Általában a kiforratlan piacokra jellemző, hogy egy-egy új szereplő még könnyen és gyorsan be tud törni az élbolyba, illetve elég könnyen és gyorsan ki is tud esni onnan. A konszolidáció többnyire feltartóztathatatlanul elér mindent, vagyis idővel a piaci szereplők egyrészt a méretgazdaságosság jegyében elkezdik felvásárolni egymást, egyesülnek egymással, másrészt a pozícióik megszilárdulnak annyira, hogy azokon földrengésszerű változások már csak különleges esetekben fordulnak elő.

A jelek szerint azonban a magyar e-kereskedelem még nem tart ott, hogy nyugvópontra jutott volna. A hétköznapokban ezt szinte észre sem vettük volna, de a GKID már 2015 óta monitorozza ezt a piacot, és felállítja az éves forgalom alapján összeállított rangsorát, amiből kiderülnek a jelentős változások.

Emlékszik még valaki arra, hogy a 2014-es árbevétel alapján hogyan nézett ki a magyar e-kereskedelmi top 10? Akkoriban az Extreme Digital volt a legnagyobb ilyen hazai kereskedő, és bizonyos értelemben a mai napig is az maradt, igaz, azóta az eMAG-gal egyesült, de a közös cég ma már inkább az utóbbi néven ismert. Mellette a Media Markt és a Tesco volt az elmúlt évek legstabilabb szereplője az élmezőnyben.

2014-ben azonban még az ötödik legnagyobb piaci szereplő volt a Bónusz Brigád, kilencedik helyen állt a Fashion Days, és még befért a top 10-be a Játéknet is.

2015-ben robbant be a magyar piacra az eMAG és az Aqua, 2016 nagy dobása a 220 Volt volt, 2017-ben az Alza tört be hirtelen az élmezőnybe, 2018-ban az Euronics kezdte komolyan bontogatni a szárnyait az online térben, majd 2020-tól a kifli.hu gyors térnyerésének lehettünk szemtanúi. 2022 talán legnagyobb meglepetése pedig az IKEA lett, amely a top 10-en kívülről jőve rögtön a negyedik legnagyobb szereplővé vált. A magyar tulajdonú cégek között olyan kereskedők jönnek fel a sorban, mint például a Pelenka.hu, a Homelux vagy a netkazán. Megjelent a listákon az étel házhoz szállítással indult, onnan terjeszkedő két nagy szolgáltató, a Foodora és a Wolt is.

Igaz, az utóbbiakat a fő listán hiába keresnénk, a két futárcég és a Pelenka.hu neve a napi fogyasztási cikkek (FMCG) e-kereskedőinek top 10-es listáján szerepel, az utóbbi mellett a másik két említett hazai vállalkozás pedig a teljesen magyar tulajdonú e-kereskedők 13 tagú mezőnyének tagja.

Az alábbi mozgó grafikonra feltettük a GKID (és idén a Mastercard) által elérhetővé tett adatokat az elmúlt évekből. Ezen elég látványosan jelenik meg, hogy egyes szereplők még mindig mennyire gyorsan teret nyernek, illetve veszítenek pár év leforgása alatt. (Az Extreme Digital „eltűnésének” a grafikonról csak ábrázolástechnikai oka van, a cég egybevonta a tevékenységét az eMAG-gal; a lejátszás újraindítható a bal alsó sarokban lévő ikonra kattintva).

2022-ben a magyar piacon működő, helyi operációval is rendelkező tizenöt legnagyobb e-kereskedő együttes forgalma elérte a bruttó 565 milliárd forintot. 2014-ben az akkor még csak top 10-es lista szereplői csak valamivel több mint 50 milliárd forint összesített árbevételt mutattak ki, vagyis a piac az elmúlt években a sokszorosára nőtt.

2014-ben a tíz legnagyobb e-kereskedelmi cég még összesen csak 3 millió megrendelést szolgált ki, tavaly a 15 legnagyobb társaság 14,4 millió rendelést kapott.

A piac teteje azonban a GKID elemzése szerint abban az értelemben már stabilizálódott, hogy a teljes belföldi e-kereskedelmi forgalomból, azaz 1323 milliárd forintból a 15 legnagyobb szereplő 42,6 százalékot képviselt, ami csaknem megegyezik az egy évvel korábbi 43,1 százalékkal.

Az elmúlt évben két nagy ugrást regisztráltak az összeállítás készítői, a már említett – cseh hátterű – kifli.hu az egyébként sem alacsony bázisról 40 százalékos árbevétel-emelkedést ért el, a magyar tulajdonú Pepita pedig (alacsonyabb elrugaszkodási pontról) 70 százalékkal bővült.

A piacvezetők ma már nem magyarok,

vagy legalábbis nem teljes egészében: az eMAG többségi tulajdonosa a dél-afrikai Naspers-csoport, az Extreme Digitalt felépítő Várkonyi Balázsnak és Kelemen Gyulának 48 százalékos részesedése lett az összeolvadás után. A legnagyobb teljesen magyar vállalkozás, az Euronics csak a hetedik helyre fért fel. A magyarok közül a 15-ös fő listára még az Aqua, az iPon, a Libri-Bookline és a már említett Pepita fért fel, sorrendben a 9-12. helyre.

A KSH adatai szerint 2022-ben a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom mintegy 17 ezer milliárd forint volt, vagyis a 15 legnagyobb e-kereskedő ennek mindössze a 3,3 százalékát tudhatta magáénak, a teljes e-kereskedelmi forgalom pedig 7,4 százalékos részesedésnél jár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkora lett az Alza, mint a magyar Auchan, és nálunk nő a leggyorsabbanA tavalyi bevétel megközelítette a 30 milliárd cseh koronát, vagyis a 400 milliárd forintot, és még mindig kétszámjegyű a növekedés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzt hittük, az internetes boltok olcsóbbak, de elkezdtek összejátszaniA gépek megtanulták egymással összejátszva növelni a kereskedők profitját, a szabályozás lemaradt a technológia mögött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMikor vásárolunk többet online, mint hagyományos boltokban?Nem is olyan rég még elképzelhetetlen volt, de idén a kínaiak már többet vásárolhatnak az interneten, mint offline. Mi várható idehaza?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat e-kereskedelem felmérés GKID kiskereskedelem Mastercard rangsor Olvasson tovább a kategóriában