Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. augusztus 6. 14:15 Élet, Világ

Hiába küzdesz, a leginkább mégiscsak a génjeid számítanak az iskolában

Mindenkit büszkeség tölt el, ha jó jegyeket szerez diákként. Idősebb korukban is sokan hivatkoznak iskolai teljesítményeikre, pedig senki sem tudja, hogy mi a siker kulcsa. Inkább csak találgatunk. Az öröklött tehetség, a kitartás, a jó nevelés, esetleg az életkörülményeink miatt leszünk sikeresek?

Egy új, több mint egymillió főt vizsgáló kutatásból kiderül, hogy leginkább a génállományunk határozza meg, éltanulók vagy bukdácsolók leszünk-e a közoktatásban.

A Daniel Benjamin által vezetett kutatásban 1,1 millió (csak európai felmenőkkel rendelkező) felnőttet vizsgáltak, és 1271 olyan génkombinációt találtak, amely hatással van arra, hogy mennyi időt tölt valaki a közoktatásban. Az eredmény rémes jövőképet vetít elénk: génkutatók előre kiválogatják a gyerekek közül az arra érdemeseket, hogy sokat tanulhassanak, a többieknek pedig esélyt sem adnak.

Mégsem kell attól rettegnünk, hogy pontosan megjósolják a jövőnket. Szerencsére ugyanis a kutatás eredménye pont az, hogy lehetetlen előre megmondani egy egyénről, hogy hány évfolyamon verekedi majd át magát. Ennek az az oka, hogy a kutatók hatalmas különbségekkel találkoztak. Rengeteg doktori fokot szerzett ember genomjában alig voltak olyan gének, amelyek segítenek a közoktatásban előrejutni. Volt, aki minden pozitív hatású génkombinációval rendelkezett, mégis hamar kihullott a közoktatási rendszerből. Viszont a teljes, egymillió fős mintán a gének nagyon jól magyarázták a tanulók közötti különbségeket.

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy 

a gének 11 százalékban, míg az anyagi helyzet csak 7 százalékban tudta megmagyarázni, hogy hány évet tanultak a felmérésben szereplők.

Tehát még a jövedelmi hatásoknál – legalábbis az azzal viszonylag jól korreláló jövedelmeknél – is nagyobb hatása van a jó génkombinációnak.

A kutatásban nem a „tanulás génjeit” keresték. Olyan génkombinációkra voltak kíváncsiak a kutatók, amelyek a mostani rendszer keretei között könnyítik meg az előrejutást. Például nagy monotonitástűréssel könnyebb sikereket aratni. Azok a gének, amelyek elősegítik a monotonitástűrést, a mostani rendszerben „jó” géneknek számítanak. Más tulajdonságokat pedig nem honorál az közoktatás, mint például a kreativitást vagy a nyughatatlanságot.

Ha 100 éve csináljuk ezt a kutatást, azt találtuk volna, hogy az iskolázottság csak attól függ, hogy hány X kromoszómája van valakinek. Mert nőként nem lehetett tanulni abban az időben.

– mondta a The Atlanticnek Benjamin.

Hiába tűnnek egyértelműnek ezek a korlátok, visszatérő eleme kultúránknak, hogy a sikerességet  a „jó génekkel” próbáljuk magyarázni. Az első ilyen irányzat az eugenetika volt. Kidolgozója, Francis Galton – Charles Darwin unokatestvére – azt hirdette, hogy érdemes lenne az emberi faj genomját mesterségesen javítani. Előnyben részesíteni a jól teljesítőket, és kizárni a társadalomból a „rossz” génekkel rendelkezőket.

A kutatók elutasítják ezt a nézetet. A téma érzékenysége miatt egy 27 oldalas GyIK dokumentumot is mellékeltek a kutatásukhoz. Az egyik benne szereplő kérdés az, hogy milyen közpolitikai ajánlásokat tennének az eredmények alapján? A válaszuk:

Semmilyent. A kutatásra alapozott bármilyen közpolitikai vagy egyéni változás megalapozatlan, sőt tudományellenes lenne.

Az eredményeket arra lehet használni, hogy igazságosabbá tegyük az oktatási rendszereket. Arra nem, hogy egy gyerekről eldöntsük, milyen jövőt érdemel. A közoktatási rendszert úgy lehetne átalakítani, hogy ne lejtsen a pálya bizonyos gén-összetételű csoportok felé.

Élet Világ gének kutatás kutatók Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.