Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. augusztus 11. 04:34 Pénz, Vállalat

Márciusban még a Daciának örültek, júliusban luxusjachtot vettek Mészáros Lőrinc alá

Örömmel tapasztaljuk, hogy az érintett márkák ügyfelei már rögtön az indulás után rendkívül pozitívan fogadták az Euroleasing által biztosított finanszírozási hátteret.

Így számolt be Vály Judit, az Euroleasing vezérigazgatója a Renault-csoporttal kötött együttműködés első hónapjáról március végén. A megállapodás értelmében a pénzügyi cég lett a Renault, a Dacia és az Alpine kizárólagos hazai márkafinanszírozója. Az üzlet annyira fontos volt a társaság életében, hogy még a tulajdonos Magyar Bankholding (MBH) első negyedéves beszámolójában is többször említést tettek róla (pdf).

Alig három hónappal később azonban az Euroleasing egyetlen ügylettel túlszárnyalhatta azt, amit a Renault-biznisz ebben az időszakban összesen hozott. A vállalat egy olyan jacht tulajdonosa lett, amelynek becsült értéke meghaladja az eddig idén Magyarországon eladott durván háromezer Daciáét, sőt jó eséllyel a hasonló számban értékesített Renault-két is. Az eddigiek alapján egy ilyen vásárlás elég profilidegen az Euroleasingtől, szokatlanul nagy kitettséget jelent, és valószínűleg a forrását sem volt evidencia előteremteni.

Az autók után szuperjachtban is piacvezetők

Az említett jacht a Rose d’Or, amelynek fedélzetén a 444 lencsevégre kapta a nyaralását töltő Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát. Az napokig nem derült ki, hogy pontosan kié is a máltai zászló alatt hajózó 62 méteres monstrum, a tulajdonos kilétét a helyi hajózási hivatal a G7 kérdésére sem árulta el. Szerdán azonban a máltai újságíró-alapítvány, a The Daphne Caruana Galizia Foundation segítségével sikerült azonosítani a tulajdonost: a Mészáros-féle Magyar Bankholdinghoz tartozó Euroleasing Zrt-t*A MBH-t jelentős részben cégeken és magántőkealapokon keresztül nagyrészt a NER-elit, ezen belül is főként Mészáros Lőrinc birtokolja. Az Euroleasing tavalyi beszámolójában közzétette a legvégső ellenőrzést gyakorló fél tulajdonosi szerkezetét. Ez akkor még az MKB-t takarta, de ugyanezek a tulajdonosi arányok vannak megadva jelenleg a részben az MKB-ból alakult Magyar Bankholding esetében is. A magántőkealapok végső tulajdonosait a legtöbbször nem lehet beazonosítani, januárban azonban a Direkt36-nak ezt egy adóhatósági adatbázis segítségével több esetben is sikerült megtennie. Ez alapján az MBH és az Euroleasing végső tulajdonosi szerkezete így néz ki (zárójelben az adott cég végső tulajdonosa, kérdőjellel, ha a tulajdonosi viszony nem igazolt minden kétséget kizáróan):
• Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (állam) – 30,35 százalék
• Magyar Takarék Befektetési Zrt. (Mészáros Lőrinc) – 25,13 százalék
• Magyar Takarék Holding Zrt. (Száraz István?) – 12,56 százalék
• METIS Magántőkealap (Mészáros Lőrinc) – 11,51 százalék
• Blue Robin Investments S.C.A – 10,82 százalék
• RKOFIN Zrt. (Mészáros Lőrinc) – 4,48 százalék
• EIRENE Magántőkealap (Mészáros Lőrinc) – 3,29 százalék
• Pantherinae Zrt. (Mészáros Lőrinc?) – 1,02 százalék
• OPUS Finance Future Zrt. (Mészáros Lőrinc?) – 0,84 százalék
A fentiekből jól látszik, hogy a cég legnagyobb részvényese Mészáros Lőrinc 43-45 százalékos részesedéssel.
.

A Rose d’Or. Fotó: superyachtfan.com

Az Euroleasing egy pénzügyi vállalkozás, amely ugyan hiteleket is nyújt, de a fő profilja az úgynevezett pénzügyi lízing. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a lízing nagyon leegyszerűsítve egy olyan pénzügyi konstrukció, amely valahol félúton található a hitelből történő vásárlás és a bérlés között. A lízingcég (a lízingbe adó) megvásárol egy eszközt, és annak használati jogát átengedi a lízingbe vevőnek. Utóbbi ezért havonta törleszti az eszköz kamatokkal növelt értékét, akárcsak egy hitel esetében. Az eszköz tulajdonjoga azonban a futamidő alatt – a bérléshez hasonlóan – nem száll át rá, erre jellemzően csak az utolsó részlet befizetését követően kerül sor.

A lízingnek számos finanszírozási, számviteli, adózási előnye lehet vállalatok számára, így elsősorban cégek körében elterjedt konstrukció. A leggyakrabban pedig személy és haszongépjárműveket, esetleg mezőgazdasági, illetve egyéb gépeket vásárolnak így.

Az évi több ezer milliárdos hitelkihelyezéshez képest a piac nem kiugróan nagy, de tavaly a lízingcégek így is 860 milliárd forint értékben finanszíroztak eszközvásárlásokat, teljes tőkekintlévőségük pedig meghaladta a 2000 milliárd forintot.

