Észak-Koreában az állam ugyan rátelepszik az élet szinte összes színterére, a piacok működését azonban legalábbis eltűri, mert jelentős bevétele származik a tevékenységükből. Egy washingtoni és egy szöuli kutatóintézet közös tanulmánya szerint hivatalos jóváhagyással 436 piac működik, amelyekből adók és bérleti díjak formájában közel 57 millió dollárnak (mintegy 16 milliárd forint) megfelelő hasznot húz az állam.
Az első piacok még 2002-ben jelentek meg a kínai–észak-koreai határ mentén, majd felgyorsult a fejlődésük Kim Dzsongun 2011-es hatalomra kerülése után, az új diktátor ugyanis óvatos gazdasági reformokkal kezdett kísérletezni – idézi fel cikkében a Quartz.
Ennek megfelelően volt időszak, amikor a piacok spontán fejlődtek, mert egyre többen igyekeztek némi mellékjövedelemre szert téve javítani saját maguk és családjuk túlélési esélyeit. Máskor az állam bátorította a piacozást, hogy így enyhítsen valamelyest a szociális feszültségeken. Ha viszont a vezetés úgy ítélte meg, hogy kezd kicsúszni a kezéből az ellenőrzés, akkor korlátozta a tevékenységet.
Tavaly a dél-koreai hírszerző szolgálat vezetője azt mondta, hogy északon a lakosság 40 százaléka végez valamilyen magángazdasági tevékenységet. A mostani tanulmányban a szerzők által elért 36 észak-koreaiból 26-an azt mondták, hogy lényegében a teljes jövedelmük a piacozásból származik.
Mostanában valószínűleg az állam nem keménykedik annyira, hiszen a jelentősen szigorított nemzetközi szankciók miatt erősen visszaestek Észak-Korea külkereskedelmi bevételei. A dél-koreai jegybank szerint emiatt tavaly vissza is esett Észak-Korea gazdasága. Vagyis a phenjani költségvetés most aligha nélkülözheti a piacok által biztosított bevételeket.
Világ
Fontos