Egy német adatsorból derült ki, hogy tényleg olcsó-e az áram Magyarországon
Kikérte a német szövetségi parlament baloldali frakciója a statisztikai hivataltól az átlagos európai lakossági áramtarifákat, és az adatok egy részét eljuttatta a német sajtóhoz.
Felülnézet: Mivel Európa számos országában nem csak a céges, hanem a lakossági áramszolgáltatás is liberalizált, vagyis a háztartások több szolgáltató sokfajta csomagja közül választhatnak, az átlagos tarifákat sok esetben eleve nehéz meghatározni, úgy pedig még bonyolultabb feladat, hogy az más országok adataival is összevethető legyen. Ezt a munkát azonban most 2023 első felére vonatkozóan elvégezte a német hivatal, és ebből számos értékes adathoz jutottunk.
Számokban:
- Az évente legfeljebb 2500 kilowattórát (vagyis épp a magyar rezsicsökkentett kvóta határáig) fogyasztó német háztartások átlagosan 45,36 eurócentet, azaz jelenlegi árfolyamon 171 forintot fizetnek kilowattóránként. A tarifán átmenetileg ársapka van, vagyis a gyakorlatban legfeljebb 40 centet (150 forintot) fizetnek a lakosok, a többi részt az állam pótolja a szolgáltatóknak.
- Az uniós átlag ebben a fogyasztási kategóriában 120 forint, a Németországgal határos országok közül pedig Lengyelország a legolcsóbb, ott 75 forint az átlag.
- Magyarországon ez szolgáltatótól függően 35-36 forint. Ez azonban nem versenypiaci, hanem hatósági ár, a különbözet pedig az állami költségvetést terheli.
- Az évi 2500 és 5000 kilowattóra közötti német lakossági fogyasztók átlagosan 155 forintért kapják az áramot kilowattóránként.
- Az uniós átlag ebben a fogyasztási sávban átszámolva 109 forint, és Bulgária a legolcsóbb, ott csak 43 forintba kerül egy kilowattóra.
- Magyarországon a 2500 kilowattóra feletti részt 70 forintos hatósági áron számlázzák ki (az átlag ennél nyilván alacsonyabb, hiszen a kvóta határáig csak 35-36 forint a tarifa).
Igen, de: a magyar adat kevés fogyasztásnál jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, a valós árat azonban Magyarországon másképp kell megfizetni:
- A hiányt a rezsivédelmi alapból fizetik ki, vagyis a tényleges költségek egészen nagy részét (szociális szempontok figyelembe vétele nélkül) az összes adófizető között terítik szét.
- A nyomott hatósági ár miatt az MVM-nek vesztesége (vagy elmaradt nyeresége) keletkezik, de mivel ez is állami tulajdonban van, végső soron ezt az összeget is a költségvetésnek kell állnia valamilyen formában.
A konkrét számok természetesen nem mutatják jól a lakosság tényleges terhelését, hiszen a háztartások jövedelme az egyes országokban eltérő.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
