A védett fajok kereskedelme kategóriában az ügyek 16 százalékban történt egyáltalán vádemelés, a kiszabott pénzbüntetések pedig messze elmaradnak a természet ellen elkövetett bűncselekményekből származó haszontól – derül ki a WWF alapos vizsgálatából, amely a 2015 és 2020 között Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményekkel foglalkozik.
Az elemzés szerint magas a felderítetlen esetek száma, de gyakran a felderített ügyek sem jutnak el a bíróságra. A szervezet kiemeli: a természet elleni bűncselekmények gyakran a szervezett bűnözéshez köthetők, ráadásul Magyarországon keresztül jogellenesen szerzett egzotikus, vadon élő állatfajok juthatnak be a schengeni térségbe.
A riport megállapítja:
Az adatokból az is látható, hogy az öt év alatt nőtt a felderített és jelentett természet elleni bűncselekmények száma: míg 2017-ból 83 természet elleni bűncselekményt regisztrált a szervezet, 2020-ból 157-et. Hangsúlyozzák, ez nem feltétlen azt jelenti, hogy ilyen mértékben nő a bűncselekmények száma. Az is állhat a háttérben, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a természet elleni bűncselekményekre.
A védett fajok illegális kereskedelme Magyarországon leggyakrabban a görög teknőst (öt év alatt 175 lefoglalt példány) és a hóvirágot érinti, de előfordult törpebogáncs és barnamedve-bőr is. Olyan is volt, hogy egy élő oroszlánt foglaltak le. Ezen túl a védett kaktuszok kereskedelme is problémát jelent, a szervezet szerint egy esetben egyszerre 1466 példányt foglaltak le a hatóságok.
Szintén számottevőek a mérgezéses esetek, ezek főként a ragadozó madarakat érintik, elsősorban a parlagi sast. A mérgezésekkel a hatóságok felvették a harcot, elsősorban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a rendőrség által a mérgek és tetemek megtalálására kiképzett kutyákkal.
A jelentés elkészítését finanszírozó nemzetközi WWF-projekt célja, hogy csökkentse a leölt védett állatok számát, támogatva ezzel a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megóvását.
Élet
Fontos