Afganisztánban drámai humanitárius krízis bontakozott ki az elmúlt években, és amióta az országot átvették a tálibok, a helyzet csak még rosszabb lett: az ország 39 milliós lakosságának több mint fele éhezésessel néz szembe az ENSZ adatai szerint. A lakosság ennél még nagyobb aránya, 95 százaléka nem jut elegendő élelemhez. Az olyan alapvető élelmiszerek, mint az olaj és a liszt ára megduplázódott az amerikai hadsereg kivonulása és a tálib hatalomátvétel után, az ország gazdasága mostanra gyakorlatilag leállt, segélyek is alig érkeznek. Afganisztán külföldi pénzeszközeit, az afgán jegybank amerikai számláit befagyasztotta a nemzetközi közösség, hiszen a tálibok és így már az afgán kormány is szankcionált szervezetnek minősül.
Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa volt az amerikaiak megérkezése előtt, és ez az ott elköltött dollármilliárdok ellenére sem változott érdemben. A gazdaságot szinte teljes egészében a segélyek tartották felszínen.
„A középosztály egyik napról a másikra eltűnt. Sokan zuhannak bele a szegénységbe, és szorulnak először azonnali segítségre”, írta le a helyzetet a Wall Street Journalnak egy Kabulban jelen lévő segélyszervezet munkatársa. A helyiek elkeseredett küzdelmet folytatnak a túlélésért, aminek következtében az északnyugati Herátban felpörgött az illegális szervkereskedelem.
A lapnak többek között Gul Mohammad korábbi építőipari munkás beszélt arról, hogy feleségével azért döntöttek gyermekük veséjének eladása mellett, hogy ki tudják fizetni adósságaikat. Az amerikai kivonulás előtt a tálibok által körülvett városban a 12 gyerekes család munka híján csak kölcsönök után tudott élelemhez és gyógyszerhez jutni. Aztán idővel a behajtók már naponta keresték fel a családot, és közölték: ha nem tud fizetni, elviszik az egyik fiút.
Mohammad úgy tekint a veseeladásra, hogy azzal végül is elkerülték gyermekük elrablását vagy eladását. Saját veséjüket egészségügyi okok miatt nem tudták értékesíteni, ezért fordultak 15 éves fiukhoz, akinek veséjéért nagyjából 4500 dollárt – durván másfél millió forintot – ajánlott a vevő. Az összeg arra volt elég, hogy a család kiváltsa az adósságot.
„A döntés éjszakáján sokat sírtam. Nem volt más lehetőség. Egyetlen apa sem akarja eladni a fia veséjét”, mondta a férfi a lapnak.
Herátban két kórház végez vesetranszplantációt, havonta 15-20 műtétre kerül sor, donorok legtöbbször az ország távoli területeiről érkeznek, és egyre többen vannak. A szervek eladása és megvásárlása illegális Afganisztánban is, a hatóságok azonban szemet hunynak, a kórház pedig megfelelő összegért elvégzi a műtétet, természetesen anélkül, hogy a betegek közötti pénzmozgásban részt venne.
Az illegális vesekereskedelem hálózatai kiépültek több afgán városban, az eladó szerveket utcai falragoszokon hirdetik, az eladót és vevőt vesebrókerek kötik össze egymással.
A lapnak a tálib vezetés szóvivője is elismerte, hogy afgán emberek kétségbeesésükben eladják egyes szerveiket, a heráti illegális vesekereskedelemért azonban a nemzetközi csempészeket tette felelőssé. Álláspontja szerint a nemzetközi közösségnek segítenie kéne a tálib vezetést.
Élet
Fontos