A KSH mai adatközlése alapján a statisztikai hivatal áprilisban 25 százalék környékére becsülte az építőipari inflációt. Az áremelkedés mértéke a szektorban már tavaly ősszel is 20 éves csúcson volt, azóta pedig egyre csak dönti a rekordokat. Ráadásul egyelőre sok jel nem utal arra, hogy érdemi lassulás jönne a jövőben.
A statisztikai hivatal külön is közöl negyedéves adatokat az építőipari árak alakulásáról, de csak több hónapos csúszással. A becsült ágazati inflációt ugyanakkor a jóval korábban közzétett termelési adatokból is ki lehet számolni*A termelési érték változásának és a volumenindexnek a hányadosa az árváltozás mértéke.. A ma nyilvánosságra hozott ágazati jelentés alapján pedig áprilisban már 25,01 százalékos volt az áremelkedés mértéke a szektorban. A KSH gyakorlata szerint pedig az egész második negyedévben ezzel fognak számolni.
A most mért érték egyébként közel 4 százalékponttal magasabb az első negyedévinél és bő nyolccal a 2021 végén jellemző inflációnál, a korábbi években megszokott (egyébként szintén nem alacsony) szintnek pedig nagyjából a háromszorosa. Utoljára valószínűleg a 90-es évek végén lehetett ennél is nagyobb áremelkedés az építőiparban, arról az időszakról azonban már nem érhetőek el nyilvános adatok a KSH-nál. Így csak annyi biztos, hogy
2001 óta még csak megközelíteni sem sikerült a mostani szintet.
A rekordinfláció, ha nem is egyforma mértékben, de a szektor minden alágát érinti. Az épületek esetében és a speciális szaképítés ágazatban már 27 százalék körüli az éves drágulás, míg az egyéb építményeknél kissé kevesebb, 18-20 százalékos, de ez utóbbi is két évtizedes rekordnak számít.
A jelentős áremelkedés ellenére azonban a szektorban összességében egyelőre nem nagyon mutatkozik jele a kereslet csökkenésének, azaz a cégek legalább részben sikerrel hárítják át az építőipari termékek árának elszállását a vevőkre. Az ágazat teljes szerződésállománya a márciusi enyhe csökkenés után áprilisban ismét rekordszintre emelkedett és már a 3400 milliárd forintot közelíti. Ráadásul 2022-ben eddig nemcsak értékben, hanem volumenben is növekedést mutatnak az adatok, azaz drágábban is több szerződést tudnak kötni a szektor cégei, mint egy évvel korábban.
Ebben ugyanakkor már látványosabb különbség van az egyes alágak között. Az épületek esetében néhány hónapja mennyiségben elindult egy elég látványos visszaesés, február óta pedig már értékben is csökken az ezzel foglalkozó vállalkozások szerződésállománya. Az egyéb építmények piaca azonban szárnyal, és volumenben is 20 százalékkal bővül.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
