Minden abba az irányba mutat, hogy egy masszívabb áremelkedés jöhet a hazai szállodákban. Az energia és élelmiszer drágulása miatt a költségek elszálltak, a bezárások miatt szűkül a kínálat, miközben a keresletnél ugyanez egyelőre nem látszik. Utóbbiról azonban senki nem tudja, meddig lesz így, a jelenlegi gazdasági környezetben egyik hónapról a másikra jöhet a fordulat.

Elszálltak a költségek

„Téli álomba merülünk”, „átmenetileg elbúcsúzunk”, „szállodánk üzemszünetet tart” – az elmúlt hetekben számolatlanul jelentek meg hazai szállodák közleményei, Facebook-bejegyzései hasonló felütésekkel. Bezárt mások mellett az ország legnagyobb, közel 500 szobás szállodája, a budapesti Danubius Hotel Hungaria, a szintén kifejezetten nagy, 40 éve működő soproni Hotel Lövér, Debrecen konferenciaszállodája, a Lycium, és rengeteg kisebb vidéki ház is.

Az indoklás minden esetben ugyanaz volt: az energiaárak emelkedése. Akadt olyan hotel, ahol az ötszörösére nőttek a rezsidíjak, amit tényleg szinte lehetetlen kigazdálkodni. Márpedig az ilyen mértékű ugrás valószínűleg egyáltalán nem egyedi, és

még a szerencsésebbek is 3-4-szeres emelkedéssel szembesültek.

Ahogy Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója lapunknak elmondta: normál esetben az energiaköltség nem szokta meghaladni a szállodák árbevételének 4-5 százalékát, az augusztusi rekordárakkal számolva azonban ez nagyjából 50 százalék lett volna. Persze ez csak elméleti, hiszen olyan jegyzésszintek mellett senki nem vásárolt, azóta pedig javult a helyzet, ám még a mostani áraknál is a bevétel 15-20 százalékát viheti el az áram- és gázszámla.

Ez ráadásul csak az egyik olyan tétel, amire sokkal többet kell költeni, mint korábban. Az energia mellett rengeteget drágult az élelmiszer és a munkaerő is. Előbbi esetében a szállodák az árakat rögzítő hosszútávú szerződéseknek köszönhetően nem szembesülnek olyan mértékű áremelkedéssel, mint a lakosság, de Kovács Balázs szerint így is 25-30 százalék körüli volt számukra az élelmiszer-infláció.

A munkaerő pedig sok helyen szintén 10 százalékot meghaladó mértékben drágult. A szállodaiparban amúgy is kifejezetten alacsony volt a bérszínvonal, amit ilyen inflációs környezetben nem lehetett tartani. Hallottunk olyan szállodáról, ahol néhány hete az idén már másodszor emeltek a fizetéseken.

Minden negyedik szálló bezárhat

Ilyen működési környezetben a szállodáknak két lehetősége marad: vagy megpróbálják áthárítani a megugró költségeket a vendégekre, vagy bezárnak. Az őszi bezárási hullámot az okozta, hogy sok hotelnél sehogy sem jött ki a matek, és arra jutottak: nem tudják úgy alakítani az áraikat, hogy elkerüljék a veszteséget. A többség azonban egész biztosan csak időlegesen szünteti be a tevékenységét. A szallas.hu adatai szerint október végéig a hotelek kevesebb mint 1 százaléka jelezte, hogy végleges bezárást tervez vagy már be is zárt.

Már most látható azonban, hogy téli üzemszünetet ennél sokkal több szállásadó tart, annak érdekében, hogy a fűtési szezon többletköltségét megspórolja. A várakozások szerint ráadásul a bezárásoknak még csak az első, valószínűleg kisebb hullámán vagyunk túl. Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a G7 kérdésére azt mondta: sok olyan szálloda lehet, amelyik az ünnepi szezont még megvárja, és csak azt követően megy el téli szünetre. A szakember szerint nehéz jósolni, de

reális forgatókönyv, hogy a vidéki szállodák 20-25 százaléka bezár az év elején.

