Az elmúlt egy évben nagyon megugrott a nyugdíjas vagy nyugdíj előtt álló magyarok érdeklődése a spanyol tengerpartra költözés iránt – legalábbis ezt érzékelik azok, akik már kint élnek, és azok is, akik helyben (üzletszerűen vagy önkéntes alapon) nyújtanak segítséget a kiköltözni vágyóknak.

A költözési hajlandóságot valószínűleg az alábbi tényezők együttállása lökte meg:

• sok hasznos információ érhető már el a költözés és megélhetés költségeiről, az ügyek intézéséről, azaz a tájékozódás könnyebb.
• Számos példát lehet már találni arra, hogy nemcsak a magyar viszonylatban gazdag, hanem az átlaghoz közeli nyugdíjban részesülők is kijönnek a pénzükből, ez pedig szélesebb nyugdíjas rétegek fantáziáját indítja be.
• Viszonylag magas volt az utóbbi időben a magyar ingatlanok drágulása, vagyis még euróban számolva is megnőtt az ezek eladásával elérhető indulótőke. Márpedig Magyarországon nem a bérlés, hanem az ingatlan tulajdonlása a jellemző, és nyugdíjas korra sokan elérik, hogy saját tehermentes lakásuk legyen.
• A rekord magyar infláció miatt megemelkedett a magyarországi megélhetés költsége, ami különösen az élelmiszereknél eredményezte azt, hogy a kiköltözés nem a kiadások emelkedésével, hanem a csökkenésével is járhat.

Olcsó mediterrán élet

Rozália közel két éve él nyugdíjasként az Alicantétől délre eső tengerparti részen, és nála a régió választása egyáltalán nem a véletlen műve volt. Ahogy meséli, a kiköltözés előtt rengeteg információt gyűjtött, személyesen járt a potenciális helyszíneken is, és La Marina térségét azért választotta, mert ott az ingatlanok olcsóbbak, ahogy a megélhetés is, mert például a környék piacain a helyi termelők kora tavasztól késő őszig árulják az épp szezonálisan termő zöldségeket-gyümölcsöket.

Ő azt mondja, jól tervezett vásárlással összességében 20 százalékkal olcsóbbnak érzi/méri az élelmiszerre fordított költését, mintha Magyarországon élne.

Az éppen termő zöldségek és gyümölcsök itt nagyon olcsók, most három euróért lehet venni hét kilogramm narancsot a piacon. A pékáru sem drága, 45 centért vásárolok egy bagettet, vagy 1,1 euróért 10 zsemlét. Újabban pedig meglepő módon már a hús is olcsóbb itt, mint Magyarországon, ha valaki ügyesen vásárol

– mondja.

A praktikus tanácsok fórumaként általa indított Facebook-csoportnak egyébként hirtelen majdnem 15 ezer tagja lett, ami jól jelzi, hogy a spanyol tengerpart milyen mértékben izgatja a magyar nyugdíjasok fantáziáját.

Közel 80 ember járt már nálunk egy-egy kávé/beszélgetés erejéig, és közülük voltak, akik La Marinát választották lakóhelyül. Jó kis csapat állt össze a közös programokhoz, és ha szükséges, az egymásnak való segítségnyújtáshoz. A csoport fejlődik, már nemcsak információkkal, hanem a csoporttagok apartmanjainak kedvezményes árú kiadásával is segítünk az érdeklődőknek

– mondja.

Judit egy közepes méretű, 60 négyzetméteres apartmanban lakik Valenciától északra, három perc sétára egy tengerparti kikötőtől, illetve 15 percre egy fürdőhelytől. Ő úgy saccolja, általában havonta nem költ többet élelmiszerre 150 eurónál.

András építész-tervező a feleségével együtt tavaly év végén költözött ki Fuengirolába, a tengerpart közvetlen közelébe, ezzel tulajdonképpen előnyugdíjazta magát, hiszen hivatalosan csak idén nyáron lép (magyar) nyugdíjas korba, feleségének pedig még három éve van a nyugellátásig. Ő azt mesélte, hogy míg a magyarországi szupermarketben a nagy bevásárlásuk tavaly már rendszeresen 90 ezer forint körül volt, most úgy látják, hogy ha ugyanazt veszik meg egy helyi nagyobb boltban, akkor körülbelül 40, de inkább 50 százalékkal olcsóbban jönnek ki.

