Alakul a kilencedik uniós gazdasági szankciócsomag, az Európai Bizottság a hírek szerint büntetőintézkedéseket vetne ki az orosz bányászati szektorra is, hogy aláássa az orosz háborús gazdaságot és a harcok finanszírozhatóságát.
Az új szankciók az eddigieknél szigorúbban megtiltanák a beruházásokat az orosz bányászatba, amelybe most nem értendők bele az energiahordozók felszínre hozásával foglalkozó vállalkozások, tehát alapvetően fémeket és például foszfátot bányászó cégekről van szó. Maguk a kibányászott termékek is célkeresztbe kerülhetnek, igaz, minden bizonnyal átmeneti mentességekkel, mert Oroszország egyelőre megkerülhetetlen szereplő például a titán és a palládium piacán.
A kilencedik szankciócsomag részleteiről a tagállamok a következő napokban tárgyalhatnak, abban a reményben, hogy december közepére meg is születik a megállapodás, írta meg névtelen forrásokra hivatkozva a Financial Times.
A csomagnak része lehet még
- az Oroszországba tartó azon exportcikkek tilalma is, amelyekről az EU úgy gondolja, hogy a fegyvergyártás során használhatják őket,
- minden tranzakció tilalma három további orosz bankkal,
- és egyedi korlátozások alá eshet további 180 személy.
A csomag megszavazásához a 27 tagállam egyetértése szükséges. Magyarország az eddigi csomagokat végül minden esetben megszavazta.
Kinek fáj jobban?
Kiszivárgott orosz kormányzati várakozások szerint 8-11 százalékos lesz 2022-ben a gazdasági visszaesés. (Hivatalosan jóval kisebb mértékűt várnak.) Nemcsak a recesszió mértéke nagy, de a gyors kilábalásra sincs sok esély: a közepes forgatókönyvek szerint 2028-ra tudja majd csak elérni a gazdaság a 2021-es teljesítményét, ami pedig a 2010-esnek felel meg. Rosszabb esetben 2030-ra sem tartják esélyesnek a visszaerősödést.
A szankciók orosz gazdaságra gyakorolt hatásáról nemrég azt mondta a G7-nek Tóth-Czifra András New Yorkban élő politikai elemző, aki a Center for European Policy Analysis kutatójaként Oroszországgal foglalkozik: „A szankciók jól működnek, és sokkalta nagyobb hatásuk lesz, mint Európában. Németországban a Kieli Világgazdasági Intézet legfrissebb előrejelzése szerint még az Északi Áramlat teljes leállítása esetén (ami közben meg is történt) is csak 0,7 százalékos recesszió várható 2023-ban, majd 2024-re már ismét 1,7 százalékos bővülést várnak. Ehhez képest Oroszországban ezek a hatások hosszabb távúak és sokkal mélyebbek lehetnek”.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
