Az iparágak többségében jelentősen nőtt 2010 és 2022 között a magyar cégek részesedése az országban megtermelt hozzáadott értékből.
Több szektorban ez meghirdetett célja volt a kormányzatnak. Orbán Viktor például 2016-ban arról beszélt, hogy a média, a bankok, az energiaágazat és a kiskereskedelem területén is magyar többséget akar a piacon.
Nem csak ezekben az iparágakban nőtt azonban a hazai cégek részesedése: az építőiparban, a turizmusban, az ingatlanpiacon és az IT-szektorban is visszaszorultak a nemzetközi cégek helyi leányai.
Csökkent ugyanakkor a magyar részesedés a bányászatban és a logisztika területén, illetve tíz év alatt nem sikerült előre törnie a hazai vállalatoknak a gazdaság legnagyobb részét adó feldolgozóiparban sem.
A miniszterelnök által kiemelt négy szektor közül sokáig a kiskereskedelemben állt leggyengébben a magyarosítás, ám a közelmúltban itt is voltak fejlemények. Épp a héten ért versenyhivatali fázisba az Auchan felvásárlása.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.