Enyhítheti a pedagógusok hiányát, hogy szeptembertől egy évig közalkalmazotti jogviszony mellett is igényelhető a nyugdíj, a kormány ugyanis a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felfüggesztette az ezt kizáró szabály alkalmazását. Az intézkedés a köznevelésen túl számos intézményrendszert érint – például a szociális és egészségügyi ellátást, illetve az állami hivatalokat –, azonban Gulyás Gergely kijelentése szerint a kormány elsősorban a pedagógus-utánpótlás problémáinak megoldását várja a nyugdíjjal kapcsolatos korlátozás feloldásától.
A nyugdíjjogosultság és a közalkalmazás egy 2012-es kormányhatározat értelmében vált összeférhetetlenné, amit az érintett ágazatok szakmai szervezetei lényegében a kezdetek óta kritizálnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is évek óta kérte a kormánytól, hogy tegye lehetővé a nyugdíj melletti foglalkoztatást az állami közoktatásban. Ennek tiltása
a pedagógusok esetében ugyanis diszkriminációhoz vezetett:
az egyházi és magánintézményekben dolgozó tanárok, amikor jogosulttá váltak az öregségi nyugdíjra, gond nélkül felvehették azt a munkájuk folytatása mellett, míg az állami-önkormányzati intézményekben a nyugdíjjogosultság megszerzésével alapesetben megszűnt az állásuk, a visszafoglalkoztatás lehetőségét különösen indokolt esetben kérelmezhette a munkáltató. Mindez meglátszik a nyugdíjas tanárok arányán is, ami 2013-ban az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben megfeleződött, míg a többi fenntartónál növekedésnek indult.
Az állami iskolák döntően megbízási szerződéssel, óraadóként tudták visszahívni a nyugdíjas tanárokat eleinte heti 10, majd 14 órában, akiknek ebben a konstrukcióban nem kellett lemondaniuk az időskori ellátásukról. A megbízási jogviszony a munkaszerződéshez képest azonban jelentős visszalépés, az így dolgozó tanárok nem vállalhatnak részt többek között az ügyeletekből, a táboroztatásból, az iskolai döntéshozatalból; a szakemberhiány megoldását tehát nem hozta el ez a lehetőség – mondta el a G7-nek Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.
Nagy szerint a mostani intézkedés is inkább csak tűzoltásként értékelhető, amivel valószínűleg nem csak a tanárok megfogyatkozását igyekszik mérsékelni a kormány:
a visszafoglalkoztatás mentőöv is lehet azon volt pedagógusok számára, akiket korábbi fizetésük csak alacsony nyugdíjra jogosít,
és így fokozottan kitettek az inflációnak, ami a fűtési szezonban a visszavágott rezsicsökkentéssel tovább súlyosbodhat. Pontos statisztika a pedagógusi pályát követő nyugdíjakról nincs, azt azonban érdemes felidézni, hogy tavaly még az évtizedes tapasztalattal rendelkező tanárok fizetése is messze elmaradt az átlagbértől, és a szakmában sosem voltak jellemzők a jó fizetések, így vélhetően az öregségi ellátás összege sem kiemelkedő. Az oktatás területén betöltetlen álláshelyek száma azonban jól mutatja, hogy mennyire fontos lenne újra státuszba venni a nyugdíjba küldött pedagógusokat, ez az érték ugyanis közel megkétszereződött 2018 és 2022 között.
Egyelőre kérdés, hogy az iskolák, illetve a nyugdíjazott pedagógusok mekkora része él majd a visszafoglalkoztatás átmeneti lehetőségével. A tanárok részéről alapvető kérdés az egészségi, fizikai állapotuk, amennyiben ez nem akadály, egy-két év kihagyás után nem okozhat gondot visszazökkenni a munkába. Sőt, Nagy Erzsébet hozzátette, hogy sokan adnak nyugdíj mellett magánórákat (vagy dolgoztak eddig is óraadóként, illetve magán vagy egyházi iskolában), nekik még egyszerűbb lehet visszatérni az iskolába.
Persze az elmúlt években lezajlott, jórészt a szakma elvárásaival szembenő átalakítások nem biztos, hogy vonzóvá teszik a tanárok számára a korábbi munkahelyüket. Sokuk a nyugdíjkorhatár elérésével tulajdonképpen elmenekül az iskolából, ahol terhelésből általában a korra való tekintet nélkül bőven kijut. Akik pedig még nem vonulnának teljesen vissza vagy anyagilag rászorulnak, korrepetálást vállalnak, ami főleg a reál- és nyelvszakos tanároknak éri meg. Mindezeken túl az intézkedés alkalom szülte jellegét mutatja, hogy a pedagógushiány többi okát – amelyek következtében sokan elhagyják a pályát, sőt, eleve nem is választják azt, hiába lelnék örömüket a tanításban – nem érinti.
Közélet
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
