A fenyvesek Magyarország területén nem őshonosak, és az ültetvényeknek a klímaváltozás következményei sem kedveznek, így noha jórészt gazdasági okokból telepítették az örökzöld növényeket az ország területén, egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a karácsonyfák termesztésével is foglalkozó gazdálkodók. Ez a tevékenység egy szakágazatba^*0129 – Egyéb évelő növény termesztése tartozik a gumifa és a növényi nedvek kinyerésére ültetett fák, illetve az elsősorban fonásra szánt növényi termékek termesztésével, az alábbi statisztikák tehát nem kizárólag a karácsonyfa-ágazatot jellemzik, de vélhetően jórészt a fenyők szaporításával foglalkozó vállalkozók helyzetéről árulkodnak a következő ábrák.

A fentiek ellenére a szakágazatban működő vállalkozások száma az elmúlt években 176-ról 199-re növekedett, ami annak tükrében is figyelemre méltó, hogy évelő növények termesztését egyre kevesebb cég végzi – e változás jórészt az almatermésű, csonthéjas gyümölcsösökkel foglalkozó vállalatok csökkenő számának eredménye. Igaz, a szakágazat nagyon kicsi, a részesedése még az agrárium cégein belül sem éri el az egy százalékot a működő vállalatok számát tekintve.

A karácsonyfa-termesztés magyarországi központjának Zala megye, pontosabban Nagykanizsa térsége tekinthető, ami jól látszik az alábbi térképen is: az egyéb évelő növényekkel foglalkozó szakágazat cégei zömmel a zalaegerszegi, a nagykanizsai és a csurgói járásokban működnek, de Balmazújváros, Kiskőrös és Szob térségeiben is több vállalkozás tevékenységi köre kapcsolódik a karácsonyfákhoz.

Az egyéb évelő növényeket termesztő cégek átlagos árbevétele 2018 és 2020 között közel harmadával növekedett, 2020-ban a szakágazat teljes forgalma 5,8 milliárd forint volt. A mintegy 30 millió forintos átlagos cégenkénti árbevétel azonban messze elmaradt az agrárszektorban működő összes vállalat 77 milliós átlagától.

A szakágazat nem tartozik a legjobban fizetők közé az agrárium, illetve a növénytermesztés területein. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete elmaradt ugyanis az egyéb évelő növények termesztését végző cégek körében a szakágazatot magába foglaló nemzetgazdasági ágban (mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat), illetve ágazatban (növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások) tapasztalható színvonaltól a közelmúltban. Igaz, az összes évelő növény termesztését végző vállalatot magába foglaló alágazathoz képest jobbak a fizetések a karácsonyfa-termesztők körében.

A teljes magyar gazdaságot jellemző bérszínvonalhoz képest még nagyobb a szakágazat elmaradása,

karácsonyfa-termesztéssel nagyjából az országos átlagfizetés kétharmadát lehetett megkeresni az elmúlt 3-4 évben.

A szakágazat mérsékelt üzleti lehetőségei a hozzáadott érték termelésében még inkább megmutatkoznak: az egy főre jutó hozzáadott érték 2020-ban a nemzetgazdasági átlag felét sem érte el a karácsonyfa-termesztők körében, de a mezőgazdasági átlagnak is csak nagyjából a kétharmadára tehető a szakágazati statisztika.

A fenyők termesztésében a vállalkozások mellett őstermelők is részt vesznek, akik gyakran maguk értékesítik a kivágott fákat. A karácsonyfák ültetése és értékesítése között 5-10 év is eltelhet, a kivágott fák helyére rendszerint új csemetéket ültetnek a gazdák, így megfelelő tervezés esetén folyamatos ellátást biztosíthatnak a fenyőültetvények. A karácsonyfa-állítás környezetre gyakorolt hatásait vita övezi, az élő és a vágott fenyőfa, illetve a műfenyő melletti érvekkel és ellenérvekkel korábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkItt az idő karácsonyfát venni. De melyik terheli legkevésbé a környezetet?Ha nem csak a praktikum számít, érdemes röviden átgondolni, hogy mivel teszünk jobbat a környezetnek, ha igazi vagy műfenyőt állítunk karácsonykor.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat karácsonyfa mezőgazdaság növénytermesztés vállalat Olvasson tovább a kategóriában