Mindez viszont azt jelenti, hogy a nyitva maradó hoteleknél minden az áremelés irányába hat. A tovább működő szállodáknak muszáj áthárítaniuk legalább részben a megugró költségeket, ha nem akarnak hatalmas veszteséget felhalmozni, a kínálat szűkülése pedig erre egész biztosan enged is teret.

25 + 25 százalék

A szektorban az elmúlt hónapokban is volt áremelkedés, igaz a különböző profilú hoteleknél eléggé eltérő mértékű. Kovács Balázs szerint a fővárosban euróban átlagosan 10 százalék körüli lehetett a drágulás, ami a hazai deviza gyengülése miatt forintban ennél jóval jelentősebb, 20-25 százalékos növekedést jelentett. Vidéken alapból forintban érdemes számolni, mert ezek a szállodák nagyobb részben a belföldi turizmusból élnek. Itt szintén 20-30 százalék körül lehetett az átlagos áremelkedés.^*Ebből azonban nem mindenki részesedett ugyanúgy, akadtak házak, ahol sokkal kisebb mértékben tudtak csak emelni, míg máshol ennél is nagyobb volt a drágulás.

Nagyjából ez olvasható ki a statisztikai hivatal adataiból is. Az inflációs jelentés alapján októberben egy háromcsillagos szálloda kétágyas szobájában reggelivel 18 százalékkal volt drágább egy éjszaka, mint egy évvel korábban, ilyen mértékű áremelkedésre pedig évek óta nem volt példa. Ha a hotelek teljes szállásdíjából számolunk, akkor ennél is nagyobb, 20-30 százalék közötti drágulás adódik.

A költségek elszállását azonban ez szinte sehol nem fedezte. A G7-nek nyilatkozó piaci szereplők elég egybehangzóan azt állították, hogy ehhez további jelentős díjemelés kellene. Kovács Balázs szerint nagyjából 25 százalékos azonnali áremeléssel lennének a pénzüknél a szállodák, úgy, hogy ebből valamennyi már bérrendezésre is jutna. Hasonló véleményt fogalmazott meg Turbucz Ádám, a Mellow Mood Hotels általános igazgatója is. Szerinte legalább 30 százalékos emelés lenne szükséges.

Egyik pillanatról a másikra jöhet a visszaesés

Kérdés persze, hogy mennyit bír el a kereslet, mit hajlandóak még kifizetni a vendégek. A többség szerint egyelőre sok jele nincs érdemi visszaesésnek, és az idén már nem is számítanak komolyabb csökkenésre a piaci szereplők. Ezt erősítik a Google keresési trendek is: az elmúlt hetekben többen kerestek szállásra, mint tavaly ilyenkor, ami arra utal, hogy az ősz vége és a tél eleje nem lesz gyengébb az egy évvel korábbinál.

Ilyen kereslet mellett – különösen, ha a bezárások miatt kevesebb az elérhető szállodai szoba – lehet árat emelni. Ez jellemzően persze nem úgy működik, hogy egy szálloda egyik pillanatról a másikra a korábbinál 25 százalékkal drágábban adja a szobáit. A legnagyobb piaci szereplők már jó ideje a légi közlekedésben is bevett dinamikus árazást alkalmazzák, azaz folyamatosan tesztelik a piacot, és ennek megfelelően alakítják az áraikat. Ha a szoftver azt mutatja, hogy lehet drágábban adni a szobákat, akkor élnek a lehetőséggel. Most pedig a többség úgy látja, hogy szoftver azt fogja mutatni, lehet feljebb menni az árakkal. Turbucz Ádám szerint például

15 százalékos áremelést vendégveszteség nélkül elviselne a piac.

Azt azonban senki nem tudja, hogy ez az egyelőre kifejezetten erős kereslet meddig tart ki. Volt, aki azt mondta, hogy a közvetítő oldalakon már most sem ennyire egyértelműen kedvező a kép. Ráadásul – ahogy Kovács Balázs felhívta a figyelmet – elég világos trend lett a közelmúltban, hogy a vendégek az utolsó pillanatig kivárnak a foglalással, így pedig elég nehéz akár csak hónapokra előre jelezni a forgalmat. A piacon részben ezért sokan attól tartanak, hogy egyik pillanatról a másikra következhet be egy komolyabb bezuhanás, amikor az elszálló inflációval szembesülő lakosság ráébred, hogy utazásra nem jut annyi pénze, mint korábban. Ami ráadásul nem is lenne már elég.

