Saabok importálásával kezdődött a rendszerváltáskor az ingatlan- és gyárberuházásairól is ismert Wallis-csoport autós története, és bár azóta számos éles fordulat volt az autópiacon – például megszűnt az említett autómárka –, a járműkereskedelem máig meghatározó tevékenység a cégcsoportban. Ezt mi sem szemlélteti jobban, mint a csoport autókereskedelmi tagvállalatának közelmúltbeli tőzsdei szereplése és erősödő régiós szerepe. Az AutoWallis Nyrt. vezérigazgatójával, Ormosy Gáborral és Székely Gábor befektetési igazgatóval beszélgettünk a cég előzményeiről, jelenéről és kilátásairól.
Három évtizeddel ezelőtt a Wallis nemcsak a Saabok importját vállalta hat posztszocialista országban, hanem a viszonylag kis márka ismertségének megalapozását is. Ormosyék szerint a kezdetek a zöldmezős beruházásokra emlékeztetnek: nem volt semmilyen infrastruktúra, miközben adott volt a szabadság, aminek köszönhetően kibontakozhatott az autók iránti szenvedély.
Hamarosan a BMW importőri jogait is megszerezte a vállalat, majd amint a kilencvenes években a német gyártó több angol márkát is átvett, a Magyarországon korábban nem forgalmazott Rovereket és Land Rovereket is behozta a Wallis. A cégcsoportban megjelentek továbbá Opel és Citroën kereskedések is, így a presztízsüket tekintve viszonylag sokszínűvé vált a forgalmazott márkák köre.
A régiós piacok a kétezres évek elejére akkorára nőttek, hogy a gyártók számára méretgazdaságossá vált, hogy saját maguk importőrként legyenek jelen, aminek feltételein az unió 2004-es bővítése is javított. Mindez az autókereskedelem felfordulásával járt, amit csak fokozott, hogy egyes gyártók – például a Citroën – saját kiskereskedéseket is létrehoztak. A Wallis ekkorra viszont már csoportként lépett fel és szelektált a képviselt márkák közül, így szemben a kisebb, családi kereskedésekkel viszonylag könnyen át tudta vészelni a változásokat, ideértve két általuk is forgalmazott márka, a Rover és a Saab megszűnését.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne okoztak volna nehézségeket a fentiek: az importőri jogok átadása eleve bonyolult folyamat, miközben finanszírozási és készletgazdálkodási kérdéseket kellett megoldani, továbbá az üzletmenetet korábban gördülékennyé tevő személyes kapcsolatok is megváltoztak.
A kereskedések nemcsak az eladásokkal, hanem a szervizeléssel is foglalkoznak, ezt a tevékenységet felépíteni igazán hosszú idő.
– tette hozzá Ormosy, ugyanis ekkorra az utakon futó egyre nagyobb gépkocsiállomány kiszolgálása is megváltozott mértékben jelentett terheket. A szervizre fordított hangsúlynak mindenesetre kedvező üzenete van a gyártók és az ügyfelek felé is, éppen ezért vette át a Wallis-csoport a Saabok alkatrészellátását és a szerelését a többi szereplőtől a gyártó csődje után.
Noha a 10-15 évvel ezelőtti pénzügyi válságot jócskán megérezte az autóipar, a Wallis kereskedései viszonylag jól megúszták a recessziót. Egyrészt a prémium márkák vevőinek megmaradt a vásárlóereje, másrészt az ekkorra kialakult többmárkás hálózati működéssel szétterültek a nehézségek a csoporton belül. Igaz, a flottabeszerzések, gépkocsiberuházások elmaradtak vagy legalábbis ritkábbak lettek, ezt a Wallisnál is érzékelni lehetett.
A válságból már bőven kilábalva, a 2010-es évek végén született meg az a gondolat, ami végül 2019-ben az AutoWallis létrejöttéhez vezetett:
Az autóipar egyre gyorsabb átalakulása, a növekvő csoporton belüli szinergiák kihasználása, a mérethatékonyság és a növekedés tempójának fokozása végett a Wallis érdemesnek látta összegyúrni a csoport autós cégeit.
– írta le az akkor helyzetet Ormosy Gábor. Az AutoWallisba a BMW, a MINI, az Isuzu, a Jaguar, a Land Rover, a Maserati és a SsangYong márkák kereskedelmével és szervizével foglalkozó vállalkozások mellett a cégcsoporthoz tartozó Sixt autókölcsönző is beolvadt. E cégek együttes árbevétele meghaladta a 66 milliárd forintot 2017-ben, és Magyarországon kívül ekkor már több közép- és délkelet-európai országban működtek.
2019 februárjában megjelentek a cég 15,8 milliárd forintos tőkeemeléséből származó részvényei a Budapesti Értéktőzsdén, amelyek a vártnál keresettebbek lettek a befektetők körében.
Eddig a cégcsoportnak teremtettünk értéket, most a teljes befektetői körnek tesszük mindezt, a tőkepiaci léttel főleg a transzparencia és a működésünk dokumentáltsága erősödött meg. Ezért cserébe most már kötvény- vagy részvénykibocsátással is tudunk új forrásokat bevonni.
– mondta el Székely Gábor, hozzátéve, hogy a tőzsdére lépés a partnereik – leginkább a képviselt márkák – felé is fontos üzenettel bír, kifejezve az AutoWallis stabilitását.
