Évente 2,1 milliárd tonna háztartási hulladék keletkezik a világon: ez akkora mennyiség, ami elég lenne 822 ezer olimpiai szabványnak*50 méter hosszú, 25 méter széles és legalább 2 méter mély. megfelelő úszómedence megtöltésére.
A Verisk Maplecroft globális kutatócég által készített tanulmány 194 országban vizsgálta a hulladék termelődését, és többek között az is kiderült belőle, hogy a szemétnek csak kevesebb mint ötödét hasznosítják újra, és csaknem felétől fenntarthatatlan módon szabadulnak meg.
A cég szeméttermelési indexe az egy főre eső műanyag-, étel-, és veszélyeshulladék termelést összegzi a vizsgált országokban. Az index alapján készített listát az Egyesült Államok állampolgárai vezetik, akik évente átlagosan 773 kiló szemetet termelnek.
Ez a globális kibocsátás 12 százaléka, nagyjából 239 millió tonnányi szemét, ami azért is nagyon sok, mert az USA népessége mindeközben csak a globális népesség négy százalékát teszi ki.
Az amerikaiak átlagosan hétszer annyi szemetet termelnek egy évben, mint a lista alján szereplő etiópiaiak, akik a legkevesebb hulladékot termelik globálisan, de a kínaiaknál is háromszor több szemetet hoz létre az USA lakossága.
A gazdagabb országokra általánosan igaz, hogy többet szemetelnek, egy főre eső felbontásban az USA mellett Hollandia, Kanada, Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország és Ausztrália is a lista tetején végzett. Eközben a Föld teljes népességének 36 százalékát kitevő kínai és indiai lakosság csak a globális szeméttermelés 27 százalékát hozta össze. Az ábrán a kék oszlop az adott ország globális népességhez viszonyított népességszámát mutatja, a piros oszlop pedig a globális szeméttermeléshez viszonyított szeméttermelését.
A cég egy újrahasznosítási indexet is összeállított , ennek nagyságát az országokra jellemző újrahasznosítási arány mellett például az is meghatározza, hogy a kormányok mennyire tartják be az újrahasznosításra és szemétgazdálkodásra vonatkozó nemzetközi szerződéseket.
Az index alapján készített listán az látszik, hogy alapesetben a gazdagabb országok jobbak újrahasznosításban, kivétel ez alól az Egyesült Államok, amely csak az összes szemetének 35 százalékát hasznosítja újra, miközben az ebből a szempontból világelsőnek számító Németországban 68 százalék az arány. A tanulmány ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy még a legjobban teljesítő országoknak is lenne hova fejlődnie, ugyanis például a lista hetedik helyén végző Egyesült Királyságban csak 44 százalék az újrahasznosítási arány, és az elmúlt évtizedben nem történt ezen a területen nagy előrelépés.
A tanulmány szerzői szerint az USA gazdagságához képesti lemaradását a politikai akarat hiánya, és az ebből következő elmaradó infrastrukturális beruházások magyarázzák. Ez pedig a közeljövőben komoly problémát okozhat, ugyanis Kína és számos fejlődő ország kezdett importtilalmat alkalmazni arra a szemétre, amit eddig többek között elég nagy részt az USA exportált ezekbe az országokba. Kína, Thaiföld, Vietnám és Malajzia egytől egyig betiltotta a szilárd hulladék importját, vagy a közeljövőben tervezik többek között a műanyag hulladék behozatalának illegálissá tételét.
Az elmúlt időszakban a fejlett és fejlődő országok közötti, szemétszállítmányokhoz köthető konfliktusok is megszaporodtak. Májusban a Fülöp-szigetek elnöke, Rodrigo Duterte egész konkrétan háborúval fenyegette meg Kanadát, miután az észak-amerikai ország nem akart befogadni 69 konténernyi Délkelet-Ázsiából visszaküldött szemetet, amiről kiderült, hogy hibásan minősítették újrahasznosítható műanyagnak. Kanada végül beadta a derekát, és az első adag hulladék már meg is érkezett Vancouverbe. Május végén Malajzia is úgy döntött, hogy visszaküld 3300 tonna műanyag hulladékot az USA-ba, az Egyesült Királyságba, Kanadába és Ausztráliába, június elején pedig Indonézia döntött 49 konténernyi hulladék visszaküldéséről.
Adat
Fontos