Nem erősítette meg a másodfokú bíróság a tavaly októberben hozott nem jogerős elsőfokú ítéletet, amely szerint a tankerületnek ki kell fizetnie visszamenőleg a pedagógusok helyettesítéseit, túlóráit. A fontos és feltételezhetően precedens értékű munkaügyi perben ehelyett új eljárás lefolytatására kötelezte a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumát, azzal az indokkal, hogy formai hibák mellett nem volt megfelelő a bizonyítási eljárás sem. Információnkat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megerősítette. 

A nem jogerős elsőfokú ítéletről még tavaly októberben számolt be a sajtó és a pedagógus szakszervezetek. A per fontos hivatkozási pont lett a pedagógusok bérrendezésért és terhelésük csökkentéséért folytatott harcban is, ami a tanárok sztrájkjához is vezetett. A munkaügyi per kiemelt jelentőségű a pedagógusok rendszerszintű ingyenmunkájával, túlórapénzeik megítélésével kapcsolatban. 

A pert hét pedagógus indította a Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ ellen, ki nem fizetett túlmunka ügyében. Az elsőfokú ítélet még a tanároknak adott igazat, és kimondta: az eddig ingyen elvárt feladataikért három évre visszamenőleg meg kell kapniuk a jogosan nekik járó pénzt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

A vita sarokpontja az eseti helyettesítések értelmezése: ha azokat beleszámolják a tanárok kötött munkaidejébe, akkor nem jár értük külön fizetség, de ha azon felül tartják meg őket, akkor ezekért bérpótlék, vagyis túlórapénz jár. Az is fontos, hogy a megtartandó helyettesítésről négy nappal előtte, vagy csak közvetlenül előtte szól a munkáltató, utóbbi esetben mindenképpen túlórapénz jár a munkáért. 

A PDSZ jogi álláspontját erősítette meg az elsőfokú bíróság tavaly, de mivel az iskolai táboroztatások ügyében nem nekik adott igazat, mindkét oldal, a pedagógusok is és a tankerület is fellebbezett.

Az idei másodfokú ítélet után viszont a startmezőről indul újra a jogi harc. 

A pedagógusok a sztrájk és a polgári engedetlenség eszközeivel igyekeztek helyzetük rendezésére bírni a kormányt, egészen a választásig. Az új kormány felállásáig a sztrájkot szüneteltetik, ugyanakkor hétfőn felszólították a következő kormányt az önálló oktatásügyi minisztérium felállítására. 

A pedagógusok első számú követelése a durván elinflálódott és nemzetközi szinten is kiemelkedően alacsony pedagógusbérek megemelése, amire az első cinikus reakciók után a kormány az ágazati pótlék korrekciójával válaszolt, de ezzel csak megerősítette a bérek további inflálódását.

Információink szerint a per egyébként hetek óta áll, a felek várják, hogy az elsőfokon újra eljáró bíró új tárgyalást tűzzön ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMintha lassított felvételben néznénk húsz éve, ahogy a magyar oktatás minősége romlikEgyre olcsóbban érünk el egyre középszerűbb eredményeket, ez egy olyan pálya, ami nem lehetett volna egyetlen kormány célja sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balkáni szint felé csúszik a magyar iskolák teljesítményeEgy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet pedagógus sztrájk túlóra Olvasson tovább a kategóriában