Csehország következő miniszterelnöke hamarosan egy olyan ember lehet, aki a magyar mezőgazdaság egyik megkerülhetetlen szereplője. A kiterjedt magyarországi érdekeltségekkel rendelkező Andrej Babis a második leggazdagabb ember Csehországban, és pártja biztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat a hétvégi parlamenti választások előtt.
Babis az a fajta populista politikus, aki Silvio Berlusconi volt olasz kormányfőhöz vagy Donald Trumphoz hasonlóan milliárdosként kárhoztatja az elitet, és aki a népszerűség hajszolásában olyan demagóg eszközöktől sem riad vissza, mint amikor ingyen fánkokat osztogatott a prágai aluljárókban. Vagy amikor egy ötezer koronást (60 ezer forintot) adott a neki elégedetlenkedő hajléktalannak.
Nem lopok, nem hazudok, hanem dolgozom, alacsonyan tartom az adókat és az államháztartási hiányt
– mondta egy kitelepülésen, miközben műanyagpohárból Kofolát ivott. Önképe alapján Babis egy keményen dolgozó, apolitikus üzletember, akinek végképp elege lett az országot eluraló korrupcióból, és az állam élén mutatná meg, hogy kell sikeresen céget vezetni.
Babis csehországi befolyása Magyarországról nézve nehezen elképzelhető. Csányi Sándornál vagy a fénykorában lévő Simicska Lajosnál is nagyobb a hatása országa gazdasági és politikai életére. Az érdekeltségébe tartozó Agrofert cégcsoport a legnagyobb magán munkaadó Csehországban, ő a legjelentősebb médiatulajdonos és a lakosság harmada az általa előállított kenyeret eszi. Még a cseh lombikbébik közel fele is az érdekeltségének köszönhetően születik meg. A Forbes által négymilliárd dollárra becsült vagyona a négyszerese Csányiénak, ráadásul idén májusig pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt Csehországban.
Bár magyarországi terjeszkedésében ez nem játszott szerepet, Babisnak magyar felmenői is vannak. Anyja a kárpátaljai Munkács környékéről származik, beszélt is magyarul. Babis Pozsonyban született, apai oldalról szlovák származású. Apja magas beosztású diplomata volt, emiatt gyerekkorát részben Párizsban és Genfben töltötte. A vagyonfelhalmozást 9 évesen kezdte, amikor labdaszedő volt egy pozsonyi teniszklubnál.
Miután lediplomázott, a Petrimex nevű állami vegyipari vállalat külkereskedelmi részlegén dolgozott, majd 1985-ban Marokkóba került a vállalat képviselőjeként. A kommunista pártnak is tagja volt, bár szerinte pragmatizmusából lépett be. Mindenesetre a kommunista ügynökaktákat kezelő szlovákiai közintézmény 2013-ban nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyek szerint Babist ügynökként dolgozott a csehszlovák titkosszolgálatnak. Babis tagadta az állítást, szerinte ő csak áldozat volt, és beperelte az intézetet. Hiába jelent meg több jelentés különböző emberektől Babis tevékenységéről, a bírósági eljárásban két korábbi titkosügynök is azt állította, hogy hazudtak Babis beszervezéséről, így Babis megnyerte az eljárást.
A kommunista rendszer összeomlása után visszatért Csehszlovákiába, és a Petrimex egyik részlegvezetője lett. A javaslatára alapítottak meg egy Agrofert nevű leánycéget Prágában 1993-ban. Két évvel később egy homályos tulajdonú svájci cég titokban feltőkésítette az Agrofert, így megszerezte a cég feletti irányítást. A Perimex kirúgta Babist, azzal vádolva, hogy az ő jóváhagyásával történt a hatalomátvétel. Hiába perelte be a cég Babist, hamarosan ő lett az Agrofert kizárólagos tulajdonosa.
