Európa-szerte kevesebb lett a késés a repülésben, ami részben a szerencsének – pontosabban természeti folyamatoknak – köszönhető: a nyár második felében kevesebb a heves vihar, így jóval több gép tud időben felszállni. Az emberi tényezőt egyrészt nem lehet hasonló szerencsével megoldani, másrészt ennyire gyorsan sem lehet elintézni a szükséges változásokat: mindenhol, de főként Budapesten több légi irányítóra lenne szükség.
Bár a légiforgalmi irányítók havi kétmillió forint felett keresnek, és akár érettségivel, illetve középfokú angol tudással is elláthatják a munkájukat, a létszám bővítése a felvételi alkalmassági szabályok és speciális vizsgák miatt (érthető módon) rendkívül nehéz és lassú folyamat.
A nyár első fele a teljes európai légtérben olyan káosszal indult, amely a szokásosnál is nagyobb médiazajt csapott, és ahogy a Telex megírta, épp a budapesti légi irányítás volt az egész európai problémahalmaz egyik fő okozója a maga szűk keresztmetszetével.
A budapesti reptér üzemeltető cégét épp vissza/megvásárló magyar állam alaposan beszállt a rendezésbe (mert bár a késésekről a reptér nem tehet, mégiscsak ott csapódik le az utasok elégedetlenségének egy része). Miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez került a légi irányítást ellátó HungaroControl, augusztustól a vezetőjét is lecserélte, Tóth Lászlót Turi Ferenc váltotta.
Korábban is jó volt köztünk a kommunikáció, de most még intenzívebbé vált, mint ahogy egyébként az Eurocontrol esetében is hasonló történt
– mondja Radó András, a budapesti légiforgalomban kulcsszerepet játszó Wizz Air kommunikációs vezetője.
Egy sarkalatos problémát azóta sikerült enyhíteni: a reggeli első hullámba tartozó, Budapestről induló repülők idejére, azaz reggel 5-7 óra közé több légi irányítót osztott be a HungaroControl (vagyis átszervezte a munkatársak beosztását). Ez azért fontos, mert a bázisrepülőtérről hajnalban-reggel elinduló gépek az európai célállomások között általában napi két-három fordulót teljesítenek, a fordulási idejük pedig rövid, így egy reggeli jelentősebb késés a nap többi indulását is megboríthatja.
Bár a késve indulások vagy járattörlések elszenvedője egyértelműen az utas, a boruló menetrend az iparág egyetlen érintettjének sem jó. Ilyenkor a reptér, a légi irányítás és a légitársaság is presztízs- és pénzügyi veszteséget szenved, ami közvetlenül vagy közvetve is jelentkezhet (a romló szolgáltatás miatt elforduló, máshova vagy más céggel utazó utasok miatt elmaradnak a bevételek).
Ha üzleti oldalról közelítünk, akkor fontos körülmény, hogy a légitársaságoknál a késések könnyen romba döntik a személyzet vezénylését is, ők ugyanis jogszabályban szigorúan meghatározott időrend szerint dolgoznak és pihennek. Ha lejár a munkaidő, de a gépnek még repülni kell, akkor a személyzetet előre nem tervezett módon cserélni kell, ami azt feltételezi, hogy több késésnél több, ugrásra készen álló, ügyeletes tartalékot kell biztosítani.
Az eddigi lépések azonban csak átmenetileg oldják meg a problémát, mint ahogy az idő előrehaladtával egy még nagyobb átmeneti szerencsefaktor is lesz a rendszerben: az iskolakezdés után megcsappan az utasok és a levegőben egyszerre lévő repülők száma. Az ősz ebből a szempontból jótékony hatással lehet a légi iparra, de az alapproblémák a háttérben megmaradnak.
A késések miatt elindított eljárások is elkísérik még egy ideig az iparági szereplőket. Június végén a fogyasztóvédelmi hatóság egy tucat eljárás indított, egy augusztus 7-i közlemény szerint pedig 15 járat kapcsán indított fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzést a fővárosi kormányhivatal. Ekkor azt írták, hogy három esetben a légitársaságok már kártalanítják a késő vagy törölt járatok utasait, elkezdődtek a kifizetések.
Élet
Fontos