A Reuters értesülései szerint Elon Musk megállapodott a Twitter vezetéssel a cég megvásárlásáról, a 43 milliárd dolláros üzletet még cikkünk megjelenésének napján, azaz hétfőn bejelenthetik. Néhány hete sokan még inkább csak egy szokásos, többféleképpen értelmezhető Musk-trollkodásnak gondolták, hogy a Tesla és a SpaceX tulajdonosa szőröstül-bőröstül megvenné az általa sokat kritizált vállalatot. Ha ez, mint most kinéz, valóban megtörténik (a hírügynökség belsős forrásai szerint még akár az utolsó pillanatban is bukhat a megállapodás), akkor a világ leggazdagabb embere szerzi meg a világ egyik legfontosabb médiavállalatát. Ezzel Musknak rendkívül nagy befolyása lesz a globális nyilvánosságban, ő pedig deklaráltan a nyilvánosság alakításának céljával akarta megszerezni a napi több mint 200 millió felhasználóval rendelkező oldalt.

Az üzletet Musk saját szavai szerint nem üzletnek tekinti, célja az, hogy a Twitter a szólásszabadság valódi platformja legyen.

Egyáltalán nem érdekel a gazdaság

– mondta egy áprilisi vancouveri TED konferencián. Itt arról beszélt, hogy egy olyan nyilvános platformot akar, ami a lehető leginkább inkluzív, mert ez „rendkívül fontos a civilizáció jövője szempontjából”. A Twittert globális agoraként képzeli el, ahol a vállalatnak csak nagyon indokolt esetben szabadna felfüggeszteni, még kevésbé örökre eltiltani felhasználókat. Musk elképzelései szerint arról is pontosan tájékoztatnia kellene, ha mondjuk letekerik egy poszt elérését.

Ez pontosan az ellenkezője annak, ami felé a Twitter – a Facebookhoz hasonlóan – az elmúlt időben ment. Az álhírek és a manipuláció elleni küzdelem nevében aktívan lépett fel a problémásnak ítélt tartalmakkal szemben: figyelmeztetett a vírustagadó bejegyzésekre, a kínai állami forrásból származó tartalmakra, a háború kezdete óta elérhetetlenné tették az orosz kormányzati oldalakat, a Capitolium ostroma után pedig örökre kitiltották az addig mindenekelőtt a Twitteren kommunikáló Donald Trumpot is. Emiatt különösen a politikai jobboldalról rengeteg kritikát kaptak, és többen kísérleteztek (még ha idáig nem is túl sikeresen) az olyan alternatív, cenzúramentesként promotált oldalak beindításával is, mint például a Parler.

A Twitternél jobb Twitter létrehozása helyett

A szólásszabadság-abszolutistának elkönyvelt vállalkozó, a 289 milliárd dolláros becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere (közel 100 milliárddal előzi meg a második Jeff Bezost), régóta szeretem-gyűlölöm viszonyban áll a Twitterrel. Bármikor szívesen bírálta az oldalt amiatt, hogy szerinte túl nagy rajta a cenzúra, a vállalat vezérigazgatóját, Parag Agrawalt decemberben például Sztálinhoz hasonlította egy mémmel –igaz, az ellentmondásos megszólalásairól, visszavont bejegyzéseiről is ismert milliárdosnál ez nem annyira egyedi eset, februárban a kanadai miniszterelnököt hasonlította Hitlerhez.

Musk ugyanakkor 82 millió követővel rendelkezik, amivel benne van a top 10-ben a Twitteren. Az oldalon való aktivitását időnként a személyes üzleti céljai érdekében is használja a vádak szerint, 2018-ban 20 millió dollárt kellett fizetnie a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelettel való megállapodás után, amiért saját cégének részvényárfolyamát is befolyásolva arról tweetelt, hogy kivezetné a tőzsdéről a Teslát – a döntést Musk utólag is igazságtalannak tartotta.

Ezek után sokan nem vették túl komolyan, amikor Musk néhány hete elkezdett intenzívebben érdeklődni a Twitter megszerzése iránt. Április elején először azt jelentette be, hogy az elmúlt hónapokban a részvények 9,2 százalékát szerezte meg, amivel már ő a vállalat legnagyobb részvényese. Ezután meghívták a Twitter igazgatótanácsába, és bár először igent mondott, ezt később visszavonta, és inkább bejelentette a további tulajdonszerzési igényét, miközben arra utalt, hogy ha a cégvezetés nemet mond, akkor közvetlenül a részvényesekhez fog fordulni.

