Mit mond a magyar gazdaságról, hogy kínai autógyár épül a hazai szalámiüzem helyén?
Halad a BYD szegedi autógyárának előkészítése, múlt héten bejegyezték a majd ezt a tevékenységet végző leányvállalatot, és az első építési tervek is megjelentek.
Miért fontos ez? A korábbi információk szerint ez lesz az ország legnagyobb beruházása, mintegy 5 milliárd euróval. Darabszámot tekintve is ez lesz várhatóan a legnagyobb hazai autógyár.
Felülnézet: a kormányhivatalnak benyújtott tervek egyelőre két csarnok alapozására és három esővíztározó létesítésére vonatkoznak.
Alulnézet: a BYD leendő területének részei közül egyelőre csak a Pick Szeged Zrt.-ét vásárolta meg az önkormányzat, az érintett gazdák közül többen keveslik a földekért felajánlott összeget.
Tágabb kontextus: a Pick esetében megváltoztak a korábbi tervek, az új szalámiüzem nem itt, hanem a már meglévő szegedi telephelyen épül fel, nem használt épületek elbontása után. Ennek a beruházásnak jelenleg az előkészítése zajlik.
- Várhatóan mindkét beruházás megvalósul tehát, így érdemes összevetni, hogyan teljesített Magyarországon az élelmiszeripar és a járműgyártás az utóbbi évtizedekben. Ennek legegyszerűbb módja, ha egymás mellé tesszük a két szektor termelési értékét.
Mi várható? A BMW és a BYD beruházásai nyomán a járműipar még jobban elszakadhat majd az élelmiszeripartól – miként a 2012 és 2015 közötti meredek felfutás leginkább a kecskeméti Mercedes-gyár beindulását tükrözi.
Igen, de: a termelési érték csak egy felületes mutató, az ország gazdaságához való hozzájárulást a hozzáadott érték mutatja, ez pedig a magyarországi járműiparban meglehetősen alacsony.
- Nem biztos tehát, hogy a véges számú hazai munkaerőnek az autógyárakban van a legjobb helye. Igaz, sok vendégmunkás is dolgozik majd bennük.
- Élelmiszeripari fejlesztéseket is támogat a kormány, a munkaerőért folyó versenyben azonban elkerülhetetlenül szembekerül egymással a két szektor, pár év múlva már Szegeden is.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
