A legszegényebb magyarok között több mint 80 százalékot szerzett a Fidesz
A tegnapi választás egyik érdekes jelensége volt, hogy a pártok szerint a falvakban minden eddiginél erősebb lett a Fidesz. Országos összesítésről egyelőre nem tudunk, de a legszegényebb településeken valóban hatalmas volt a Fidesz fölénye.
A GKI Gazdaságkutató által 2009 és 2016 közötti vásárlóerő alapján beazonosított tíz legszegényebb település mindegyikében óriási előnnyel nyert a Fidesz. A tíz faluból négyben a szavazatok legalább 90 százalékát szerezték meg. A lakosságszámmal súlyozva átlagosan 83 százalékot kapott a Fidesz ezeken a településeken.
A négyszáz fős borsodi Fájon, ahol az egy főre jutó vásárlóerő mintegy 360 ezer forint/év (tehát havi 30 ezer forint) 83 százalékos részvétel mellett a szavazatok 99 százalékát szerezte meg a Fidesz. A mintegy 180 lakosú, szintén borsodi Szakácsin pedig a lakosok 97 százaléka szavazott a Fideszre.
Az ország legszegényebb településén, az ugyanúgy borsodi Csenyétén jóval alacsonyabb volt a részvétel, mindössze 48 százalék, de a Fidesz itt is 79 százalékot szerzett. Második a Magyarországi Cigánypárt lett, a két legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik és az MSZP-P mindössze egy-egy százalékot szerzett. Az egy főre jutó vásárlóerő Csenyétén 230 ezer forint/év volt, tehát havi 19 ezer forint.
A legszegényebb települések szavazási adatai (szegénységi sorrendben, a legszegényebbel a végén).
| Település | Részvétel | Első helyezett | Második helyezett | Harmadik helyezett |
| Gadna | 79% | Fidesz 90% | Jobbik 8% | Mo-i Cigánypárt 2% |
| Rinyabesenyő | 65% | Fidesz 81% | Családok Pártja 4% | Jobbik 3% |
| Szakácsi | 78% | Fidesz 97% | MSZP-P 1,5% | Együtt 1,5% |
| Abaújszolnok | 51% | Fidesz 61% | MSZP-P 29% | Jobbik 3%, Munkáspárt 3% |
| Uszka | 61% | Fidesz 74% | LMP 18% | MSZP-P 4% |
| Fáj | 83% | Fidesz 99% | MSZP-P 0,5% | Mo-i Cigánypárt 0,5% |
| Kispalád | 49% | Fidesz 77% | MSZP-P 10% | Jobbik 5% |
| Kőkút | 47% | Fidesz 75% | MSZP-P 6% | DK 5%, Jobbik 5% |
| Tornanádaska | 71% | Fidesz 90% | Mo-i Cigánypárt 5% | Jobbik 2% |
| Csenyéte | 48% | Fidesz 79% | Mo-i Cigánypárt 18% | Jobbik 1%, MSZP-P 1% |
A legszegényebb Csenyéte esete azért is érdekes, mert 2014-ben még a legbaloldalibb település volt, a szinte kizárólag romákból álló lakosság 83 százaléka szavazott az MSZP-re (baloldaliságáról egy 2009-es videó). A táblázatban szereplő falvakban jellemzően pár száz ember lakik, a tíz faluban az összes választójoggal rendelkező ember száma mintegy 2700 fő.
A választás előtt a 444-en jelent meg egy helyszíni portré, amelyben Borsod-Abaúj-Zemplén néhány szegény falujába látogattak el, többek között Rakacába vagy a listában is szereplő Tornanádaskába. A riport is előrejelezte, hogy ezekben a falvakban tarolhat a Fidesz, ugyanis hiába van ezernyi problémája a helyieknek, a bevándorlóktól való félelem mindent felülír. Rakacában végül 83 százalékot szerzett a kormánypárt.
A bevándorlóktól való félelem mellett egy másik meghatározó érve is lehet a legszegényebb települések lakóinak a Fidesz mellett, ez pedig a közmunka. Ezekben a hátrányos helyzetben lévő falvakban jellemzően nem működik gazdaság, nincsenek munkahelyek, ezért a mélyszegénységben élők döntő része az állami juttatásoktól függ régóta.
Korábban ezek passzív segélyek voltak, amiket a Fidesz elvett, viszont helyette bevezette a közmunkát, amin keresztül a korábbi segélyek dupláját adják a rászorulóknak. A közmunka-programok 2011-ben indultak el és 2016-ban futottak csúcsra, abban az évben legalább 250 ezer embernek jelentettek biztos jövedelemforrást.
Ugyan a legszegényebb települések lakói közül ezért sokan úgy érezhetik, jól jártak, a Fidesz kormányzása alatt összességében a legszegényebb jövedelmi tized járt a legrosszabbul. A többi jövedelmi osztállyal ellentétben a társadalom legszegényebb tíz százalékának ugyanott van a jövedelmi szintje, mint 2010-ben. A kormány ráadásul teljesen átalakította a szociális ellátórendszert, aminek következtében sokkal többen elestek korábbi rendszeres állami juttatásuktól, mint ahány közmunkás van.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
