Gyakran éri az Európai Uniót az a kritika, hogy régiós bontásban megmerevedett a rendszere, vagy direktebben fogalmazva kétsebességes lett: a gazdag szuperrégiók szűk köréhez az elmaradott térségek nem tudnak közelíteni. Emellett egyre általánosabb problémaként vetik fel a gazdasági értelemben vett stagnálást, amely jelentkezhet magasabb vagy alacsonyabb fejlettségi szinten is, de mindenképpen azt jelzi, hogy az adott térségben nincs fejlődési potenciál. A jelenség kelet-európai, egyben magyarországi lecsapódását általában a közepes fejlettség csapdájának szokták nevezni.
Egy nemzetközi kutatócsoport munkája most ezt a témát helyezi új megvilágításba. Álláspontjuk szerint probléma, hogy a stagnálást az unióban nem kezelik egységes és következetes szakpolitikával. A központi törekvések arra irányulnak, hogy a legkevésbé fejlett régiókat hozzák fel magasabb szintre, a nemzeti gazdaságpolitikák viszont a nyertes helyzetben lévő régiókat próbálják tovább erősíteni.
A kutatók ezért létrehozták a regionális fejlesztési csapda fogalmát. Csapdában lévőnek azt a régiót tekintik, amely három szempontból, a jövedelem, a termelékenység és a foglalkoztatás terén sem képes megőrizni gazdasági dinamizmusát, ezekben a mutatókban rosszabbul teljesít, mint nemzeti és európai társai. Hétköznapibb értelemben fogalmazva egy régió akkor van fejlesztési csapdában, ha a lakóinak jóléte nem javul a korábbi teljesítményéhez, illetve a nemzeti és az európai piacokon uralkodó gazdasági feltételekhez képest.
Ez a meghatározás nemcsak az egyes régiók megfelelő adatait hasonlítja egymáshoz, hanem a térség saját közelmúltját is figyelembe veszi. Az egy főre jutó GDP, a termelékenység és a foglalkoztatottság időbeni alakulását vizsgálja, és azt tekinti stagnálásnak, ha ezek összességében nem fejlődnek (miközben máshol igen). Így fény derülhet arra is, ha egy fejlett régióban megáll a fejlesztés, azaz a térség ugyan magas szinten van, de nem fejlődik.
Az alábbi térképen az eredmények összegzése látszik. E szerint minden olyan régió fejlesztési csapdában, vagy annak nagy veszélyében van, amely színezett. A kék régiók az uniós átlagnál fejlettebb szinten vannak csapdában, a sárgák közepes szinten ragadtak be, a pirosaknál pedig alacsony szint mellett nem látszik fejlődés. Minden színnek (kék-sárga-piros) két árnyalata van, a sötétebb régiók már csapdában vannak, a halványabbak pedig annak nagy veszélyében.
Fejlesztési csapdában lévő európai régiók.
A nem színes (azaz halványszürke) régiók nincsenek fejlesztési csapdában. Ezek szerint Magyarországon csak a Dél-Dunántúl van a csapdában, a többi régió nem.
A stagnálás problémája e mérés szerint egyértelműen Franciaországban és Olaszországban koncentrálódik, igaz döntő részben az átlag feletti szinten.
Miután a kutatók összehasonlították a színes és a színezetlen régiók számos gazdasági mutatóját, több általános következtetést is levontak.
A fejlesztési csapdában lévő, vagy a csapdába kerülés veszélyének kitett régiókban:
- a feldolgozóiparnak alacsonyabb az aránya (mint a csapdában nem lévőknél),
- az ipar növekedése a legalacsonyabb szinten van (vagy akár csökken),
- a nem szabad piaci szolgáltatások (főleg a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás és a honvédelem) aránya magasabb,
- a munkaképes korú lakosságban alacsonyabb a középfokú végzettségűek aránya
- az alacsony jövedelmű csapdába esett területeken a főiskolai végzettségűek aránya mérsékeltebben növekszik.