Az alapvetően élelmiszeriparban erős konglomerátum mára a harmadik legnagyobb cseh céggé nőtte ki magát a Skoda és a cseh állami energiacég, a CEZ mögött. Az Agrofertnek Németország, Lengyelország és Szlovákia mellett Magyarországon is jelentős érdekeltségei vannak, portfóliója mintegy 270 cégből áll.
Babisról és üzleti módszereiről egy cseh újságíró, Tomas Pergler írt könyvet.
Ha Babis kinéz magának egy céget, akkor gyakran követelést vásárol meg a cég hitelezőjétől, majd nyomást gyakorol a cégre, és részesedést szerez benne. Előszeretettel hozakodik elő érzékeny információkkal a tárgyalásokon, hogy előnyös helyzetbe kerüljön. Mindig törekedett arra, hogy jó viszonyt tartson fel rendőrökkel és titkosszolgálatiakkal. Néhányuk az Agrofertben is kapott munkát
– írta nekünk Pergler. A könyv egyik ismertetője szerint Babis üzleti tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz a Csehországban általános meggyőződéshez, hogy egy korrupt kliensrendszerben élnek. A csalódottság pedig sokaknál paradox módon ahhoz vezetett, hogy Babis populista pártjára, az ANO-ra szavazzanak.
Az ANO-t, amely csehül igent jelent, 2011-ben alapította meg Babis azzal a céllal, hogy a korrupció és a „cseh politikai rendszer egyéb betegségei” ellen harcoljon.
A politikusok olyan emberek, akik nem voltak sikeresek az életben. Sose dolgoztak, sose teljesítettek, csak hazudtak. Ha az üzleti világban hazudsz, véged van
– foglalta össze véleményét a politikáról Babis. Szerinte az állam képtelen céget vezetni, ezért a lehető legtöbb állami vállalatot privatizálná.
Babis 2013-ben lett parlamenti képviselő, miután az ANO a szavazatok 19 százalékának megszerzésével a második legerősebb párt lett a parlamenti választáson. Egy évvel később koalíciós partnerként a kormányba is bekerültek, Babis pedig pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes lett. Minisztersége alatt a GDP növekedésnek indult, 2015-ben elérte a 4,5 százalékot. A munkanélküliségi ráta rekordmélységre süllyedt, és két évtized után először az államháztartás többlettel zárt. Bohus Sobotka cseh miniszterelnökkel azonban elmérgesedett a viszonya, aki azt állította, hogy Babis adót csalhatott el, amikor 2013-ban magánszemélyként 17 milliárd forint értékben vásárolt kötvényt az Agroferttől. Sobotka végül idén májusban leváltotta Babist.
A cseh milliárdos miniszterelnökké választása több szempontból is illeszkedne abba a politikai trendbe, amely egyre jellemzőbb Kelet-Európára. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynsky lengyel miniszterelnökhöz hasonlóan Babis is ellenzi az euró bevezetését, kritikus a mélyebb európai integrációval, a brüsszeli bürokratákkal és Angela Merkellel szemben, határozottan ellenzi az EU bevándorlás-politikáját és elitellenes. Babis azonban kifejezetten piacbarát, és a visegrádi négyekről is szkeptikusabb a hozzáállása.
Sok dologban nem értünk egyet, (…). A V4 csak akkor tud erős lenni, ha mindenben egyetértünk. És ilyen valószínűleg sosem lesz. Ráadásul milyen a megítélése Jaroslaw Kaczynskinek az EU-ban? Rossz. Akárcsak Orbán Viktornak. Így az a kérdés, hogy tényleg azzal akarsz szorosan együttműködni, akinek gyenge a pozíciója?
– mondta egy februári interjúban.