A spanyolországi élelmiszerárakban egyébként az országos statisztikák alapján nagy eltérések lehetnek regionálisan, ezért nem tűnik túlzásnak az a tapasztalat, hogy egyes térségekben akár jelentősen olcsóbb is lehet az élelmiszer, mint itthon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly decemberi Inflációs jelentése mutatta meg nemrég, hogy az elmúlt két év kiugró magyar inflációja miatt az itthoni élelmiszerárak lényegében utolérték az uniós átlagot.

A jegybank módszertana alapján készített, 2023 egészére vonatkozó számításaink szerint az is látszik, hogy az élelmiszerek átlagos ára egy hajszálnyival már alacsonyabb is volt Spanyolországban, mint Magyarországon: itthon az EU-átlag 98,1, ott a 97,5 százalékán volt az árszint. Mindez pedig jelentős változást jelent, 10 évvel ezelőtt ugyanis a spanyol árak még az uniós átlag 94 százalékán álltak, miközben a magyar árszint még csak az uniós átlag körülbelül 80 százalékát tette ki.

A nyugdíjasok életében általában a rezsi a második nagy kiadás, de az általunk megkérdezett kint élők egyöntetűen azt mondták, összességében az sem drágább, mint Magyarországon.

Ennek elsősorban a rövid fűtési szezon, vagyis a sokkal alacsonyabb fűtési költség áll a hátterében, és a tengerpart mellett olyan a klíma, hogy nyáron nem kell állandóan bekapcsolni a légkondicionálót. A villanyszámla ugyan magasabb, mint a magyar, de mivel sok esetben még a vízdíj is olcsóbb, összességében a rezsiteher nem nagyobb, mint Magyarországon.

Andrásék úgy számolnak, hogy a 60 négyzetméter körüli társasházi lakásukban közvetlenül rezsire nem költenek havi 50 eurónál többet. Az ingatlanhoz egy szépen karbantartott belső kert és egy fűtött úszómedence is tartozik, a közös költség pedig havi 120 euró. Rozália havi 220-250 eurós összesített rezsiköltségről számolt be, de ő ebbe az internettől kezdve a lakásbiztosításig már tényleg mindent beleszámolt.

Budapesti agglomerációból a spanyol tengerpartra

A fenti példák kulcsfontosságú eleme, hogy cikkünk szereplői mind eladták a magyarországi ingatlanjaikat, és tulajdonképpen azt cserélték be egy spanyol lakásra. Ez azért fontos, mert a spanyol tengerparton ehhez hasonló ingatlant bérelni biztosan nem lehet átlaghoz közeli magyar nyugdíjból.

A példák azonban azt is megmutatják, hogy egy 40-80 millió forint közötti piaci értékű magyar ingatlant már biztosan be lehet cserélni egy jobb spanyol tengerparti lakásra.

Ennek az okai szintén a két ország közti konvergenciában keresendőek: amíg ugyanis Magyarországon 2015-höz képest 2023-ig több, mint két és félszeresére nőttek az átlagos ingatlanárak, addig Spanyolországban az ingatlanárak az uniós átlag alatt, jóval visszafogottabban emelkedtek csak ugyanebben az időszakban.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ingatlanárak összeértek volna: a Deloitte Property Index legfrissebb kiadványa szerint a használt lakásokért átlagosan mintegy 70 százalékkal kellett többet fizetni tavaly Spanyolországban, mint Magyarországon. Ugyanakkor mivel országon belül itt is nagyok az eltérések, egyes régiók árai jóval közelebb kerültek egymáshoz, mint a két ország átlaga.

Ahogy Czakó László, a magyarok spanyolországi letelepedését segítő Amigo Húngaro Magyar Ügyintéző Iroda vezetője mondja, a felső határ természetesen a csillagos ég, de az olcsóbb régiókban kis szerencsével már 100 ezer eurótól is lehet megfelelő minőségű lakásokat vásárolni, 150 ezer eurótól pedig alaposan nyílik a kínálat, méretben és elhelyezkedésben egyaránt.

Persze vannak Spanyolországnak olyan kiemelkedően népszerű részei, mint amilyen Costa del Sol is, ahol ennél többet kell költeni egy jó elhelyezkedésű ingatlanra, de 200 ezer euró környékétől már itt is lehet akár két szobával, nappalival, terasszal és közösségi medencével rendelkező lakóparki lakásokat találni

– mondja Czakó László.

