Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. december 2. 15:41 Adat, Vállalat

Lefeleződött a diósgyőri stadion megtérülési ideje, már csak 262 év

Újabb öt évig a diósgyőri futballcsapatot fenntartó Diósgyőr FC Kft. üzemeltetheti a 2018-ban átadott, 13 milliárd forintból felújított miskolci stadiont. A vállalat még közvetlenül az átadás után kötött egy ötéves üzemeltetési szerződést a létesítmény tulajdonosával, ez azonban az idén lejár, így október végén tendert írtak ki egy újabb ötéves ciklusra. A rendkívül gyorsan lezavart közbeszerzésre kizárólag a Diósgyőr FC Kft. adott be ajánlatot.

Senkinek nem kell

Az eljárás kimenetelében semmi meglepő nincs, ahogy igazából abban sem, hogy más nem pályázott az üzemeltetésre. Bár elvileg elképzelhető lenne, hogy egy erre szakosodott cég piaci alapon működtesse a stadiont (erre más országokban van példa), de itthon ez nem különösebben vonzó biznisz. Az alapfunkció, azaz a mérkőzésrendezés az alacsony nézőszám miatt nem hoz túl sok pénzt, és különösen vidéki helyszínen egyéb programokkal sem lehet komolyabb bevételt csinálni.

A Diósgyőr azért jó példa, mert a csapat hazai meccseire magyar összevetésben egyébként kifejezetten sokan járnak ki. Ez azonban az átadás óta eltelt időszakban így is mindössze 4400-as nézőátlagot jelentett a közel 15 ezer fő befogadására alkalmas arénában. Erre pedig egy piaci alapon működő cég nem igazán tud építeni, így az üzemeltetés logikusan a csapatot fenntartó vállalatra marad.

Mivel azonban a hazai futballcégek a hozzájuk áramló töménytelen állami forrás ellenére sem arról híresek, hogy hatalmas nyereségeket termelnének, túl sokat természetesen a Diósgyőr FC Kft. sem tud, vagy akar fizetni a stadion használatáért. Szerencsére nem is kell nekik: bár a vállalat mostantól közel kétszer annyit költ majd koncessziós díjra, mint eddig, de ez is csak évi 45,6 millió forintot jelent. Egyedüli indulóként ugyanis ennyi pénzt ajánlva nyerte el az üzemeltetés lehetőségét a társaság.

Fél évezred helyett 262 év

Mindez elég jól mutatja, hogy mennyire jó biznisz a stadionépítés. A Diósgyőri arénát 13 milliárd forintnyi állami forrásból rekonstruálták. Ebben ugyan voltak egyéb kapcsolódó fejlesztések is, de a stadiont birtokló, jelentős részben állami tulajdonban lévő Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft. is közel 12 milliárd forintos bekerülési értéken tartja nyilván az ingatlant, aminek az üzemeltetési jogát eddig évi 24, mostantól évi szűk 46 millió forintért engedi át.

Nem nehéz kiszámolni, hogy ilyen feltételek mellett

a rekonstrukcióra költött összeg még akkor is valamivel több mint 260 év alatt jön vissza, ha megengedőek vagyunk,

és csak a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft. könyveiben szereplő összeggel számolunk. Persze ez is előrelépés, hiszen az eddigi 24 millió forinttal szinte pontosan egy fél évezred volt ez az időtáv.

Ez ráadásul csak játék a számokkal, hiszen ha megtérülést akarnánk számolni, akkor a tőkeköltséget is figyelembe kellene venni, amit, ha megtesszük, akkor teljesen egyértelműen soha nem térül meg a beruházás. Sokatmondó adat, hogy csak a stadion éves amortizációja több mint ötszöröse a megemelt koncessziós díjnak*Az eddiginek közel tízszerese volt., és ebben a berendezések még benne sincsenek.

A magasabb díj legalább vélhetően arra elég lesz, hogy a stadiont tulajdonló állami cég működési költségeit fedezze, eddig ugyanis ez sem volt evidencia. A Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft. árbevétele – amely szinte kizárólag a koncessziós díjból állt – az előző öt évben végig elmaradt a bérekre, szolgáltatásokra és adókra kifizetett összegtől, igaz az évek többségében csak a telek és építményadó fordította negatívba az egyenleget.

A csapat jár jól?

Az tehát elég jól látszik, hogy a beruházást finanszírozó állam szempontjából ez nem túl jó konstrukció, ám az sem biztos, hogy Diósgyőr FC Kft. számára annyira jó üzlet a dolog. A cég beszámolóiból ugyanis nem derül ki egyértelműen, hogy mennyit keres a stadionüzemeltetésen és az sem, hogy a koncessziós díjon felül mennyibe kerül ez számára.

A társaságnak az elmúlt években átlagosan 110 milliós jegyárbevétele volt,

és valószínűleg több tízmillió forintot kerestek a stadionhoz köthető reklámbevételeken is, amely szintén a vállalatot illette. Az azonban nem derül ki a beszámolójukból, hogy ezekkel szemben milyen költségek állnak. A korábbi szerződés értelmében minden üzemeltetési költség őket terhelte, így például a szállítási, takarítási és karbantartási költségeket is a csapatot üzemeltető cégnek kellett állnia. Ezek pedig könnyen elvihették a nem túl acélos kapcsolódó bevételek jelentős részét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat Diósgyőr diósgyőri stadion DVTK stadionépítés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.