Az Oroszországról alkotott véleménye ellentmondásos. Babist támogatta az oroszok Krím félszigeti annexióját, majd ellenezte az Oroszország elleni gazdasági szankciókat. Anne Applebaum amerikai történész és újságíró, aki számos könyvet írt Kelet-Európáról, azt állította Babisról, hogy rendszeresen visszhangozza az orosz kormány állásfoglalásait. Válaszcikkében Babis tagadta Applebaum állításait, azt mondta, egyértelműen nyugati az orientációja, és azt állította, hogy Putyin Oroszországába nem akar utazni, nincsenek ott barátai sem. Egy februári interjújában pedig egyenesen ellenségként beszélt Oroszországról.
Mióta politikus lett, Babis nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a cseh médiapiacon is az egyik legjelentősebb szereplő lett. 2013-ban az Agrofert megvásárolta a Mafra nevű kiadóvállalatot, amely az ország legnagyobb napilapjai közül kettőt is kiad, és övé a legnagyobb hírportál, az iDnes is. Az Agrofert felvásárlása után több újságíró is felmondott a tulajdonosváltás miatt. Az Agrofert a tulajdonosa a leghallgatottabb cseh rádiónak is.
Ahogy a hatalom megszerzését nagyban megkönnyíti az erős média-portfólió, Pergler szerint Babis stratégiájának alapja a komplexitásra való törekvés. Mindig ellátási és termékláncban gondolkodik, és keresi a szinergiákat a mezőgazdasági befektetései között. Termőföldet vesz, műtrágyát forgalmaz hozzá, gabonát termel rajta, a gabonából lisztet csinál, amelyet sütőipari cége dolgoz fel. Miután Csehországban és Szlovákiában egy idő után beszűkült a terjeszkedési lehetősége, a környező országokban folytatta expanzióját. Magyarországon az elmúlt években lett aktív, miután kinézte magának az egyik legnagyobb magyar agrárintegrátort.
Az agrárintegrátorok az agrárpiac legjelentősebb szereplői, amelyek komplex szolgáltatást nyújtanak a termelőknek. Az agrárintegrátorok finanszírozzák a gazdák gép-, műtrágya- vagy vetőmagvásárlásait, szaktanácsadást nyújtanak nekik, segítenek az adminisztrációjukban, végül pedig felvásárolják az előállított terményeiket.
Két nagy állami mamut uralta az agrárintegrátorok magyarországi piacát a ‘80-as évektől kezdve: a nádudvari KITE és a bábolnai IKR. A KITE-t Csányi Sándor happolta el Bige László elöl 2013-ban egy szokatlan húzással. A KITE tavalyi 247 milliárdos árbevételével a legnagyobb magyar agrárcégnek számít, amelyben az is szerepet játszik, hogy a 2008-as gazdasági válság megroppantotta az IKR-t. A bábolnai cég a túlélés érdekében úgy döntött, hogy eladja input-üzletágát (azaz a műtrágya, vetőmagok és növényvédő szerek forgalmazását).
Babis korábban többször elmondta, hogy Magyarországon akar terjeszkedni
– mondta a G7-nek Szaxon Attila, az immár kiüresedett IKR vezérigazgatója, amely a jövőben mezőgazdasági gépkölcsönzéssel tervez foglalkozni. Az IKR több mint tíz éves partneri kapcsolatban állt Babis szlovákiai műtrágya-gyárával, és amikor megroggyant, Szaxon a cseh milliárdosnak ajánlotta fel az inputüzletág felvásárlását. A szétválás 2012-ben indult el, Babis újonnan létrehozott, inputanyagokkal foglalkozó IKR Agrár nevű cége tavaly már 87 milliárd forintos árbevételt ért el, amellyel a második legnagyobb magyar agrárcég lett. Az IKR mezőgazdasági gépeivel foglalkozó részlegét pedig a szintén Babis által létrehozott Agrotec vette át, amelynek négy év alatt 18 milliárd forintosra nőtt az árbevétele.
