Nagyjából 9,3 milliárd forint osztalék eredetét fedi homály Tiborcz István központi cégénél, a BDPST Zrt.-nél. Ahogy múlt héten megírtuk, a vállalat 2021-ben nagyobb nyereséget ért el, mint története korábbi éveiben összesen. Miután a cég lényegében vagyonkezelőként működik, bevételeinek nagy része más társaságoktól kapott osztalékokból származott. Azt azonban az osztalékjövedelem nagy részénél nem igazán lehet visszafejteni, hogy melyektől, és ebben BDPST Zrt. sem segítettet nekünk eligazodni.
A társaság beszámolója szerint tavaly a cég szinte hajszál pontosan 10,5 milliárd forint osztalékot kapott. Ez hatalmas növekedés, hiszen 2020-ban ugyanezen a soron csak 865 millió forint bevételt mutattak ki. Ami azonban talán ennél is érdekesebb, hogy míg két éve a teljes osztalékjövedelem a BDPST Zrt. kapcsolt vállalkozásaitól (tehát lényegében a leánycégeitől) származott, most a 10,5 milliárdból csak 1,2 milliárd jött ezektől a társaságoktól.
A maradék 9,3 milliárdot olyan vállalattól vagy vállalatoktól kapta Tiborcz István vagyonkezelője, amelyeket nem kapcsolt vállalkozásként tart nyilván. Mivel a kapcsolt vállalkozásait beszámolójában tételesen felsorolta a BDPST Zrt., megnéztük, hogy a Bisnode cégadatbázisa szerint mely vállalatok azok, amelyekben elvileg van részesedése a társaságnak, de nem szerepelnek ezen a listán. Összesen három ilyen társaságot találtunk. Az egyik 2022-es alapítású, így attól tavaly nem érkezhetett bevétel, a másik kettő közül pedig az egyik veszteségesen működött az elmúlt években, a másiknak pedig csak olyan minimális nyeresége volt, amiből ennek az osztaléknak a töredéke sem jönne ki.
Magyarul
az osztalékot vagy olyan vállalat, esetleg vállalatok fizették, amelyek már nincsenek a BDPST tulajdonában, vagy olyanok, amelyekről nem egyértelmű ez.
Így a beszámolóban szereplő adatok alapján nem tűnik elképzelhetetlen forgatókönyvnek, hogy a BDPST év közben szerzett részesedést valamilyen vállalatban, esetleg vállalatokban, amelyekből kapott osztalékot, majd megvált ezektől, vagy eléggé láthatatlan tulajdonos maradt. Ehhez egyébként nem is feltétlenül kellett jelentős részesedést venni, hiszen egy cég nem csak a tulajdoni hányad arányában fizethet osztalékot. A tagok megállapodhatnak abban, hogy a pénz nagy részét az adott évben vagy akár tartósan egy kisebbségi tulajdonos kapja. Hasonló feltételekkel lett részvényes gyermekei cégében Mészáros Lőrinc is.
Más kérdés, hogy egy ilyen ügylet üzletileg elég hihetetlennek, és a tranzakció másik részvevője szempontjából igencsak irracionálisnak tűnik.
A 9,3 milliárdos osztalék egyébként egészen döbbenetesen sok. Összehasonlításképpen, az elmúlt kilenc évben az ötven legnagyobb hazai építőipari cég közül mindössze ötnél fordult elő ennél magasabb kifizetés: Simicska Lajos Közgépénél, Szíjj László Duna Aszfaltjánál, Garancsi István Market Építőjénél, és az egyaránt Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV-nél, illetve Mészáros és Mészáros Kft.-nél. Igaz, a Duna Aszfalt kétszer, a Mészáros és Mészáros pedig háromszor is fizetett ennél nagyobb osztalékot.
Megkérdeztük a BDPST-t, hogy mely nem kapcsolt vállalkozásnak minősülő cégektől kapott osztalékot a vállalat, de érdemi választ nem kaptunk (erről egyébként nem is kötelesek beszámolni). A cég az alábbiakat írta kérdésünkre (kérésüknek megfelelően a teljes választ közöljük):
„A BDPST Zrt. transzparensen működő vállalatként a 2021-es üzleti tevékenységéről szóló éves beszámolóját a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el, az minden, a jogszabályokban előírt információt tartalmaz. A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet, a beszámolót elfogadó határozattal együtt a jogszabályok által előírt formában került közzétételre.
A beszámolóból kiolvasható, hogy a társaság 2021-ben mintegy 12 milliárd forint adózott eredményt ért el, amelyből mintegy 10,5 milliárd forint származott a befektetési tevékenységéhez kapcsolódó osztalékbevételből. A BDPST Zrt. minden ezzel kapcsolatos információt a vonatkozó előírásoknak megfelelően szerepeltet az éves beszámolójában és a kiegészítő mellékletben.”
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
