A tömeges elszegényedés mellett nő a luxuscikkek iránti kereslet
Ahogy az a nagy gazdasági világválságok idején lenni szokott, a vagyonos vásárlók pénztárcája sokkal jobban bírja a gyűrődést. A jelenlegi helyzet azonban még extrémebb társadalmi különbségekhez vezet: a gazdagok fogyasztása még alaposan nő is.
A pezsgőket gyártó Moët Hennessy vezérigazgatója azt mondja, olyan nagy a kereslet, hogy félő, a készletek kifogynak. Konkrétan nem árulta el, hogy mennyire nincs a raktárakban a legdrágább pezsgőkből, de a nyilatkozat mindenképpen azt jelzi, hogy még a vártnál is jóval nagyobb a piaci kereslet.
A Moët Hennessy gyártja többek között a Moët & Chandon, a Krug és a Dom Pérignon márkájú italokat is, ezek ára palackonként ugyan 45 eurótól indul, de a felső határa a csillagos ég. A cégen belül a szakemberek informálisan arról beszélnek, hogy
a helyzet kezd hasonlítani az 1920-as évekhez, amikor a gazdasági világválságban tömegek mentek tönkre, a gazdagok világában viszont továbbra is megmaradt a luxus termékek fogyasztása, mintha mi sem történt volna.
A Moët Hennessy az LVMH csoport tagja, amelynek fő tulajdonosa Bernard Arnoult, Franciaország leggazdagabb üzletembere. Az LVMH a harmadik negyedévben 19 százalékkal növelte a bevételét, és olyan márkák tartoznak még hozzá, mint a Christian Dior, a Stella McCartney vagy a Bulgari és a Tiffany.
A másik nagy luxus termékeket gyártó csoport, a Kering, amelyhez többek között a Gucci, a Balenciaga és a Bottega Veneta is tartozik, 14 százalékkal erősödött a harmadik negyedévben.
Szakértők szerint a luxus termékek piacát elsősorban az hajtja, hogy a koronavírus-járvány alatti kényszerű korlátozások alól felszabadulva a vagyonos réteg költeni akar, be akarja hozni a lemaradást. A luxus termékek világpiaca idén az előrejelzések szerint 21 százalékkal bővülhet.
Ráadásul a várakozások szerint a keresletet az is növelni fogja a következő években, hogy a Z generáció tagjai, vagyis az 1995 utáni években születettek jó pár évvel előbb kezdenek el luxus termékekre és szolgáltatásokra költeni, mint a korábbi generációk, azaz hamarabb lépnek be a piacra vevőként, mint arra korábban számítani lehetett.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