Ezt a Twitternél már egyértelműen ellenséges felvásárlási kísérletnek tekintették, és beleálltak a harcba. Egy úgynevezett “méregkapszula” (poison pill) manőverrel gyakorlatilag megakadályozták, hogy az igazgatótanács jóváhagyása nélkül külső szereplőként 15 százaléknál nagyobb részt szerezzen, mire Musk bedobta, hogy akkor inkább az egész céget megvásárolná, kivezetné a tőzsdéről és magánvállalattá tenné.

A 43 milliárd dolláros felvásárlási ajánlat keretében részvényenként 54,20 dollárt kínált – jelképes szám, a 420 a marihuána iránt rajongó szubkultúrák szimbóluma. Ez az ajánlattétel pillanatában 38 százalékkal haladta meg az aktuális részvényárfolyamot. Igaz a Twitter tavaly még 70 dollár felett járt, és például a Musk ajánlatára hangos nemet mondó részvényes, bin Talal szaúdi herceg szerint potenciálisan most is sokkal több van benne.

Ezzel együtt a részvényesek nagy része szemében ez egy kedvező ajánlat lehet, főleg hogy ha a cégvezetés nemet mondott volna rá, és Musk eladná a meglévő részvénycsomagját is, azzal az árfolyam harmincvalahány dollárra is visszaeshet. Hogy sokáig mégsem látták túl reálisnak a felvásárlást, az is mutatja, hogy az árfolyam a bejelentés ellenére csak lassan kezdett felfelé kúszni. Musk azonban pár napja közölte, hogy rendelkezésére áll az üzlethez szükséges forrás: 21 milliárd dollárt saját vagyonából (feltehetően nagyrészt a birtokában lévő Tesla-részvények egy részének az eladásából), a további részt pedig a Morgan Stanley hiteleiből fedezné.

Musk pénteken több részvényessel is leült, a cégvezetés pedig feltehetően nagy részvényesi nyomás alá került. A kedvezőtlen tőzsdei kilátások, a magas infláció miatt várható amerikai jegybanki kamatemelés tovább csökkenti a már most is erőteljesen lassuló amerikai növekedési kilátásokat, de a részvényesek Musk-pártiságát fűtötte a társalapító Jack Dorsey is.

Emögött az is ott van, hogy Dorsey, aki tavaly novemberben mondott le a Twitter vezérigazgatói tisztségéről, fagyos viszonyban van a cég eddigi fő tulajdonosával, az igazgatótanácsban meghatározó szerepben lévő Elliottal, a rettegett befektetőnek számító Paul Singer hedge fundjával. Dorsey pár napja arról tweetelt, hogy a Twitterben mindig is az igazgatótanács jelentette a vállalati működés fő problémáját, mellékesen pedig melegen üdvözölte Musk tervezett szerepvállalását.

A Twitter 11 tagú igazgatótanácsa végül hétfő hajnalba nyúlóan tárgyalt Muskkal a kivásárlási ajánlatról. A cég részvényenként szeretne legalább 60 dollárt kapni, Musk azt mondja, az első ajánlata volt a maximum, innen nem fog elmozdulni, ez egy igen vagy nem döntés. Hétfőre a Wall Street már úgy látta, az események nagyon arra felé mennek, hogy a Twittert hamarosan kivezetik a tőzsdéről, és – ha csak nem érkezik be egy még kedvezőbb másik ajánlat – Elon Musk lesz az új tulajdonos.  

Úgy tűnik, ez hétfő estére realitássá válhatott, aminek igen komoly globális médiahatása lehet. A laissez faire megközelítés hívének számító Musk azt akarja, hogy a Twitter csak az egyértelműen törvénybe ütköző tartalmakat purgálja ki a felületről, ugyanakkor jobban vegye figyelembe azoknak az országoknak a törvényeit, ahol elérhető a szolgáltatás. Azt ígéri, ha övé lesz a vállalat, a problémás posztok jelentős részéért felelős bothadseregeket technológiai fejlesztésekkel fogja radikálisan visszaszorítani – hogy hogyan, arról nem mondott részleteket. Amellett, hogy Musk szerint radikálisan csökkenteni kell a moderációt, azt akarja, hogy álljanak át nyílt forráskódú algoritmusra (a kódot a GitHub-ra tenné ki), tegyék lehetővé a tweetek utólagos módosítását (erre már a cég áprilisban ígéretet tett) és a hosszabb tweeteket is.

