Van abban valami üzleti groteszk, hogy a gyomirtó használatára kényszerülő földművelő gazdáknak olyan vetőmagot kell venniük, amelyből a gyomirtónak ellenálló növény fejlődik, miközben ezt a vetőmagot gyakran ugyanaz a cégcsoport fejleszti, amelyik a gyomirtót. Ennek a régóta bejáratott üzleti modellnek vethet véget hamarosan a robotok alkalmazása a földművelésben.
Az alábbi videón látható svájci fejlesztésű gyomirtó robot például mesterséges intelligenciát és gépi mélytanulást (deep learning) használva képes végigaraszolni egy szántóföldön, fel tudja ismerni a gyomokat, és a csápjaival csak minimális adag gyomirtót fecskendez rájuk.
A robot az eredeti gyomirtó-mennyiségnek csak az 5 százalékát használja fel, és mivel a kultúrnövényre egy csepp folyadék sem jut, eleve nem is kell olyan vetőmagot venni, amely ellenáll a szernek. Mivel az ilyen vetőmagok a világ jelentős részén génmódosítottak, a robot használatával ezek fejlesztésére sincs szükség.
A svájci szerkezet napelemeket hord a hátán, vagyis az egyszeri bekerülési költség után már alig okoz kiadást, magától végzi a dolgát és tölti az akkumulátorait.
A világ gyomirtópiacának forgalma jelenleg évi 26 milliárd dollár, ami csaknem fele a teljes növényvédőszer-költésnek. Ha ez az összeg a töredékére csökken, és még a génmódosított vetőmagok piaca is összemegy, akkor az agrárvegyszerek piacvezetői óriási bevételektől esnek el.
Márpedig a hasonló robotok megjelenésére már nem kell sokat várni, a svájciak mellett ilyet fejleszt például a traktorjairól ismert Deere & Co egy szilícium-völgyi partnerével, de a német Robert Bosch vagy a dán Agrointelli is.
A német Bayer, amely a Monsantóval való egyesülése után a világ legnagyobb növényvédőszer- és vetőmag-gyártója lesz, előre menekül, és a Bosch-sal együttműködve már szeptemberben elindítja a saját precíziós gyomirtó rendszerének tesztelését. Ahogy a Reuters-nek a cég elmondta, arra számítanak, hogy három éven belül kereskedelmi termék lesz a szolgáltatásból. Nem tartanak attól, hogy a saját piacukat falnák fel, mert arra készülnek, hogy a gazdák végső soron ugyanazt veszik meg tőlük: a földek gyommentesítését.
A gazdáknak nagyon kapóra jönne, ha azt tudnák mondani, hogy náluk a kultúrnövények semmilyen gyomirtót nem láttak, mert a glifozát nevű vegyszerrel kapcsolatos botrány óta a közvélemény nagyon ugrik a témára. Több mint 20 év általános használat után a gyomok egy része ellenálló lett a glifozáttal szemben, az ezzel kapcsolatos viták során pedig előtérbe kerültek a szer egészségügyi kockázatai.
A hatóságok szigorúbb előírásokat léptettek életbe, ami megemelte az új szerek piacra dobásának költségét. Becslések szerint most már legalább 400 millió dollárt kell elköltenie egy vegyipari cégnek arra, hogy újabb univerzális gyomirtót fejlesszen. A Bayer viszont a fejlesztések láttán már elképzelhetőnek tartja, hogy a precíziós permetezés elterjedése szükségtelenné teszi ezt a munkát.
Tech
Fontos