Túlmelegedett a Duna, ezért csütörtökön csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését. Bár péntek délután elvileg visszaállnak a névleges kapacitásra, a kényszerű lépés így is rámutat egy olyan problémára, amire energiapiaci szakértők hónapok óta igyekeznek felhívni a figyelmet.
Mi történt? A Duna vízhőmérséklete csütörtökön a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért fél öttől három blokk teljesítményét összesen 240 megawattal csökkentették. Ez több mint 10 százalékos leterhelés, hiszen az erőmű névleges teljesítménye 2000 megawatt.
- A termelés csökkentése hasonló helyzetekben a nemzetközi gyakorlat, hiszen a világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. Pakson a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem haladhatja meg a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Ezt közelítettük most meg nagyon.
- A probléma nem új keletű. Az elmúlt években többször is okozott gondot a Duna túlmelegedése, amit az alacsony vízállás is fokozhatott. Öt éve részletes cikkben mutattuk be a problémát.
Felülnézet: bár a mostani leszabályozás csak egy napig tartott, a kényszerű lépés is felhívja a figyelmet, hogy milyen fennakadásokat okozhat a villamosenergia-termelésben a hőség. Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában.
- A magyarországinál is drasztikusabb lépésekre kényszerültek a napokban a franciák is, és nem lenne meglepő, ha a közeljövőben további atomerőműveknél kellene érdemben csökkenteni a termelést.
- A hőhullámot és az aszályt azonban nem csak az atomerőművek sínylik meg. Az alacsonyabb vízállás, és vízhozam a folyóvizes vízerőművek teljesítményét is visszafogja, így további áramtermelő kapacitások eshetnek ki.
Következmény: ezzel párhuzamosan az időjárásfüggő megújulók, különösen a napelemek – már csak az elmúlt évek kapacitásbővítése miatt is – rekordmennyiségű áramot termelnek, ez azonban nem oldja meg a kieső atom és vízerőművek problémáját.
- A naperőművek termelése ugyanis nem folyamatos (napsütés kell hozzá), így szükség van melléjük olyan alaperőművekre, amelyek folyamatosan, viszonylag fix mennyiségű villamos energiát képesek előállítani.
- Az nukleáris és vízenergia csökkenésével pedig erre a célra csak a fosszilis energiahordozók maradnak. Ezen belül is elsősorban a gáz, amely az elmúlt két évben a legtöbb gondot okozta az európai energiapiacon. Több európai országban látványosan meg is ugrott a gázalapú villamosenergia-termelés az elmúlt hetekben.
Mi várható? Ágazati szakértők hónapok óta mondják, hogy egy túl meleg nyár a fenti – mostanra valósággá váló – okok miatt megdobhatják az európai gázfogyasztást, és ezzel megnehezíthetik a télre való felkészülést.
- Tavaly Európa jelentős részben a felhasználás visszafogásával tudta kezelni az orosz gázszállítások elapadása miatt kialakult gázkrízist. Mivel a kieső orosz importot teljes mértékben mostanra sem sikerült kiváltani, a túlfogyasztás továbbra is gondot okozhat.
- Nagy gond ugyanakkor egyelőre biztosan nincs. Az uniós gáztárolók feltöltése az elmúlt napokban talán némileg lassult, de a telítettség így is 80 százalék feletti, ami azt jelenti, hogy október elejére így is tömve lehetnek az európai tárolók.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