Az Euroleasing ezen a piacon a legnagyobb szereplő, úgy hogy a kisebb autók, a nagyhaszongépjárművek és a mezőgazdasági gépek (illetve most már valószínűleg a szuperjachtok) szegmensében is vezet. Pozícióit ráadásul a gépkocsiknál a bevezetőben említett Renault-biznisszel az idén minden bizonnyal tovább javította.

Kissé profilidegen egy szuperjacht a Daciák után

A piacvezető pozíció ellenére azonban egy olyan eszköz, mint a Rose d’Or még az Euroleasing számára is hatalmas tétel. Szakportálok becslése szerint a hajó ára 75 millió dollár körül alakulhatott, amely jelenlegi árfolyamon valamivel több mint 26 milliárd forint. Ez az Euroleasing tavaly év végén kimutatott ügyfelekkel szembeni összes követelésének közel 10 százaléka. Még ha azzal számolunk, hogy a lízingbe vevő 30 százalék önerőt fizetett, akkor is egyetlen hajóra elköltötte az összes élő követelése durván 7 százalékát a vállalat.

Ez a piacon egyáltalán nem bevett gyakorlat, és eddig az Euroleasingnél sem volt jellemző, amit a cég tavalyi beszámolójában külön ki is emelt. A jelentésben azt írták, hogy a

társaság nem rendelkezik jelentős hitelezési kockázat-koncentrációval, a 20 legnagyobb kintlévőségű ügyfelével szemben fennálló bruttó követelés a portfólió 12 százalékát teszi ki … és nincs olyan, egyedileg jelentős ügyfele, amellyel szemben a követelés egyenlege meghaladja a teljes bruttó követelésállomány 5 százalékát.

Nehéz elképzelni, hogy a Rose d’Or beszerzésével ez utóbbi ne változott volna.

A szuperjacht megvásárlása azonban nem csak az értéke miatt tűnik azonban profilidegennek. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az Euroleasing ugyan már lassan három éve foglalkozik hajók lízingelésével, ám eddig „elsősorban a belföldi vizekre, azon belül is kiemelten a Balatonra telepített, új és használt vitorlás- és elektromos hajók finanszírozása” volt a céljuk.

A földrajzi szempont ráadásul nem csak a hajószegmensben jelent meg. A beszámolóban azt írták, hogy a társaság csak Magyarország területén működő vagy székhellyel, telephellyel rendelkező ügyfeleket szolgál ki, így földrajzi kockázata is Magyarországra koncentrálódik. Bár hozzátették, hogy vannak eszközeik, amelyek egész Európa területén mozognak, ám a beszámoló szerint ez eddig csak a nagyhaszonjárművekre volt jellemző. Arról nincs információ – és a cég sem árulta el kérdésünkre – hogy a lízingbe vevőnek van-e magyarországi telephelye, de elég egyértelmű, hogy a Rose d’Or a nagyhaszonjárművekhez hasonlóan a határokon túl mozog. Tegnap például Monacóban járt.

Fotó: sanlorenzoyacht.com

Honnan van pénz rá?

Érdekes kérdés az is, hogy az Euroleasing hogyan finanszírozta a vásárlást. Tavaly év végén ugyanis közel sem volt annyi pénzük, hogy ki tudjanak fizetni egy ilyen jachtot. A cég elsősorban refinanszírozási hitelből fedezi a tevékenységét, azaz a lízingbe adott eszközök megvásárlásához maga is kölcsönt vesz fel. Ennek a fő forrása mindig is a társaság anyavállalata volt, így tavaly év végén még az MKB Bank, most pedig az a Magyar Bankholding, amely az MKB és két másik hitelintézet fúziójával jött létre az év elején.

Az Euroleasing beszámolója alapján úgy tűnik, hogy forrásaik bő 90 százaléka származhat az anyabanktól. Ezen felül – mint fogalmaznak – a társaság

közvetetten (NHP programok), illetve közvetlenül (EXIM) támogatott forrásokat is igénybe vesz.

Magyarul végső soron állami támogatást is kap.

Valószínűleg most is a hagyományos forrásokat használhatták a vásárláshoz, azaz a Rose d’Orhoz beszerzéséhez szükséges milliárdok nagy része a Magyar Bankholdingtól érkezhetett. Erre utal az is, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatbázisa szerint az Euroleasingnek egy 35 és egy 150 milliárdos hitelkeretet is biztosított az elmúlt években az MKB, amit a beszámolója alapján nem használt fel teljes egészében a társaság. Az éves jelentésben azt írták, hogy 2022 végén 19,7 milliárd forintnyi keret állt még rendelkezésükre. Ez nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amely a Rose d’Or árából az Euroleasingre eshetett.

Az Euroleasinget megkerestük kérdéseinkkel. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy miből finanszírozták a vásárlást, mekkora arányt képvisel a Rose d’Or a cég követelésállományában, nem tartják-e túl nagy kockázatnak ezt a kitettséget. A kérdésekre azonban a vállalat banktitokra hivatkozva nem válaszolt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat euroleasing jacht lízing Mészáros Lőrinc rose d'or Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.