Egy új elemzés szerint nem mi vagyunk fejlesztési csapdában, hanem Franciaország és Olaszország
Gyakran éri az Európai Uniót az a kritika, hogy régiós bontásban megmerevedett a rendszere, vagy direktebben fogalmazva kétsebességes lett: a gazdag szuperrégiók szűk köréhez az elmaradott térségek nem tudnak közelíteni. Emellett egyre általánosabb problémaként vetik fel a gazdasági értelemben vett stagnálást, amely jelentkezhet magasabb vagy alacsonyabb fejlettségi szinten is, de mindenképpen azt jelzi, hogy az adott térségben nincs fejlődési potenciál. A jelenség kelet-európai, egyben magyarországi lecsapódását általában a közepes fejlettség csapdájának szokták nevezni.
Egy nemzetközi kutatócsoport munkája most ezt a témát helyezi új megvilágításba. Álláspontjuk szerint probléma, hogy a stagnálást az unióban nem kezelik egységes és következetes szakpolitikával. A központi törekvések arra irányulnak, hogy a legkevésbé fejlett régiókat hozzák fel magasabb szintre, a nemzeti gazdaságpolitikák viszont a nyertes helyzetben lévő régiókat próbálják tovább erősíteni.
A kutatók ezért létrehozták a regionális fejlesztési csapda fogalmát. Csapdában lévőnek azt a régiót tekintik, amely három szempontból, a jövedelem, a termelékenység és a foglalkoztatás terén sem képes megőrizni gazdasági dinamizmusát, ezekben a mutatókban rosszabbul teljesít, mint nemzeti és európai társai. Hétköznapibb értelemben fogalmazva egy régió akkor van fejlesztési csapdában, ha a lakóinak jóléte nem javul a korábbi teljesítményéhez, illetve a nemzeti és az európai piacokon uralkodó gazdasági feltételekhez képest.
Ez a meghatározás nemcsak az egyes régiók megfelelő adatait hasonlítja egymáshoz, hanem a térség saját közelmúltját is figyelembe veszi. Az egy főre jutó GDP, a termelékenység és a foglalkoztatottság időbeni alakulását vizsgálja, és azt tekinti stagnálásnak, ha ezek összességében nem fejlődnek (miközben máshol igen). Így fény derülhet arra is, ha egy fejlett régióban megáll a fejlesztés, azaz a térség ugyan magas szinten van, de nem fejlődik.
Az alábbi térképen az eredmények összegzése látszik. E szerint minden olyan régió fejlesztési csapdában, vagy annak nagy veszélyében van, amely színezett. A kék régiók az uniós átlagnál fejlettebb szinten vannak csapdában, a sárgák közepes szinten ragadtak be, a pirosaknál pedig alacsony szint mellett nem látszik fejlődés. Minden színnek (kék-sárga-piros) két árnyalata van, a sötétebb régiók már csapdában vannak, a halványabbak pedig annak nagy veszélyében.
Fejlesztési csapdában lévő európai régiók.
A nem színes (azaz halványszürke) régiók nincsenek fejlesztési csapdában. Ezek szerint Magyarországon csak a Dél-Dunántúl van a csapdában, a többi régió nem.
A stagnálás problémája e mérés szerint egyértelműen Franciaországban és Olaszországban koncentrálódik, igaz döntő részben az átlag feletti szinten.
Miután a kutatók összehasonlították a színes és a színezetlen régiók számos gazdasági mutatóját, több általános következtetést is levontak.
A fejlesztési csapdában lévő, vagy a csapdába kerülés veszélyének kitett régiókban:
- a feldolgozóiparnak alacsonyabb az aránya (mint a csapdában nem lévőknél),
- az ipar növekedése a legalacsonyabb szinten van (vagy akár csökken),
- a nem szabad piaci szolgáltatások (főleg a szociális ellátás, az egészségügy, az oktatás és a honvédelem) aránya magasabb,
- a munkaképes korú lakosságban alacsonyabb a középfokú végzettségűek aránya
- az alacsony jövedelmű csapdába esett területeken a főiskolai végzettségűek aránya mérsékeltebben növekszik.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
