Nem az amerikai pénzügyminiszternek kellene oktatnia Greta Thunberget
Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a Davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, Greta Thunbergnek nem kellene annyit beszélnie a klímapolitikáról. “Ha majd elment egy egyetemre közgazdaságtant tanulni, visszajöhet, és elmagyarázhatja nekünk”, tette hozzá a beszámolók szerint. A svéd aktivista rövid tweetben válaszolt, amiben azt írta, az évhalasztása ugyan csak augusztusban jár le, ahhoz azonban nem kell egyetemi diploma, hogy kiszámoljuk, a fosszilis energiahordozók támogatása mellett nem jön össze a legfeljebb 1,5 fokos melegedést okozó károsanyag-kibocsátás.
De nem is az a lényeg, hogy Mnuchin a lenéző kijelentésére egy sokkal inkább szakmai alapokra helyezett választ kapott, hanem az, hogy ahogy a Vox is írja,
éppen Mnuchinnak kellett volna jobban odafigyelnie az órákon, amikor egyetemre járt.
A pénzügyminiszter a Yale Egyetemen szerezte a közgazdasági alapdiplomáját, ahol többek között William Nordhaus neves Nobel-díjas professzor tanít. Nordhaus éppen azért kapta a Nobel-díjat, mert integrált modellt dolgozott ki a klímaváltozás gazdasági és szociális hatásának értékelésére.
Nordhaus arra a következtetésre jutott, hogy minden újabb tonna szén-dioxidnak megfelelő káros anyag, amit a környezetbe juttatunk, mai értéken 36 dollár “társadalmi költséget” okoz. Más kutatók ennél jóval nagyobb költséget feltételeznek, a Trump kormányzat azonban csak 1-7 dollár közé teszi az értéket, ami köszönő viszonyban sincs semmilyen tudományos konszenzussal.
A világ közgazdász közösségének döntő része szén-dioxid-adót szeretne, ahogy ezt a 2019 januári közös nyilatkozatuk óta mindenki tudja. A több mint két tucat Nobel-díjas által is aláírt, konszenzusosnak nevezhető javaslat tonnánként 40 dolláros szén-dioxid-adót szorgalmaz, amit minden évben az infláció felett 5 százalékkal kellene emelni. Ez emögötti elgondolást itt mutattuk be hosszabban.
Mint a Vox is megállapítja, teljesen valós vitát is lehet folytatni arról, hogy mennyire fontos a gazdasági növekedés, érdemes-e visszafogni azt azért, hogy a gazdaság át tudjon állni a szén-dioxid utáni időszakra. Vannak, akik szerint túl nagy növekedési sokk lenne az átállás elsietése, és gazdasági növekedéstől amúgy is nagyobb eséllyel várhatunk hatékony megoldásokat.
Mnuchin viszont élből elutasítja ezt a vitát, ráadásul egy olyan kormány pénzügyminisztereként, amely 70 százalékkal visszavágja a megújuló energiaprogramok finanszírozását, és szép lassan az összes létező környezetvédelmi szabályozást leépített.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
