Kevés konkrétumot lehet eddig tudni a negyedik Orbán-kormány gazdasági terveiről, de néhány cél már megfogalmazódott. Köztük szerepel például, hogy a kormány az iparkamarával együtt tíz év alatt megduplázná a reálbéreket.

Csak annyit mondunk, ha a terv tényleg megvalósulna, akkor 2027-ben több mint félmillió forint lehetne a nettó átlagfizetés összege Magyarországon. Ám ehhez több mint háromszor olyan gyorsan kellene nőnie a béreknek reálértéken, mint az elmúlt tíz évben.

A reálbér duplázásáról szóló célkitűzést Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazta meg március elején a kamara gazdasági évnyitóján, ahol Orbán Viktor, Varga Mihály és Matolcsy György is beszélt. Ugyan azóta máshol nem ismételték meg ezt a merész kijelentést, utánaszámoltunk, mekkora reál és nominális béremelkedést feltételezne mindez.

Az elmúlt tizenhét év tényleges és a következő tíz év feltételezett nettó fizetéseinek alakulását a 2017. évi árakra számítottuk át, hogy bemutassuk a reálbérek alakulását. Az alábbi ábráról például leolvasható, hogy 2007-ben a nettó átlagfizetés reálértéke csak a 77 százalékát tette ki a tavalyinak.

Az elmúlt tíz évben csak 30 százalékkal emelkedett reálértéken a nettó átlagkereset, és eközben a kormány a következő évtizedben 100 százalékos növekedést akarna elérni.

Igaz, hogy 2007 és 2017 között egy gazdasági válság is lezajlott, ami visszafogta a reálbérek növekedését, az elképzelés így is túlontúl optimistának tűnik. Az elmúlt tizenhét év alatt sem sikerült duplázni, csak 78 százalékkal növelni a nettó fizetések értékét.

Ahhoz, hogy a nettó átlagbér reálértéke 2027-ig megduplázódjon, becslésünk szerint 2,7-szeresére kellene emelkednie a mostani (tavalyi) nettó átlagfizetésnek, ami 198 ezer forint. Ehhez a becsléshez 2018-2020 között az MNB inflációs előrejelzését használtuk fel, 2018 után pedig a 3 százalékos középtávú inflációs cél teljesülését feltételeztük.

Azaz, ha az inflációs feltételezések nem alakulnának nagyon máshogy és a cél is teljesülne, akkor

2027-ben 528 ezer forint lehetne a nettó átlagfizetés Magyarországon.

Hogy ez megtörténjen, a következő tíz évben évente átlagosan 10,4 százalékkal kellene növelni a nettó fizetéseket (ha az infláció 3 százalék körül alakul), ami ennyi időn át fenntarthatatlan. Ugyan tavaly például kis híján 13 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Magyarországon, ehhez drasztikus minimálbér-emeléseket kellett végrehajtani (a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt). Ilyen mértékű bérköltség-emelkedést azonban nem tudnak évente önállóan kigazdálkodni a vállalkozások, ilyen gyorsan nem tud nőni a termelékenységük.

A keresetek jelentősebb növelésének másik módja az adó- és/vagy járulékcsökkentés lehetne. Erre szükség is lenne, ugyanis az EU-ban Magyarországon az egyik legmagasabb a foglalkoztatásra rakódó közterhek aránya, sőt, az alacsony jövedelműek kirívóan nálunk adóznak arányaiban a legtöbbet.

A személyi jövedelemadó csökkentését már 2014-2015 óta ígérgeti is a kormány. 2015-ben például Varga Mihály arról beszélt, hogy 2018-ra reális cél lehet az egyszámjegyű szja-kulcs, ehhez képest ebben az időszakban az csak 1 százalékponttal csökkent, 16-ról 15 százalékra. 2018-ban, a választások előtt Varga ismét belengette az egyszámjegyű szja-t, ám ekkor már óvatosabb volt, és nem említett konkrét időpontot. Nem véletlenül, ugyanis egyelőre nem látják pontosan, hogy mikor tudna erről a több százmilliárd forintos bevételkiesésről lemondani az állam. 

Ugyan csodák mindig történhetnek, a korábbi évek tapasztalatai alapján és a jelenlegi gazdasági kilátások mellett nem tűnik reális célnak, hogy a reálbérek tíz év alatt megduplázódjanak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bérek keresetek munkaerőpiac reálbér Olvasson tovább a kategóriában