A cég öles léptekkel kezdte megvalósítani a tőzsdére lépéskor megfogalmazott terveit, csakhogy 2020-ban a járvány kitörésével egyik pillanatról a másikra a válságmenedzsmentre helyeződött át a hangsúly. Amellett, hogy épp a legnagyobb bezárkózás idejére esett a csoport által képviselt Jaguar-Land Rover új szalonjának átadása, aminek ünnepélyes megnyitójáról le kellett mondani, elkezdtek akadozni a beszerzések is.
Nem lehetett átkelni kamionokkal a határokon, ami a logisztika mellett a finanszírozásban is kihívásokat okozott, az autókat ugyanis tovább kellett finanszírozni átadás előtt, mint korábban.
– idézte fel Ormosy Gábor, majd hozzátette, hogy a zömmel a repülőtéri forgalomra alapuló autóbérlési szegmensüket azonnal szinte a padlóra küldte a járvány.
Gyorsan, már májusra sikerült alkalmazkodni az új körülményekhez, a gyártók, az ügyfelek és a bankok mellett a befektetők számára is kinyilvánította a cég a helyzettel kapcsolatos megítélését – kérdés volt ugyanis, hogy a korábban elhatározott célok tarthatók-e, vagy módosítani, esetleg teljesen fel kell adni őket.
Mivel sok változást láttunk már az elmúlt évtizedek alatt, viszonylag bátran tudtuk mondani, hogy óvatos korrekciókkal, de tovább haladunk azon az úton, amit a járvány előtt kitaláltunk.
– mondta Ormosy Gábor. A magyarországi intézkedésekkel végül is az autókereskedők viszonylag jól jártak, hiszen bezárni nem kellett, és lassan kiderült, hogy a kereslet eltűnésétől sem kell tartani.
2020-ban az átmeneti költségcsökkentések, készlet le- és felépítések miatt szokatlan helyzet alakult ki, aztán a chiphiány forgatta fel az autóipart. Székely Gábor megítélése szerint mindez az iparág eleve zajló átalakulását gyorsította, hamarabb került sor azokra a döntésekre, amelyek már eddig is várhatók voltak. Ide tartozik a gépkocsik drágulása is: egyre nagyobb a műszaki tartalom az autókban, például az infokommunikációs eszközök és a motorok környezetvédelmi berendezései miatt, aminek beárazása most gyorsabb lett a fokozott kereslet és a szűkös kínálat miatt.
A közelmúlt keresleti és kínálati viszonyai közepette a kereskedők elsősorban nem az eladott darabszám, hanem az árrés növelésével javíthatták az eredményeiket, amit az AutoWallis is megtett. Mindeközben a cég által lefedett közép-kelet-európai régió (nem beleértve a szovjet utódállamokat) és az immáron 16 képviselt márka is a piaci átlag felett teljesített a közelmúltban, ami végső soron a 2019-ben eltervezett növekedési ütem gyorsulását eredményezte:
három évvel ezelőtt a 2021-es árbevételt 90-100 milliárd forintra becsülte a cég, ehelyett a 200 milliárd forintot közelítheti.
A gyors növekedést az organikus bővülés mellett olyan mérföldkövek elérése tette lehetővé többek között, mint az Opel márka nagykereskedelmi jogainak megszerzése 2020 decemberében Magyarországra és három dél-kelet-európai országra, a nyugat-magyarországi Iniciál Autóház akvizíciója és a belépés a szlovén autó kiskereskedelembe.
Az AutoWallis 2021-ben jelentős túljegyzés mellett gyűjtött további forrásokat zöld kötvények és részvények kibocsátásával, 6,6, illetve 10 milliárd forint értékben, amit alapvetően a működés további diverzifikálására, újabb márkák, országok és tevékenységek bevonására tervez fordítani. Ormosy Gábor megjegyezte, hogy a nemzetközi bővülés a vállalat mindennapjait is meghatározza, mára az angol lett a munkanyelv, ami egyfajta ráfordítást jelent, ahogy az egyébként rendkívül töredezett és változatos kis piacokból álló régiós országok ismerete is:
A helyi szabályozási, adózási körülményeket is ismernünk kell, továbbá a finanszírozási szokások és a piaci preferenciák is eltérnek országonként, melyek főleg a jelenlévő gyáraktól függnek. Magyarországon például sok márkát gyártanak helyben, nyitott ország vagyunk, míg Csehországban a Skoda van fölényben, Szlovéniában pedig a Renault.
Minderre a felvásárlások során is figyelmet kell fordítani, nem mindegy, hogy egy cégnél milyen a kultúra, a vállalatirányítás működése. Székely Gábor emellett a saját ingatlanvagyon fontosságát is megemlítette, egyáltalán nem közömbös ugyanis, hogy egy kiskereskedés milyen épületben és hol működik. A gyártókat érintő környezetvédelmi elvárások a kereskedések szintjére is lecsorognak, továbbá prémium márkákat csak kiemelten színvonalas körülmények között lehet értékesíteni, és persze az ingatlanok értéknövekedésében rejlő potenciál is lényeges tényező.
Ormosy és Székely is tapasztalják azt a tendenciát, miszerint bizonyos – főleg a nagyvárosi és a fiatalabb – társadalmi csoportokban lassan csökken az autó birtoklásának fontossága, ami fenyegetőnek tűnhet egy járműkereskedelemmel foglalkozó cég jövőjére nézve. A mobilitási igénye azonban fennmarad, így a változással új üzleti lehetőségek adódhatnak, például a rövid- és hosszútávú bérbeadás területén. Ezeket a kisebb, zömmel családi vállalkozásként működő kereskedők aligha tudják kihasználni, de egy nagy, hosszú múltra visszatekintő és több lábon álló szereplő a saját javára is fordíthatja.
Vállalat
Fontos