Kikérte a német szövetségi parlament baloldali frakciója a statisztikai hivataltól az átlagos európai lakossági áramtarifákat, és az adatok egy részét eljuttatta a német sajtóhoz.
Felülnézet: Mivel Európa számos országában nem csak a céges, hanem a lakossági áramszolgáltatás is liberalizált, vagyis a háztartások több szolgáltató sokfajta csomagja közül választhatnak, az átlagos tarifákat sok esetben eleve nehéz meghatározni, úgy pedig még bonyolultabb feladat, hogy az más országok adataival is összevethető legyen. Ezt a munkát azonban most 2023 első felére vonatkozóan elvégezte a német hivatal, és ebből számos értékes adathoz jutottunk.
Számokban:
- Az évente legfeljebb 2500 kilowattórát (vagyis épp a magyar rezsicsökkentett kvóta határáig) fogyasztó német háztartások átlagosan 45,36 eurócentet, azaz jelenlegi árfolyamon 171 forintot fizetnek kilowattóránként. A tarifán átmenetileg ársapka van, vagyis a gyakorlatban legfeljebb 40 centet (150 forintot) fizetnek a lakosok, a többi részt az állam pótolja a szolgáltatóknak.
- Az uniós átlag ebben a fogyasztási kategóriában 120 forint, a Németországgal határos országok közül pedig Lengyelország a legolcsóbb, ott 75 forint az átlag.
- Magyarországon ez szolgáltatótól függően 35-36 forint. Ez azonban nem versenypiaci, hanem hatósági ár, a különbözet pedig az állami költségvetést terheli.
- Az évi 2500 és 5000 kilowattóra közötti német lakossági fogyasztók átlagosan 155 forintért kapják az áramot kilowattóránként.
- Az uniós átlag ebben a fogyasztási sávban átszámolva 109 forint, és Bulgária a legolcsóbb, ott csak 43 forintba kerül egy kilowattóra.
- Magyarországon a 2500 kilowattóra feletti részt 70 forintos hatósági áron számlázzák ki (az átlag ennél nyilván alacsonyabb, hiszen a kvóta határáig csak 35-36 forint a tarifa).
Igen, de: a magyar adat kevés fogyasztásnál jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, a valós árat azonban Magyarországon másképp kell megfizetni:
- A hiányt a rezsivédelmi alapból fizetik ki, vagyis a tényleges költségek egészen nagy részét (szociális szempontok figyelembe vétele nélkül) az összes adófizető között terítik szét.
- A nyomott hatósági ár miatt az MVM-nek vesztesége (vagy elmaradt nyeresége) keletkezik, de mivel ez is állami tulajdonban van, végső soron ezt az összeget is a költségvetésnek kell állnia valamilyen formában.
A konkrét számok természetesen nem mutatják jól a lakosság tényleges terhelését, hiszen a háztartások jövedelme az egyes országokban eltérő.
