Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. május 9. 08:04 Világ

Graz példája megmutatja, mit hozhat Budapesten a sebességkorlátozás

Nem kell messzire mennünk, hogy kipróbálhassuk, mivel járnak a Karácsony Gergely által javasolthoz hasonló sebességkorlátozó intézkedések a gyakorlatban. Grazban lassan harminc éve hatályosak a budapesti főpolgármester által tervezetthez hasonló korlátozások, vagyis a főutakon 50, a mellékutcákban 30 kilométer/órás maximális sebességhatár. Igaz, a közel félmilliós lakosságú osztrák város sok szempontból különbözik Budapesttől, az ott felhalmozott tapasztalat mégis segíthet abban, hogy viszonylag objektív alapokon értékelhessük a főpolgármester felvetését.

Kezdetben nagy volt az ellenállás

Graz Európában elsőként szánta el magát a városi sebességkorlátozások szigorítására 1992-ben, az új rendszer élesítését azonban hosszú előkészítés előzte meg. A harmincas zónákat csak kétéves sikeres próbaidőszak után véglegesítették, amit kutatások és az érintettekkel való egyeztetések sora egészített ki. Az eredmények alapján végül a mellékutcákon túl az iskolák és a kórházak előtti útszakaszokon is bevezették a harmincas korlátozásokat, így

a város úthálózatának közel 80 százalékán lassították le még a szokásosnál is jobban az autós forgalmat.

Persze mindez nemcsak a harmincas táblák felszerelését jelentette, hanem ahol szükséges volt, újraprogramozták a jelzőlámpákat, átalakították a kereszteződéseket, és elvégeztek mindenféle olyan forgalomszervezéssel kapcsolatos módosítást, amit egy szakértőkből és rendőrökből álló munkacsoport szükségesnek tartott, a lakosságot pedig széleskörű és változatos kampány keretében tájékoztatták.

A közvéleményből eleinte ellenállást váltottak ki a szigorítások, a próbaidőszak – amit részben a közfelháborodás csillapítása végett indítványozott Graz akkori alpolgármestere – tapasztalatai azonban alaposan átformálták a lakosság vélekedését. A kétéves teszt lezárulta után a többség már a változások megtartása mellé állt, még annak ellenére is, hogy harminccal haladni a legtöbb gépkocsival finoman szólva is idegőrlő.

Leginkább a biztonság (és a sok traffipax) szól a lassítás mellett

Grazban alapvetően a gyalogosok és a biciklisek védelméért vezették be a korlátozásokat. A tapasztalatok szerint a harmincas zónákban be is következett a balesetek számának és súlyosságának várt csökkenése. Kezdetben a súlyos kimenetelű esetek 25 százalékos visszaesése volt mérhető, a karambolok, gázolások 80 százaléka pedig a város úthálózatának azon 20 százalékán történt, ahol a gépkocsiknak az 50-es korlátozást kellett betartaniuk. Összességében 

12 százalékkal csökkent a balesetek száma.

Sajnos azonban a pozitív eredmények fenntartásához egyre több, idővel már a rendőrség kapacitásait is meghaladó számú sebességmérés vált szükségessé, a fokozott ellenőrzéseknek köszönhetően azonban 2010-re ismét fegyelmezettebbé váltak az autósok.

Csendesebb lett a város, és meglepő módon a levegő is jobb lett

Járulékos hatásként átlagosan három decibellel lett csöndesebb a város, továbbá a levegő is javult. A harmincas övezetekben mért nitrogén-oxid-koncentráció negyedével esett vissza a tesztfázis során, annak ellenére, hogy a belső égésű motorok és a kipufogógáz-tisztító berendezéseik lassú haladás esetén rendkívül alacsony hatékonysággal működnek.

Valószínűsíthető, hogy a kis sebesség ezen következményeit részint ellensúlyozza az egyenletesebb – a károsanyag-kibocsátás szempontjából igazán kedvezőtlen -, erős fékezésektől és gyorsításoktól mentes tempó. Ráadásul a sebességkorlátozások következtében a gyalogos és biciklis közlekedés valamivel vonzóbb alternatívává válik, ami összességében szintén a levegőminőség javulását eredményezi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTisztább lett a levegő az ingyenes parkolás bevezetése után, mint előtteNem az április elején eltörölt parkolási díjak tartották vissza a lakosságot a városi autózástól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Budapest graz közlekedés sebességkorlátozás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 12:39 Világ

A magyarok 4 Gripent, a svédek egy NATO-csatlakozást kaptak

A svéd (és a magyar) érdekek mellett sokkal lényegesebbnek mutatkoznak a NATO szempontjai Svédország csatlakozásával kapcsolatban.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.