Szavai alapján változhat az üzleti modell is, a mostanihoz képest sokkal kevésbé hirdetésalapú finanszírozást képzel el. Jelenleg a Twitter bevételeinek 90 százaléka reklámokból származik, Musk azonban a prémium felhasználóktól származó előfizetéses bevételekre alapozna. Ez azért is lenne számára kívánatos, mert a hirdetési láb kisebbé válásával kisebb lenne a nyomás is, hogy csak a hirdetők számára megfelelő tartalmak legyenek, vagyis az erős moderálás fő piaci motivációja elhalványulna. Közben a Twitter vezetésével szembeni kritikákra rájátszva azt mondja, hogy az igazgatóság tagjainak elvenné a fizetését, a cég San Francisco-i központjában pedig inkább hajléktalanszállást létesítene.

Egy libertariánius közösségi médiamodell

Aki sokat fizet, kiemelt státuszt kap, a dezinformációknak jóval kevesebb korlátja lenne, mint ma, míg az állami törvényeknek való megfelelés hangsúlyozásával olyan országokkal is közelebb jöhet a megegyezés, mint Kína. Kérdés, hogy a minimális moderáció milyen hatásokkal járna. Bár a globális techóriások információs túlhatalma sokaknak nem tetszik, az eddigi, főleg jobboldalra bekötött, cenzúramentességet ígérő oldalak nem tudtak nagyra nőni, megmaradtak szubkulturálisnak, és ebben a moderálatlan kommunikáció okozta ismert problémák is benne lehetnek.

A Twitter mérete, múltja, több mint 200 millió napi felhasználója miatt más szegmensben van, és Muskról sokan el tudják hinni, hogy képes megtalálni a technológiai és üzleti eszközöket a céljai eléréséhez, bárhogy is ítéljük meg azokat. A Twitternek lenne hová fejlődnie: ugyan ma is az egyik legfontosabb globális médiaplatformnak számít, a Facebookkal nem tud versenyezni. Zuckerbergék oldalát naponta közel tízszer annyian használják, az üzleti bevételei pedig a Twitter 23-szorosára rúgnak. A Twittert hozzájuk képest közmondásosan a kihagyott lehetőségek oldalának szokás tartani, az elmúlt években azonban hiába voltak rendszeresen érdeklődők, ezek, mint 2016-ban a Disney is, visszakoztak – részben a moderálás/problémás tartalmak megoldhatatlan dilemmája és a hirdetői szempontból kényes tartalmak miatt.

Ha valaki, akkor Elon Musk változtathat ezen a helyzeten, mondják, de mint a világ leggazdagabb embere, az anyagi és a médiahatalom ilyen fokú koncentrációja mindig figyelemre méltó. Musk tervei Rupert Murdoch médiafelvásárlásait juttatják a Bloomberg szerzőjének eszébe (a brit üzletember 2007-ben szerezte meg a Wall Street Journalt), aki keményen vissza is élt a médiahatalmával.

Amikor Jeff Bezos megvette a Washington Postot, azt ígérte, nem fog beleszólni a szerkesztőség működésébe – Musk viszont éppen azt ígéri, hogy megváltoztatja a mai nyilvánosság egyik legfontosabb fórumát. Ő ezt a szólásszabadság nevében teszi, de az üzleti érdekek, a politikai szempontok és a libertariánus értékek kombinációja sokakat aggodalommal tölt el. A Twitter dolgozóit a jelenlegi cégvezetés azzal nyugtatja, hogy a jelenlegi, erősen liberális értékeken alapuló, flexibilis munkakörnyezetet biztosító vállalat kultúráján egy ember önmagában nem tud sokat változtatni, de a vállalaton belüli és azon kívüli újfajta konfliktusok kódolva vannak, ha az üzletet valóban leütik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat elon musk felvásárlás Twitter Olvasson tovább a kategóriában