Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak
A teljes dán munkaerőpiac 3 százalékát foglalkoztatja az elhízás elleni gyógyszer feltalálója, a Novo Nordisk.
Mi történt: Izgalmas helyszíni riportot tett közzé az Economist a 16 ezer fős dán kisvárosról, Kalundborgról, ahová az Ozempic nevű gyógyszert is gyártó Novo Nordisk több gyártóegységet is telepített már.
Számokban: A Novo Nordisk olyan fontos szereplője a dán gazdaságnak, hogy nélküle az ország a tavalyi évben recesszióba süllyedt volna:
- A dán GDP 1,7 százalékkal tudott nőni a gyógyszercég miatt
- A termelés 24/7 zajlik, egy pillanatra sem állnak le
- Az értékesítésből származó bevétel 79 százaléka az Egyesült Államokból érkezik
- A külföldi értékesítés miatt olyan mennyiségű dollár érkezik az országba, hogy a dán jegybank az alapkamatot az Európai Központi Bank szintje alatt tartja, nehogy túlságosan megerősödjön az ország hivatalos pénzneme, a dán korona
Felülnézet: A gyár a helyiek életét alapvetően változtatta meg, beindultak az üzletek, épülnek az új kutatóközpontok, ahová ömlik a jól képzett munkaerő. A város GDP-je 2022-ben 27 százalékkal nőtt, ezzel rekordot állítva fel, de a második helyen szereplő Gladsaxe község is a Novo Nordisk miatt tudott az előkelő helyen landolni.
Alulnézet: A gyár annyi iparűzési adót fizet Kalundborgnak, hogy az lehetővé tette az önkormányzatnak, hogy csökkentse a lakosság adóterheit. A riport beszámol egy benzinkútról, ahol már napi 30 kiló húst kell berendelniük, hogy a szendvicseikbe jusson elég, a helyi hotdogos pedig napi félezer harapnivalót értékesít.
Igen, de a változás nem mindenki számára pozitív. Az egyre növekvő forgalom miatt egyre több a dugó, és a nyüzsgés alapvetően változtatta meg az addig csendes kisváros ritmusát. Ráadásul a város lakossága egyre csökken, a gyárban dolgozók egy része máshonnan ingázik.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