Könnyen előfordulhat, hogy négyzetméterben le kell kicsit adni a magyar ingatlan méretéből, vagy családi házból kell lakásba költözni, de ha a nyugdíjas vállalja ezt a kompromisszumot, akkor a ráfizetés nélküli csere biztosan megoldható.

Ha valakinek elég jó az anyagi kiindulási helyzete, akkor vásárolhat például egymás mellett két kisebb apartmant is, és ha az egyiket kiadja, akkor biztosan nem lesznek megélhetési gondjai, ráadásul ez az állandó bevétel euróban keletkezik, vagyis nem függ az euró-forint árfolyamtól. Rozália például ezt tette, amikor 170 négyzetméteres, Budapest agglomerációjában található családi háza árából 140 négyzetméteres kétlakásos villát vett Spanyolországban.

Amennyiben valaki még nyugdíj előtt áll, de jó áron el tudja adni az értékesebb otthoni házát, akkor még előre is hozhatja a saját nyugdíjas korát, ezt tették Andrásék is, akik a Budapest agglomerációjában lévő házuk eladásából megvásárolt spanyol lakás mellett még annyi tartalékot is képeztek, hogy abból fedezik a nyugdíjkorhatár eléréséig a megélhetésüket.

A képlet tehát úgy áll össze, hogy

a kezdeti legalább 100-150 ezer euróhoz még fejenként körülbelül legalább havi 550-600 euró nyugdíjra van szükség, ez a minimum, amiről el lehet kezdeni gondolkodni.

A jelenlegi árfolyamon durván 210-230 ezer forintnak megfelelő nyugdíj azonban ma már nem ritka Magyarországon. Mivel idén a KSH adatai alapján a körülbelül 2 millió magyar nyugdíjas^*Ez alatt csak az öregségi nyugdíjasakat értjük, az életkoron alapuló és megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokat kapókat a számításnál nem vettük figyelembe. közül 870 ezernek haladta meg a nyugdíja a havi 220 ezer forintot, a magyar nyugdíjasok mintegy 44 százalékánál jöhetne egyáltalán szóba a spanyolországi költözés a fenti adatok alapján.

Ez a pénz persze csak egy nem túl fényűző életszínvonal fenntartására elég, főleg a helyi nyugdíjasok pénzügyi lehetőségeihez képest. 2024 januárjában Magyarországon az öregségi nyugdíj átlaga valamivel kevesebb, mint 231 ezer forint volt, ez a cikk írásakor aktuális árfolyamon 597 eurót ért.

A spanyolországi átlagos öregségi nyugdíj azonban jóval magasabb, idén 1440 euró volt, ami 560 ezer forintnak felel meg. Ilyen nyugdíja csak a magyar nyugdíjasok töredékének van, 500 ezer forintnál magasabb nyugdíjat a magyar nyugdíjasok 2 százaléka (nagyjából 58 ezer ember), 600 ezernél magasabbat pedig valamivel több, mint 1 százalékuk kap idén.

Ha a mediterrán klíma, az étrend és az életminőség szokásos érvei mellett a további anyagi megfontolásokat vesszük sorra, akkor két fontos tényezőt lehet még kiemelni. A hivatalosan letelepedő magyarok ugyanis Magyarországról kapják a magyar nyugdíjukat, de automatikusan megkapják azokat a kedvezményeket és ellátásokat, amelyekre a spanyol nyugdíjasok jogosultak.

Ezért egyrészt járnak az utazási kedvezmények, ami például a legtöbb esetben azt jelenti, hogy a lakóhely szerinti településen ingyenes a közlekedés (a távolsági pedig nyugdíjas kedvezménnyel használható). Judit azt mesélte, ő évi 10 euróért vesz egy olyan bérletet, amely a város környékén járó hat HÉV-szerű vonalra korlátlanul érvényes, így tulajdonképpen az egész régióban (majdnem) ingyen utazik.

Ugyanígy igénybe vehetők a kulturális és szociális alapú kedvezmények-juttatások is. A múzeumok általában ingyenesek, a tengerpart nincs magánkézbe einstandolva, és ingyenesen használható.

Fotó: AFP / Europress

A ruházkodás a nekünk nyilatkozók szerint szintén jóval olcsóbb, mint Magyarországon, ha kihasználják az akciókat.

