Az extrém vagyoni egyenlőtlenségek a világ kevés részén szembetűnőek annyira, mint Kaliforniában. Az USA legnépesebb, 40 milliós állama a világ egyik leggazdagabb régiója, ahol a világ legbefolyásosabb cégeinek van a székhelye, mint az Apple-nek, a Facebooknak, a Teslának vagy az Alphabetnek, a Google anyacégének.
Az elképesztő gazdaság azonban döbbenetes nyomorral párosul. A társadalom kettészakadtsága San Franciscóban különösen szembeötlő: az utcán az emberi ürülék vagy a szétszórt injekciós tűk látványa mindennapos a világ egyik leggazdagabb városának központjában.
Bár az USA lakosságának csak a 12 százaléka él Kaliforniában, az utcán élő hajléktalanok*Az USA-ban külön regisztrálják az átmeneti szálláson, menedékhelyen élő hajléktalanokat (sheltered homeless) és az utcán, sátorban, autóban élő hajléktalanokat (unsheltered homeless). A mintegy 580 ezer hajléktalan 61 százaléka lakik védett helyen (tehát ők tartoznak a sheltered homeless kategóriába). több mint fele kaliforniai, mintegy 113 ezer ember. Az elmúlt tíz évben mintegy 40 százalékkal nőtt a számuk, részben a jelentősen növekvő lakhatási költségek miatt. Egy tipikus (medián) lakás ára Kaliforniában 700 ezer dollár (211 millió forint), részben emiatt vált a hajléktalanság az egyik legnagyobb társadalmi problémává.
A társadalom peremén élők lehetőségeit tovább nehezítette a koronavírus-járvány szerte a világban, ugyanakkor Kaliforniában éppen a járvány hozta el a reményt a hajléktalanság visszaszorítására. Az állam kormányzója, Gavin Newsom a járvány felbukkanása idején, tavaly februárban tartotta évértékelő beszédét, amelyben rendhagyó módon kizárólag a hajléktalanság problémájáról beszélt.
Ekkor jelentette be, hogy egy új modell bevezetésével próbálnak fellépni a hajléktalanság ellen: hotelek és motelek átalakításával, illetve kisméretű készházak felhúzásával. Ahogy a New York Times mostani cikkében a kormányzó visszaemlékezett rá, akkoriban úgy számolt, hogy mindössze pár millió dollárt tudnak elkülöníteni az első időszakban a programra, ami nagyjából 200 új szállást jelentett volna.
A koronavírus-járvány azonban jelentős lökést adott a programnak. Egyrészt a járvány miatt számottevő támogatást kaptak a központi kormányzattól, másrészt olcsóbban lehetett megszerezni bezárni kényszerülő hoteleket. Kalifornia azért is döntött a vásárlás mellett, mert így jóval olcsóbban tud ingatlanhoz jutni, mintha építkezne, aminek az engedélyeztetése egyébként is kifejezetten körülményes az államban.
Hat hónap alatt összesen 120 ingatlant – főleg hotelt – vásárolt a kaliforniai állam, összesen 6000 szálláshelyet létrehozva, amely 30-szorosa az eredeti tervnek.
Ez egy olyan röppályára állított minket, hogy pár év alatt elérhetjük azt, ami normál esetben 1-2 évtizedbe került volna
– mondta Newsom.
A vásárlás mellett egyébként az üres szálláshelyek kibérlésével is segítették a hajléktalanokat (és a hoteleket). A csúcson összesen 35 ezer embert, az utcán élők mintegy felét helyezték el szállásokon a járvány alatt.
Ugyan a 6000 szálláshely kialakítása nyilvánvalóan jelentős előrelépés, a több százezer amerikai hajléktalan töredékén segít. Kalifornia Homekey nevű programjára azonban több állam és helyi önkormányzat is felfigyelt. Az ország számos pontján belekezdtek elavult hotelek, bevásárlóközpontok vagy kereskedelmi épületek állami felvásárlásába és átalakításába.
A forrás erre részben a márciusban bejelentett 1900 milliárd dolláros mentőcsomagból származik, amelynek révén 5 milliárd dollárt osztottak szét a hajléktalanok lakhatására. A következő 2-3 évben összesen 50-100 ezer szállodai szobát alakíthatnak át hajléktalanok számára az USA-ban – mondta a New York Times-nak egy hajléktalanokkal foglalkozó szervezet munkatársa.
Élet
Fontos