A kormány úgy döntött, hogy két további termékre kiterjeszti az élelmiszerárstopot. A tojás és a burgonya árát a boltoknak a szeptember 30-i értéken kell befagyasztaniuk. A G7 majdnem három éve hónapról-hónapra követi 42 alapélelmiszer árát, így abban a helyzetben vagyunk, hogy a tojásra, illetve a piros burgonyára is van saját adatunk négy nagy boltláncból, pontosan arról a napról, amikorra az árstopot időzítették.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kormány a tojáspiacon alapos felfordulást fog okozni. Az alábbi grafikonon látszik, hogy a tojás ára szeptember vége óta elszabadult, csaknem a duplájára nőtt, és ezt az ugrást fogják meg az árstoppal.
A tojás ilyen mértékű drasztikus visszavágása egész komoly veszteséget fog okozni a boltoknak, ilyenkor a fő kérdés az, hogy hol lehet más termékeken olyan mértékű áremelést végrehajtani, amely még nem kontraproduktív, azaz nem veti vissza a keresletet.
A burgonyánál adataink alapján nem várható ilyen dinamika, mert annak ára már nyáron a jelenlegi szint közelébe ugrott – vagyis szeptemberben már közel annyi volt, mint manapság.
A krumplinál tehát sokkal inkább arról van szó, hogy a jelenlegi, már magasabb árszintet fagyasztják be, vélhetően a jövőbeni drasztikusnak várt emelések megelőzése érdekében. Érdekes kérdés lesz, hogy a tojás és a burgonya is átmeneti hiánycikké válik-e a lépés miatt, és ha igen, akkor a vásárlók milyen helyettesítők felé fordulnak.
A kormány mai bejelentésének talán legnagyobb meglepetése az, hogy az árstop kiterjesztéséből kimaradt a kenyér, amely egyrészt az „alapélelmiszerek alapélelmiszere”, másrészt már jó ideje tart a gyors drágulása.
Látszik azonban, hogy a szeptember végi rögzítés már itt sem hozott volna árcsökkenést. A kenyérpiacot nagyon felforgatta volna a legolcsóbb, félbarna kenyér kilogrammonként körülbelül 600 forintos árstopja, és igen problémás lett volna üzleti szempontból a kifli vagy a zsömle (jelenleg 55 forint, de egy éve még 22 volt) kimozgása.
Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az árstop kiterjesztése azért nagyon veszélyes, mert a nagy, jellemzően multi boltláncok sokkal könnyebben ellentételezik majd az emiatt keletkező veszteségeiket, mint a kisebb, jellemzően magyar családi tulajdonban lévő élelmiszerüzletek. Náluk ugyanis a választék sokkal nagyobb, a beszállítókkal szembeni tárgyalási pozíciójuk is erősebb, illetve olyan magas technológiával kezelik az árazást, hogy rövid idő alatt megtalálják azokat a réseket, ahol a kieső bevétel jó eséllyel visszahozható.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
