Európába több mint ötmillió menekült érkezett Ukrajnából. Az elhúzódó háború miatt gyorsan fogynak a megtakarításaik, emiatt egyre nagyobb szükségük lesz munkahelyekre, hogy fenntartsák magukat. A Boston Consulting Group a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal karöltve egy olyan rendszeren dolgozik, ami megkönnyíti az ukrán menekültek foglalkoztatását, mind a vállalatoknak, mind a munkakereső menekülteknek. A projektről Turny Ákossal, a BCG projektvezetőjével beszélgettünk.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A menekültek az első hetekben jellemzően egy biztonságot adót helyet keresnek, de később több igény is felmerül, amiben segíteni kell nekik. Leginkább azért, mert a menekültek többsége – szemben az ukrán vendégmunkásokkal kapcsolatban a háború előtt kialakult sztereotípiákkal – nem egyedülálló férfi, hanem gyermekes anyák, nagycsaládok és idősek. Orvosi ellátásra szorulnak, a gyerekeket iskoláztatni kell, és ahogy telnek a hetek, egyre fontosabbá válik számukra, hogy saját jövedelemből tudják fenntartani magukat és családjukat, derül ki a beszélgetésből.
A kutatásaink alapján azt mondhatjuk, hogy a menekültek közel kétharmada pénzügyi tartalékok nélkül távozott otthonról. A tartalékok is fogynak, a munkalehetőségek Ukrajnában pedig egyre limitáltabbak. Azt látjuk, hogy a menekültek egy része már elhelyezkedett, egy részük még tud távolról dolgozni Ukrajnába, de azt látszik, hogy a munkaképes korú menekültek körülbelül fele keres munkát. Ez Európában meghaladja az egymillió főt, itthon húsz-, harmincezer embert jelenthet
– mondja Turny Ákos. A BCG közel 500 menekülttel készített felmérést a helyzetükről az elmúlt hónapokban.
Magyarországon körülbelül hetvenezer betöltetlen állás van. Kérdés, hogy ezeken a munkahelyeken alkalmazhatóak-e a menekültek.
A kereslet és a kínálat nem teljesen fedi egymást. A kimutatásaink alapján a munkakeresők többsége magasabb végzettségű, jellemzően fehérgalléros munkakörökben dolgoztak Ukrajnában. Ugyanakkor nem beszélik a magyar nyelvet. A magyar munkaerőpiacon a betöltetlen állások 42 százalékához magas végzettség kell, 37 százalékához szakképzettség, és az állások csak 20-21 százaléka látható el végzettség nélkül. Aki nem beszéli a magyar nyelvet, az sajnos nem fog tudni elhelyezkedni itthon a magas végzettséget igénylő állásokban. [… ] Másik probléma, hogy szállást kell biztosítani a munkavállalóknak, akik jellemzően ketten, hárman jönnek Ukrajnából, és egyikőjük tud csak dolgozni, munkásszállók erre nem alkalmasak. A gyerekeket el kell helyezni napközben, hogy az anya tudjon dolgozni
– sorolja a nehézségeket Turny Ákos, amivel a munkáltatóknak valamilyen szinten meg kell birkózniuk, ha úgy döntenek, hogy állást ajánlanak menekülteknek.
Természetesen már most is léteznek Facebook-csoportok vagy weboldalak, ahol a különböző cégek és vállalkozások álláslehetőségeket ajánlanak a menekülteknek. A BCG a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen egy olyan kezdeményezésen dolgozik, amely ezeknek egy jól működő, a menekültek és a cégek számára is biztonságos alternatíváját nyújtaná, mentorálási és egyéb támogató szolgáltatásokkal együtt.
Mi azt javasoljuk, hogy fel kell mérni a cégeket, hogy tudnak-e biztonságosan foglalkoztatni menekülteket; nyelvileg tudják-e támogatni őket, megfelelőek-e a munkakörülmények, olyan-e a munkakör, amit el tudnak végezni menekültek. Mikor ezzel megvagyunk, a jelentkező munkakeresőknek kiajánljuk a lehetőségeket, és megpróbáljuk összekötni a cégekkel. Itt van egy fontos lépcső, amiben az MMSZ-nek nagy tapasztalata van, hogy segít a menekülteknek mentorálással; segít az önéletrajzírásban, felkészíti őket az interjúra, és elmagyarázza, hogy mi várható a munkahelyen. […] Abban segítünk, hogy az elvárások a munkakereső és munkahelyek között összhangban legyenek
– magyarázza Turny Ákos.
A projekt célja, hogy a modell egész Európában használható legyen, és sok százezer ember helyzetén tudjon javítani.
A podcast elkészítését a Boston Consulting Group támogatta.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
