Beiktatása után mintegy fél évvel – rekord magas inflációs, recesszióval fenyegető, szociális szempontból kockázatos, és egyértelműen feszült külpolitikai, ám viszonylag nyugodt belpolitikai helyzetben – komolyabban változik az ötödik Orbán-kormány struktúrája: távozott egy meghatározó figura, létrejött két új minisztérium, új név jelent meg a miniszterek névsorában, egy minisztériumot pedig átneveznek. Így összesen az átszervezés után eggyel több, 12 minisztérium és 14 miniszter alkotja a miniszterelnökön kívül a kormányt. A kormányátalakítást érintő módosítást az Országgyűlés ma szavazta meg. 

Hogyan zajlott az átszervezés, és mi változott pontosan?

• Palkovics László ment, Lantos Csaba jött, december 1-től működik az új energiaügyi tárca.
• Nagy Márton feljebb lépett, Lázár János felelősségi köre hízott, több lett a minisztérium.

Bővebben: Az átszervezés szokatlanul elhúzódott, a kormány napokig nem erősítette meg a kiszivárgó híreket. Palkovics László technológiai és ipari miniszterként november 9-én nyújtotta be lemondását, amit Orbán Viktor még aznap elfogadott. 2010 óta Palkovics távozása tűnik a legnagyobb horderejű ciklusközi változásnak, ugyanis mostanáig összesen hat miniszter távozott idő előtt, de jellemzően nem azért, mert elégedetlenek voltak a teljesítményükkel, ami abból is látszott, hogy gyorsan más fontos pozíciót kaptak: Navracsics Tibor például uniós biztos lett, Matolcsy György jegybankelnök, míg Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszter előre menekült lemondásával, Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig a határzár kiépítésének nehézségei miatt kényszerülhetett lemondásra.

Palkovics kiesése a kormányból ezeknél a történeteknél konlikftusosabbnak tűnik, ráadásul Palkovics az előző ciklus egyik erős minisztere volt, akihez nemcsak fontos területek tartoztak, hanem több nagy visszhangot kiváltó, önkényes átszervezést vezényelt le, elég csak a CEU- vagy az MTA-ügyre gondolni, de emlékezetes az Országos Meteorológiai Szolgálat indokolatlan lefejezése is.

Véletlen vagy sem? Az MTA átszervezésével kapcsolatban éppen a napokban mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el.

Palkovics mozgástere az önálló energetikai tárca felállításának szándékával szűkült be végleg, egybehangzó sajtóértesülések szerint ez vezethetett lemondásához. Az új miniszter korábban volt bróker, bankár, milliárdos vagyonnal rendelkező befektető, Heti Válasz-tulajdonos, a MET Holding AG igazgatósági elnöke, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja is, vagyis jóformán évtizedek óta Fidesz-közeli háttérember, de politikai tisztséget korábban nem töltött be.

Egyes sajtóhírek szerint az új minisztérium ötlete az ötödik Orbán-kormány tárca nélküli miniszterétől, az aktuális gazdasági megmondóember szerepét betöltő Nagy Mártontól származott. Mindenesetre az biztos, hogy a minisztercserével együtt Nagy Gazdaságfejlesztési Minisztérium néven – a Miniszterelnöki Kabinetirodából kiválva – saját tárcát kapott, amely január 1-én kezdi meg munkáját. (Eddig tárca nélküli miniszterként dolgozott.)

Egy terület ide, egy terület oda: Lantos viszont nem vitte el a közlekedéssel kapcsolatos szakterületeket, úgyhogy azt megkapta a nagy visszatérő Lázár János, akinek minisztériumát át is nevezték: Építési és Beruházási Minisztérium helyett Építési és Közlekedési Minisztérium lett belőle. Ez azért is „szerencsés”, mert a beruházások nagy részét amúgy is halasztania kellett a kormánynak a spórolási kényszer miatt.

Az átnevezése eredményeként újra bekerült egy minisztérium nevébe a közlekedés szó, 2010 óta először. Akkoriban éppen a nagy orbáni centralizáció jegyében szűnt meg a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, utódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lett. 

További változás, hogy a korábban Palkovics alá tartozó felnőttképzés a Kulturális és Innovációs tárcához kerül, és nem az oktatásügyért is felelős Belügyminisztériumhoz.

Milyen lett az átszabás után? Az átszervezés megerősíti korábbi észrevételünket arról, hogy az EU-ban csak az Orbán-kormány bánik ilyen mostohán az oktatással és egészségüggyel a kormányzati struktúra szintjén: a magyar oktatásszervezésen két olyan minisztérium osztozik, amelynek elsődlegesen más feladatai vannak, ahogy az egészségügy is államtitkári szinten van csak jelen. Ezek a területek a legtöbb EU-s kormányban minisztériumi szinten vannak. 

Ugyanakkor az önálló energiaügyi minisztériummal az Orbán-kormány tett egy lépést az EU-s kormánystruktúrák felé, ugyanis számos kormányban működik önálló energiatárca. 

Az átszervezés után továbbra is felülreprezentáltak a struktúrában a gazdasági területek és fogalmak, míg minisztériumi szinten az előző ciklussal ellentétben már egyáltalán nem találkozunk a kormányzás társadalmi, „emberi” aspektusaival. Nemhogy nincs önálló oktatási vagy egészségügyi minisztérium, de a minisztériumok és tárca nélküli miniszterek elnevezését nézve az lehet az érzésünk, az országirányításnak egyáltalán nincs szociális dimenziója. 

