Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2024. szeptember 21. 04:48 Élet, Vállalat

A kukásautó helyett mi visszük vissza a palackokat, mégsem csökken a szemétdíj

Az elmúlt hónapokban – a MOHU-tól kapott tájékoztatás szerint – már 300 millió üveg-, műanyag- vagy fémpalackot vittek vissza a fogyasztók az üzletekbe, kétharmaduk PET-palack volt. Ez még csak a kezdet, a visszaváltási rendszernek ugyanis kulcsszerepet szánnak abban, hogy 2035-re 65 százalékra növekedjen az újrahasznosítás mértéke, amihez alapvető feltétel, hogy a visszaváltás aránya minden típusú hulladéknál nagyon magas legyen, a cél a 90 százalék elérése.

A visszaváltás indulása előtt, a laposra taposás és (jobb esetben) szelektív gyűjtés időszakában mindössze 32 százalék volt az összes beszedett hulladékon belül az újrahasznosítás aránya, jelenleg 34 százalékot mérnek a MOHU-nál.

A fentiek sok más mellett azt is jelentik, hogy a következő években a hulladék igen jelentős részét már nem a kukásautó fogja elvinni a háztartásokból, hanem maguk a fogyasztók. Első gondolatra adná magát az a logikus következtetési sor, hogy

  • ha a hagyományos módon elszállított szelektív és a kommunális hulladék mennyisége csökken (a szelektívbe tartozó palackok is gyakran kötnek ki a kommunális gyűjtőkben),
  • akkor csökken az ezzel kapcsolatos költség (még ha a palackokat a boltokból el is kell szállítani),
  • akkor viszont csökkenhetne a szemétszállítási díj is.

Csakhogy ez biztosan nem fog bekövetkezni, több okból sem.

A piaci valóság az, hogy továbbra is egyre több hulladékot termelünk, ez pedig részben ellensúlyozza, kioltja a visszaváltás miatti mennyiségi csökkenést.

Ráadásul ennek az egyre nagyobb mennyiségnek egyre nagyobb részét kellene majd a kommunális kukákból a szelektívekbe irányítani, a szelektíven beszedett hulladéknak pedig jóval nagyobb részét kellene újrahasznosítani. Ezek beruházások nélkül nem fognak menni, vagyis a költségek összességében egyáltalán nem csökkennek.

A 34 százalékos szelektív újrahasznosítási arány „tág teret hagy a fejlődésre”, még mindig ott tartunk, hogy a lakosságtól sok helyen azt várják, zsákokban gyűjtse külön a szelektív szemetet. A MOHU most azt mondja, tíz év alatt összesen egymillió, idén 200 ezer szelektív kukát fog kiosztani, hogy a rendezettebb körülmények nagyobb arányú elkülönítésre ösztönözzék a lakosságot.

Emellett fejleszteni kell többek között a hulladékudvarokat és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a beszedett PET-palackokból ismét palackok legyenek (ez ma még egyáltalán nem egyértelmű, mert az élelmiszeripari tisztasági követelményeket hozni kell, és erre nincs még kapacitás, ráadásul drágítja az alapanyagot a szűz műanyaghoz képest).

Ugyanakkor van egy sokkal súlyosabb, nem piaci, hanem tisztán politikai alapú érv is amellett, hogy a szemétdíj nem csökkenhet: a kőbe vésett rezsicsökkentés.

A MOHU a lakossági hulladék elszállítását az állam által megállapított, rezsicsökkentett hatósági áron vállalta. Ez gyakorlatilag egy évtizede nem emelkedett, miközben a szállítás költségét az infláció megdobta. Hasonlóval állunk szemben, mint ami az élelemiszerek vagy az üzemanyagok lakossági árstopjánál volt: a fogyasztói terhek befagyasztása veszteséges működéshez vezet (azt máshol kell érvényesíteni, amennyiben van erre lehetőség, vagyis szét kell szórni a gazdasági szereplők között).

Nagyon meglepő lenne, ha a tíz éve megállapított szemétdíj fedezné a mai költségeket, sőt azt még úgy állapították meg, hogy csak az elszállított kommunális kukák akkori térfogata és havi ürítési gyakorisága volt benne, a szelektív nem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTarthatatlan a helyzet a palackvisszaváltó automatáknál, lépnek a boltokSok pénzbe fog kerülni, de elkezdik kiköltöztetni a visszaváltó automatákat az eladótérből, már amennyiben tudják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat hulladék Kuka mohu rezsicsökkentés szelektív hulladékgyűjtés szemétdíj szemétzállítás újrahasznosítás visszaváltás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.