Rekordnyereségű cég példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar Magyarországon
Akárcsak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a napokban átadott Néprajzi Múzeum másik kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is rekordévet zárt. A társaság 2021-ben közel 53 milliárd forint árbevételt ért el, adózott eredménye pedig meghaladta a hétmilliárd forintot, ami majdnem duplája az eddigi legmagasabb nyereségének.
Az ágazati összevetésben rendkívül magas nyereségráta már önmagában is említésre méltó, ám ennél pont a ZÁÉV és más Mészáros Lőrinc közeli cégek magasabbat is hoztak a korábbi években. Épp ezért ennél is érdekesebb, hogy a Magyar Építő Zrt. az éves beszámolójában közzétett egy olyan táblázatot, amelyből nagyjából kiderül, honnan származik a bevétele.
A társaság azt mutatta be, hogy a vevőkövetelései közül százalékos arány alapján mely a 10 legnagyobb forgalmú vevőpartnere. A leírás kicsit nehezen értelmezhető, de nagyjából az lehet a lényeg, hogy megadták, mekkora forgalmuk volt azoktól a nagyobb vevőiktől, amelyek év végén tartoztak nekik. Ebből pedig egyértelműen az látszik, hogy a cég bevételei szinte teljes egészében az állami szférától jönnek, és hogy a legnagyobb vevők között ott van Mészáros Lőrinc több vállalkozása is. Az a két cég pedig, amely egyik fenti kategóriába sem fér bele – az Épkar és a CLH Kft. – a Magyar Építő Zrt.-vel egy vállalatcsoportba tartozik. Utóbb hűtési céget ráadásul részben Mészáros Lőrinctől szerezték meg.
Persze mivel a kimutatás tényleg kicsit furcsa, elképzelhető, hogy más cégektől is volt akár nagyobb bevétele is a vállalatnak 2021-ben. Sokatmondó azonban, hogy a megadott tíz cég együttes forgalma szinte pontosan megegyezik a társaság teljes árbevételével*Nagyjából 700 millió forinttal meg is haladja azt, amit valószínűleg az évek között áthúzódó projektek magyaráznak.. Azaz elég egyértelműen látszik, hogy a Magyar Építőnek szinte egyáltalán nincsenek piaci bevétele, ami igen, az pedig csoporton belüli vagy Mészáros Lőrincnek végzett munka.
Ez elég jól példázza, hogyan működik a kormányközeli építőipar Magyarországon, a Magyar Építő Zrt. ugyanis elég egyértelműen NER-cég. Fő tulajdonosai között az Épkaron keresztül ott van a Szeivolt család, akik közül – az egykori Heti Válasz egy korábbi cikke szerint – ifjabb Szeivolt István, valamint felesége ott lehetett Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is. Szintén fontos tulajdonosa a cégnek Paár Attila, akinek cége megvette Orbán Viktor vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát, és akinek neve a Borkai-botrány kapcsán is előkerült.
Vállalat
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Fontos
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