Szaxon azt mondta, Babis nem tömte ki pénzzel az újonnan megszerezett cégeit, mert úgy gondolja, hogy minden cégének meg kell állnia a maga lábán, a veszteségeket csak ideiglenesen hajlandó finanszírozni. Az IKR legnagyobb problémája az alulfinanszírozottság volt, és Babis érkezése ezen nagyot változtatott.
Míg korábban az IKR állt sorban a bankoknál, most a bankok állnak sorba nálunk, a cég finanszírozási háttere egyik napról a másikra megváltozott
– mondta Illés Zoltán, a Babis-érdekeltség Agrotec ügyvezető-igazgatója. Illés szerint az Agrofert a cégekben pénzügyi befektetőként van jelent, az Agrofert vezetésével is mindössze évente egyszer találkoznak és egyeztetnek az együttműködésről. Illés szerint a finanszírozás mellett az segíti még a cégeket, hogy a megtermelt nyereséget nem veszik ki a cégekből, hanem beruházásokra fordítják.
Babisnak nem az IKR volt az első magyarországi üzlete, a tartóskenyereket előállító győri Ceres Sütőipari Zrt. már 2010-ben az érdekeltségébe került. Raskó György, a Ceres akkori elnöke azt mondta a G7-nek, hogy a cég az adásvétel idején több mint 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett a tartóskenyerek piacán. A tavaly 7 milliárdos árbevételű Ceres beleillik a Babis által megcélzott vertikális integrációba: Csehországban számos pékséggel rendelkezik, és a cseh kenyérpiacon 30 százalékos részesedése van.
Az tetszett benne nagyon, hogy köntörfalazás nélkül lehetett vele tárgyalni. Határozott álláspontja volt, nem kellett udvariassági köröket futni, és rögtön olyan árat mondott, amely megfelel a piaci realitásoknak
– mondta Raskó.
Az IKR mellett Babis legnagyobb fogása a kiskunfélegyházi NT Kft. megvásárlása volt. A 2014-ben megszerzett NT a második legnagyobb finomított napraforgóolajat előállító cég Magyarországon, árbevétele tavaly mintegy 40 milliárd forint volt. Az Agrofert tulajdonosa még egy kisebb inputanyag forgalmazó cégnek is, a Devecseri Agrokémiai Kft-nek, amelynek tavaly 5 milliárdos árbevétele volt.
Magyarországon Babis érdekeltségei sokkal visszafogottabb üzletpolitikát folytatnak, mint például a péti Nitrogénműveknek köszönhetően műtrágyában erős Bige László. Mióta Babis aktívabb szereplő lett a politikában, látványosan hátrébb lépett a közvetlen irányítástól. „Míg korábban rendszeresen részt vett az igazgatósági üléseken, most érzékeltetni akarja, hogy politikai résztvevőként nem akar üzletekben közvetlenül részt venni” – mondta Szaxon Attila.
Illés Zoltán szerint az októberi csehországi választás miatt az Agrofert az elmúlt 1-2 évben tudatosan nem hajtott végre nagyobb akvizíciókat, hogy Babist ne érje semmilyen támadás. A korábban 100 százalékos tulajdonában álló Agrofertet is átpasszolta egy rokonai és kollégái által tulajdonolt vagyonkezelői alapnak, miután 2017 elején a prágai parlamentben megszavazták a Lex Babisként elhíresült törtvényt. Ennek értelmében miniszterek nem birtokolhatnak médiacégeket, és érdekeltségeik nem pályázhatnak közbeszerzésekre vagy EU-s pénzekre.
Bár Babis azt remélte, hogy az Agrofert átpasszolása miatt kevesebb támadás fogja érni, szeptember elején a parlament megvonta tőle a mentelmi jogát, miután egy kétes uniós projekt miatt rendőrségi eljárás indult ellene. Az ügyészség október elején hivatalosan is csalással vádolta meg, ami ellen Babis fellebbezett. A közvélemény-kutatások szerint még így is magabiztosan vezet a pártja.
(Címlapi kép: AFP / Michal Cizek)
Világ
Fontos