Másrészt idősebb korban ennél is lényegesebb, hogy a kiköltöző nyugdíjasok némi ügyintézés után természetesen átkerülnek a helyi egészségügyi ellátó rendszerbe, amely a magyarral ellentétben nem véletlenszerűen, hanem megbízható átlagban nyújtja a magas színvonalat.

A kint élők szerint az ügyintézés a hivatalokban általában gördülékeny, főleg ha kezdetben van mellettük tapasztalt helyi segítség, de a spanyolok egyébként is rendkívül segítőkészek még a nyelvi nehézséggel érkezőknél is. Ez azért nem meglepetés, mert a nyugat-európai országokból évtizedek óta vándorolnak a spanyol (és portugál, francia, olasz) tengerpartokhoz idősödő emberek, így mindenki hozzá van szokva a jelenlétükhöz és az ügyeik, illetve az esetleges problémáik kezeléséhez.

Czakó László szerint a Spanyolországban élő magyarok számát azért nehéz pontosabban tudni, mert sokan nem regisztrálnak be a helyi önkormányzatoknál, és így nem jelennek meg a statisztikákban. Ám így is azt mondja, hogy csak Andalúziában, ahol az irodája leginkább dolgozik, mintegy 6 ezer magyar él már (döntően nem nyugdíjasok).

Sok nemzet állampolgárai vannak itt, a környezet multikulturális, a magyarok száma pedig pont annyi, hogy ha valakinek van rá igénye, akkor találhat magának magyar társaságot, de ha nem preferálja ezt, akkor is nyugodt lehet, mert nem fog minden sarkon magyarokba ütközni

– mondja.

Több magyar, több segítség

Mivel nő a magyarok létszáma, egyre többen vannak kint, akikhez magyar nyelvű segítségért lehet fordulni, ami könnyebbé teszi már az előzetes informálódást is, ez pedig a jelek szerint növeli az általános érdeklődést.

A kint élők egyöntetűen a legfontosabb tanácsnak tartják, hogy ha valaki a kiköltözést fontolgatja, mindenképpen töltsön el lehetőleg minél hosszabb időt, legalább több hetet Spanyolországban. Nézze meg és tapasztalja meg a kinti életkörülményeket, mert az otthoni karosszékből nem tudja felmérni a változás mértékét, és mivel általában a magyarországi ingatlan eladása a kezdő lépés, ezt érdemes alaposan megfontolni, mert gyors és egyszerű visszaút biztosan nincs.

Ami anyagi szempontból kedvezőtlen, az egyértelműen a szolgáltatások árszínvonala, a fodrász, a kozmetikus és az éttermi étkezés a magyar nyugdíj mellett kisebb luxusnak felel meg, ezekről nagyrészt le kell mondani, ha valaki nem magas magyar nyugdíjjal költözik ki. Ebből a szempontból zavaró is lehet a kint élőknek, hogy a spanyol (vagy ott élő angol-német) nyugdíjasok szintjét nincs esélyük elérni, az átlagosan 1400 euróból élő spanyol idősek mellé nehéz lesz beülni az éttermekbe.

Judit pedig azt is megjegyezte, hogy a térségben sehol sincs (még) olyan bolt, amely az angliai lengyel boltokhoz hasonlóan speciális magyar árukat is tartana. A túró, a mák és hasonlók nagyrészt felejtősek, vagy orosz boltokban beszerezhetők leginkább, amíg a magyarok létszáma át nem lépi azt a küszöböt, hogy megfelelő kereslet legyen a termékek iránt.

Mivel a kiköltöző magyar nyugdíjasok Magyarországról kapják forintban számolva a nyugdíjukat, de végső soron az euróövezetben költik el, árfolyamkockázatot futnak. Mi lesz, ha pár év múlva 500 forint lesz egy euró, és emiatt euróban számolva lecsökken a magyar nyugdíj értéke? Ez az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés a kiköltözők számára, de van olyan megoldás, amely magyar állami támogatással euróban ad nyugdíjat.

Erről fogunk részletesen írni a következő cikkünkben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMediterrán élet egy pesti panel árából: így vesznek a magyarok dél-európai ingatlantEgyre több magyar vesz ingatlant Dél-Európában. Kik, hol, és miért? Utánajártunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ ingatlan kiköltözés nyugdíj nyugdíjas Spanyolország tengerpart Olvasson tovább a kategóriában