A minisztériumok és miniszterek számának mostani növekedése illeszkedik a 2010 óta tartó trendbe: az akkor létrehozott óriási csúcsminisztériumok helyét kisebb tárcát veszik át, és lassan, de biztosan növekszik a miniszterek száma és a kormány mérete.

Hízik, osztódik: 2010-ben a második Orbán-kormány még nyolc minisztériummal kezdte meg munkáját, olyan gigatárcákkal, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ekkor került ki a kormány miniszteri szintjéről az oktatás, a kultúra, a szociális ügyek, a környezetvédelem, az egészségügy és a közlekedés. Azóta több lépésben Orbán feldarabolt több csúcsminisztériumot, és a kultúra nemrég, a közlekedés a mostani átszervezéssel visszakapta miniszteri képviseletét, ellentétben a többi területtel. 

Részletek: 2010 és 2014 között három minisztercsere mellett egy tárca nélküli miniszterrel gyarapodott menet közben a kormány (előbb Fellegi Tamás, majd Varga Mihály töltötte be az „egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős” miniszter tisztségét), Lázár János pedig államtitkárként vette át a Miniszterelnökség vezetését. Ő 2014 után már miniszterként vitte ezt tovább, ekkor nőtt hatalmasra, szinte a kormányon belüli kormánnyá a Miniszterelnökség. A személyi rivalizálásoktól nem függetlenül 2015-ben, ciklus közben önállósult a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, majd tárca nélküli miniszter lett Kósa Lajos (Modern Városok Program) és Süli János (a paksi beruházásért felelős) is.

2018-ban így már 14 tagú kormány állt fel, a ciklus közepén pedig Novák Katalin is tárca nélküli – családügyi – miniszter lett. A kormányzaton belüli központosítást tovább erősítve létrejött a Miniszterelnökség és a kabinetiroda mellett a Miniszterelnöki Kormányiroda is, hogy közigazgatási szempontból koordinálja a minisztériumok munkáját. A humán csúcstárca mellett létrejött egy másik csúcsminisztérium, a Palkovics vezette ITM is, ahová a korábbi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium területei mellé továbbiakat is áttettek, néhol az államtitkári portfóliókat is átszabó feladatátcsoportosításokkal. Közben nyolc év szünet után újra lett önálló Pénzügyminisztérium, a gazdasági csúcstárcát szétszedték.

Mi a lényeg most? A mostani módosítás januári hatályba lépése után tehát Orbán alatt 12 minisztérium fog működni. Orbán ennyi minisztériumot, sőt eggyel ennél is többet, csak az első, 1998-ban hivatalba lépett kormány vezetőjeként irányított, bő két évtizeddel ezelőtt. Tizenkettőnél és tizenháromnál is több minisztérium csak a 2002-ben hivatalba lépő Medgyessy-kormányban volt.

Mi zajlik a háttérben?

„A történelmi döntéseket, legyenek azok jók vagy rosszak, mindig emberek és személyek hozzák, és erre a tényre kellene összpontosítani. Sohasem elvek és sohasem intézmények hozzák a döntéseket”, mondta Orbán még 2012-ben, és ezt az idézetet szokták emlegetni, amikor a miniszterelnök viszonylag gyakori kormányzati átszervezéseinek okát firtatják: Orbán a személyekhez szabja az intézményi struktúrát, és nem fordítva, az így létrejövő párhuzamos struktúrákkal pedig teljesítmény- és lojalitáskényszert teremt.

Ahogy Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője mondta korábban a G7-nek: a hivatalos struktúrát „kiegészíti az az informális hálózat is, amiben a miniszterelnökhöz bekötött személyeknek, minisztériumokban formális hatalmi pozíció nélkül megjelenő intendánsoknak is fontos szerepe van. Hogy melyik területen végül is ki a döntéshozó, az sokszor nemcsak kívülről átláthatatlan, de maguk az érintettek sem feltétlenül tudják, hogy a versengő javaslatok közül mi alapján választanak egyet a kormányülésen. Abban biztosak lehetünk, hogy a nagy kérdésekben továbbra is Orbán Viktor fog dönteni.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA felével hízott 12 év alatt a kormány, pedig a magyar közjogi hagyomány szerint fix minisztériumok voltakAz új kormánynak nemcsak az összetétele, hanem a szerkezete is jelentősen megváltozott, ennél csak a kormányzati struktúra 2010-es, nagyon radikális átalakítása volt alapvetőbb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU-ban csak az Orbán-kormány bánik ilyen mostohán az oktatással és egészségüggyelKörkép arról, hogyan kezelik az európai kormányok az egészségügy és az oktatás kérdését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a tűzijáték-döntés előtt kirúgással fenyegették a meteorológusokatHiába végzett soron kívüli mérést az OMSZ, az operatív törzs nem várta meg, hogy annak eredményét fel lehessen használni a döntésnél. A nyomás már előtte is hatalmas volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet kormány kormányalakítás miniszterek Orbán Viktor Palkovics László Olvasson tovább a kategóriában