A KSH mai adatközlése alapján a statisztikai hivatal áprilisban 25 százalék környékére becsülte az építőipari inflációt. Az áremelkedés mértéke a szektorban már tavaly ősszel is 20 éves csúcson volt, azóta pedig egyre csak dönti a rekordokat. Ráadásul egyelőre sok jel nem utal arra, hogy érdemi lassulás jönne a jövőben.
A statisztikai hivatal külön is közöl negyedéves adatokat az építőipari árak alakulásáról, de csak több hónapos csúszással. A becsült ágazati inflációt ugyanakkor a jóval korábban közzétett termelési adatokból is ki lehet számolni*A termelési érték változásának és a volumenindexnek a hányadosa az árváltozás mértéke.. A ma nyilvánosságra hozott ágazati jelentés alapján pedig áprilisban már 25,01 százalékos volt az áremelkedés mértéke a szektorban. A KSH gyakorlata szerint pedig az egész második negyedévben ezzel fognak számolni.
A most mért érték egyébként közel 4 százalékponttal magasabb az első negyedévinél és bő nyolccal a 2021 végén jellemző inflációnál, a korábbi években megszokott (egyébként szintén nem alacsony) szintnek pedig nagyjából a háromszorosa. Utoljára valószínűleg a 90-es évek végén lehetett ennél is nagyobb áremelkedés az építőiparban, arról az időszakról azonban már nem érhetőek el nyilvános adatok a KSH-nál. Így csak annyi biztos, hogy
2001 óta még csak megközelíteni sem sikerült a mostani szintet.
A rekordinfláció, ha nem is egyforma mértékben, de a szektor minden alágát érinti. Az épületek esetében és a speciális szaképítés ágazatban már 27 százalék körüli az éves drágulás, míg az egyéb építményeknél kissé kevesebb, 18-20 százalékos, de ez utóbbi is két évtizedes rekordnak számít.
A jelentős áremelkedés ellenére azonban a szektorban összességében egyelőre nem nagyon mutatkozik jele a kereslet csökkenésének, azaz a cégek legalább részben sikerrel hárítják át az építőipari termékek árának elszállását a vevőkre. Az ágazat teljes szerződésállománya a márciusi enyhe csökkenés után áprilisban ismét rekordszintre emelkedett és már a 3400 milliárd forintot közelíti. Ráadásul 2022-ben eddig nemcsak értékben, hanem volumenben is növekedést mutatnak az adatok, azaz drágábban is több szerződést tudnak kötni a szektor cégei, mint egy évvel korábban.
Ebben ugyanakkor már látványosabb különbség van az egyes alágak között. Az épületek esetében néhány hónapja mennyiségben elindult egy elég látványos visszaesés, február óta pedig már értékben is csökken az ezzel foglalkozó vállalkozások szerződésállománya. Az egyéb építmények piaca azonban szárnyal, és volumenben is 20 százalékkal bővül.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