A bezárás sem mindig megoldás

Valószínűleg ezért tervezi sok szálloda azt, hogy az ünnepi szezon után bezár. A január-február amúgy sem a legerősebb két hónapja az évnek, nem lenne meglepő, ha pont ebben az időszakban jönne egy a szokottnál is nagyobb visszaesés. Márpedig mivel a fűtési költségek épp ekkor a legmagasabbak, így valószínűleg sokaknak tényleg minden nyitva tartott óra veszteséget termelne.

Baldauf Csaba a G7-nek azt mondta: a profit egy részéről már biztosan le kell mondania a szállodáknak, az egész szektor jövedelmezősége csökkenhet, sőt elég valószínű, hogy

2023 első felében a többség veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni.

Így tényleg nem lenne meglepő, ha tömegesen próbálnák meg a hotelek pár hónapos üzemszünettel átvészelni a legnehezebb heteket-hónapokat. A gond csak az, hogy sok esetben az ideiglenes bezárás sem feltétlenül segít. Különösen a munkaerő kezelése problémás. Ha a bezáró hotel folyamatosan fizeti az alkalmazottait, akkor rengeteg pénzt veszít, ha viszont a szünet miatt megválik a munkaerő egy részétől, akkor pedig a végkielégítések és egyéb költségek miatt nagyon jelentős egyszeri kiadása keletkezik.

Arról nem is beszélve, hogy a covid amúgy is eléggé megroppantotta a szektorban a munkavállalók bizalmát. A járvány alatt sok cég tisztességtelenül bánt alkalmazottaival, emiatt rengetegen hagyták el a pályát. Az ágazat a pandémia óta folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdött, amely – nem függetlenül a gazdaság megtorpanásától – épp most kezdett kissé enyhülni. Ha ilyen előzmények után ismét tömegesen küldenek el embereket egyes szállodák, az a korábbinál is nagyobb bizalmi válsághoz vezethet, és nagyon megnehezítené a tavaszi újraindulást.

Ebből a szempontból különösen az egy szállodát üzemeltető cégek vannak nehéz helyzetben. A láncoknál ugyanis ha egy-egy házat bezárnak, akkor a többinél még el lehet helyezni az alkalmazottakat.

A legjobban egyébként azok jöhetnek ki a mostani helyzetből, akiknek a covid-időszak után is maradt tőkéjük arra, hogy a kényszerű leállást fejlesztésekre fordítsák. Már most látszik, hogy

több szállodában is energetikai beruházásokat valósítanak meg a télen.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguestnél a G7-nek azt írták, hogy már év elején megindítottak ilyen beruházásokat, és most ezekkel, illetve napi többszöri fogyasztásellenőrzéssel igyekeznek ellensúlyozni az energiaköltségek növekedését. De számos más helyen is fejlesztenek: a bevezetőben is említett debreceni Lycium hotelben is egy komolyabb felújítást hoztak előre, és kisebb szállodákban is vannak ilyen tervek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízezreket rúgtak ki a magyar hotelek és éttermek, sokan elhagyják a pályátA hivatalos adatokon még nem látszik, de nagyon sok ember veszítette el az állását a vendéglátásban és a turizmusban. Visszavenni csak egy részüket tudják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉv közben is emelni kell a béreket, különben nem lesz ember a szállodákban és éttermekbenEgy kicsit enyhült a munkaerőhiány a turizmusban és a vendéglátásban, de így is túl sokan hiányoznak. A járvány alatt lelépett dolgozók nem jöttek vissza tömegesen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz még nem a rezsi-armageddon, az csak októberben és januárban érkezikOktóbertől és januártól a szerencsésebbek is négy-ötszörös áremelkedéssel szembesülhetnek, de lesznek olyan cégek, amelyeknek tizenötszörösére drágul a gáz és az áram.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat Olvasson tovább a kategóriában