Az Európai Unió egyik fő célja a tagállamok közti minél szabadabb kereskedelem és egységesebb piac megteremtése. Ennek keretében az Európai Bizottság egyik legismertebb eredménye a roamingdíjak eltörlése.
A Roam like at Home program részeként elrendelték, hogy az Európai Unión belül mindenki a hazai mobilszolgáltató díját fizesse, hang- és SMS-szolgáltatás esetén mennyiségi korlátozás nélkül, adatforgalom terén bizonyos – nem túl szigorú – mennyiségi korlátozásokkal. A programot eredetileg 2017-ben öt évre vezették be, azonban 2022 nyarán további 10 évre, azaz 2032-ig meghosszabbították.
Közgazdászok, köztük az Európai Bizottságnál dolgozó szakemberek megvizsgálták ennek a versenyjogi szabályozásnak a hatását.
A díjak korábban azért voltak magasak, mert a szolgáltatók szinte monopolhelyzetben voltak, amikor megszabták azokat a díjakat, amelyen a külföldi, azaz a beutazó látogatók hazai szolgáltatója használhatja a hálózatukat. Ezt a magas díjat pedig a hazai szolgáltatók átterhelték az utazó ügyfeleikre. Ezt azért tehették meg ilyen nagy mértékben, mert ügyfeleiknek nem volt más választásuk, mint az otthoni szolgáltatójukat használni utazás közben. A legtöbbet utazók kivételével ráadásul szinte senki sem a roamingdíjak figyelembevételével választott hazai szolgáltatót.
A közgazdászok eredményei szerint a szabályozás hatása egyértelműen pozitív volt. A fogyasztók nyeresége annak felel meg, mintha az új árak bevezetése helyett kétmilliárd eurónyi készpénzzel kompenzálták volna őket, a szolgáltatók profitvesztesége az új árak következtében azonban ennél kevesebb, összesen a becslések szerint egymilliárd euró volt. A piaci torzítások korábban túl nagyok voltak, így a szabályozást megérte bevezetni.
Többen féltek tőle, hogy a szabályozás – amely gyakorlatilag egy 0 forintos ársapka a roamingfeláron – piactorzító hatású lehet. A szolgáltatók felár ellenében használhatják a külföldi hálózatokat, így a 0 forintos roamingdíj valójában a költség alatti árazás, így a félelmek szerint ez az optimálishoz képest túlhasználathoz vezethet. Ez azonban nem történt meg.
Egy másik félelem volt, hogy a torzító ársapka miatt a szolgáltatók emelni fogják a hazai díjaikat, hogy így kompenzálják a roamingból származó kiesést, ami – mint most már tudjuk – egymilliárd euró volt. Ez valóban jelentős, a korábbi roamingon szerzett profijtuk 80 százaléka. Az áremelés azért is lett volna problémás, mert a roaming támogatása átcsoportosítás lett volna ezáltal, amelyben a sokat utazók kedvezményezettek a kevesebbet utazókkal szemben, ami feltehetően a magasabb jövedelműeket juttatta volna előnyhöz az alacsonyabb életszínvonalon élőkkel szemben. Az áremelés azonban nem történt meg, így a helytelen átcsoportosítás sem: a sokat utazók nem a kevesebbet utazók, hanem a telekommunikációs cégek profitjának kárára jártak jobban. Az áremelés azért is maradhatott el, mert a mobilszolgáltatók hazai bevételének mindössze körülbelül 4 százalékát teszik ki a roamingbevételek.
A felhasználók legnagyobb nyeresége az adathasználatnál jelentkezett, ami azért nem meglepő, mert az adatforgalom díja volt a legmagasabb, így abból használtak feltehetően az igényeikhez képest a legkevesebbet külföldön a felhasználók. A kétmilliárd euró haszonból a fogyasztók oldalán 1,6 milliárd euró a kedvezőbb külföldi adatforgalom, 400 millió euró pedig a kedvezőbb hívásdíjak miatt jelentkezett. Természetesen a forgalom is megnőtt, a külföldön beszélt percek száma átlagosan megduplázódott, míg a külföldi adatforgalom 5,5-szeresére nőtt.
A fenti adatok az összes uniós ország átlagát mutatják, azonban különböző karakterű országok különbözőképpen profitáltak a változásokból. A legtöbbet a kis országok felhasználói nyerték – ők feltehetően többet használják külföldön a telefonjaikat, és a roamingolás a keleti és déli EU-s országokban nőtt meg leginkább. Azt is kiemelik, hogy
Magyarország - Görögországgal és Bulgáriával együtt - a között a három ország között volt, amelynek lakosai a legtöbbet profitáltak a kedvezőbb roamingdíjakból.
Intuitív módon azon országokban élők nyertek többet, akik esetében a kezdeti roamingárak magasabbak voltak. A nyugati régió országainak felhasználói inkább azért jártak jobban, mert a már létező fogyasztásuk lett olcsóbb, ellentétben például a déli országok állampolgáraival, akik jelentősen növelték a fogyasztásukat. A legkevésbé az északiak jártak jól, a három legkevesebb hasznot húzó ország is innen kerül ki: Norvégia, Svédország és Észtország.
A mobilcégek már többet szolgáltatnak külföldön, így többet is ruháznak be abba, hogy gazdaságosan tudják végezni a roamingszolgáltatást, ami további gazdasági hasznot generál.
Az Európai Bizottság tehát meghosszabbította ennek a sikeresnek ítélt projektnek az időtartamát további 10 évvel. Az EU nyilatkozatai szerint továbbra is elkötelezett az olyan, a közös piac kialakulását elősegítő ügyek mellett, mint például a mobiltöltők egységesítése.
Tech
Fontos