A turizmust érintették talán a leggyorsabban és a leginkább a koronavírus miatt elrendelt korlátozások. Szinte egyik napról a másikra eltűntek a vendégek, és nehéz volt elképzelni, hogy ezt mennyi idő alatt heveri ki az iparág. A riadalom a turizmusban érdekelt cégek befektetőinél is nagy volt: 2020 januárjától kezdve, amikor már látni lehetett, hogy Európában és az Egyesült Államokban is elkerülhetetlen lesz a járvány, 50-100 százalékkal estek az iparágban érdekelt cégek részvényeinek árai.
Míg a GDP teljesítménye a legtöbb fejlett országban máig elmarad a járványt megelőző csúcsától, a turizmusban érdekelt számos nagyvállalat részvényeinek értéke már meghaladja a 2020 előtti csúcsát. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a Wizz Air részvényeinek értéke 2021. október elején a 2019. végi áraknál 33 százalékkal volt magasabb, a Hiltoné 25, a Bookingé 20, a Ryanairé 18 százalékkal.
A turizmus azonban még mindig nem tudta a járvány előtti szintjét elérni. Az Európai Unió 27 tagállamában a vendégéjszakák száma ugyan 2021 júniusában már 84 százalékkal felülmúlta a 2020-as értéket, de még mindig 45 százalékkal maradt el a 2019-es hasonló júniusi adatoktól.
Ahogy az alábbi grafikonon látható, nagyon eltérő volt a visszapattanás mértéke a belföldi és a nemzetközi turizmusban: az előbbi már alig marad el a járvány előtti szinttől, az utóbbi még a harmadát sem éri el annak. A belföldi adatok azonban azt mutatják, hogy hamarosan a nemzetközi utazások is utolértheik a korábbi csúcsokat.
A turizmus növekedésére már csak azért is érdemes számítani, mert nagyon jelentős szerepe van a gazdaságban: az OECD-országokban a koronavírus-járványt megelőzően a GDP 6,9 százalékát adta a turizmus, Magyarországon is kifejezetten magas, 6,7 százalék ez az érték. Ha nem csak a fejlett országokat vesszük, akkor a magyar érték a 37. legmagasabb a 122 rangsorolt ország közül.
A gazdasági teljesítményben játszott szerepénél jellemzően még fontosabb a turizmus szerepe a foglalkoztatásban:
A koronavírus-járvány mélyrehatóbb változásokat is elindított, illetve felgyorsított a turizmusban. A nemzetközi vendégéjszakák száma lehet, hogy még nem olyan magas, de eközben a mennyiség helyett a minőség, az egy utasra jutó költés növekedett. Ezt mutatja, hogy az egyik legfontosabb szállodai mutatószám, a rendelkezésre álló szobánkénti bevétel (RevPAR) 2021-ben 8,4 százalékkal emelkedett az Európai Turisztikai Bizottság jelentése szerint.
Az európai turizmus elmozdult az olcsó, rövid ideig tartó utaktól a többet költő vendégek felé. Mivel az utazók inkább ritkábban és több előkészület után indulnak útnak, sokkal inkább élményekre vágynak, mint egy egyszerű tengerparti utazásra vagy egy néhány napos városlátogatásra. A várakozások szerint a luxusturizmus bevételének aránya közel a duplájára növekedhet a szektor bevételein belül.
A lezárások és korlátozások miatt leginkább a kevésbé tőkeerős, alacsony profitrátával dolgozó cégek tűntek el a piacról, a megmaradók erősödtek, a jövőben növekedhet a piaci koncentráció – már csak a piaci igények lekövetéséhez szükséges beruházások finanszírozása miatt is. A vállalatfelvásárlások, fúziók pedig új digitális megoldásokat igényelnek a hatékonyabb működéshez. A digitalizáció és a technológia segít kialakítani a sokkal személyre szabottabb szolgáltatások kínálatát is, ami a magasabb árbevétel és profit eléréséhez szükséges.
A digitális megoldásoknak a pandémia miatt is szerepe van a turisztikai újranyitásban: az EU-ban sikerült egységes oltási igazolást bevezetni, amit egy QR kód segítségével könnyen lehet ellenőrizni. Ez egyelőre csak a tagállamok lakosaira elérhető, de ugyanilyen fontos lenne a harmadik országból érkező vendégek azonosítása, és hogy a turisztikában dolgozók könnyen tudják, kire és mikor milyen szabályok vonatkoznak. Szerencsére már készül az EU zöld útlevele, ami egy digitális alkalmazás, ennek segítségével igazolhatják az ide utazók, hogy megfelelnek a szabályoknak.
A digitalizációra eddig leginkább egy olyan fejlesztésként tekintettek a turizmusban, ami segíthet költségeket csökkenteni, az ügyfél-elégedettséget növelni. A Covid hatására azonban sokkal gyorsabb sebességre váltott a digitalizáció. A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) azt emelte ki, hogy a pandémia hatására elbocsájtott munkatársak java részét nem lehet majd visszaszerezni a légi ipar számára. Különösen a magasan képzett szakemberek pótlására ezért kényszerűség lesz a digitalizáció.
A technológiai megoldásokat szállító startupok 2020-ban nehéz helyzetbe kerültek, a Crunchbase adatai szerint ötéves mélypontot jelentett, hogy 629 kockázatitőke-bevonásra vonatkozó üzletet kötöttek csak, 4,8 milliárd dollár értékben. Ez igen jelentős visszaesés a 2019-es 10,8 milliárd dollárhoz képest.
2021 első négy hónapjában már 3,4 milliárd dollárnyi friss tőkét vontak be a turisztikai startupok, 173 ügyletben. Ez időarányosan már alig marad az eddigi rekorder év adataitól.
A startupok között voltak olyanok, amelyek a Covid miatti kihívásokra adtak gyors technológiai megoldást – ilyen a kanadai Sherpa, aminek segítségével a vállalatok könnyen tudják az aktuális utazási korlátozásokat és előírásaikat a rendszereikbe illeszteni. Így a foglalási folyamatba anélkül tudnak a cégek minden aktuális előírást integrálni, hogy ez saját kapacitásaikat kötné le.
A légitársaságok árazási rendszereit is a feje tetejére állította a Covid: az éveken át finomhangolt rendszerek nem tudtak hatékonyan működni – senki nem gondolt arra, hogy átoltottsági százalékokat és utazási korlátozásokat is a rendszerükbe építsenek, illetve az üzleti és szabadidős utak aránya és tulajdonságai szinte minden várospár esetében igen eltérően alakultak. A Fare Direct startup ebben látta meg a lehetőséget – ők 120 millió dollár befektetéshez jutottak idén.
A turizmusban ennél nagyobb dealek is születtek: a szintén kanadai Hopper 600 millió dollár tőkét vont be. Oszkó Péter, az OXO csoport alapító-tulajdonosa ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a 180 milliárd forintnyi befektetés olyan óriási, mint a teljes magyar turisztikai megújulást támogatni hivatott Kisfaludy Program 300 milliárdos kerete.
A Hopper esete azért is érdekes, mert rámutat a turisztikai ipar jövőjére: ahogy a 2008-as pénzügyi válság után a fintech cégek berobbanva átformálták a hagyományos pénzügyi rendszereket, várhatóan így fogják a turisztikai startupok ezt az iparágat átalakítani a következő években.
A Hopper lényege, hogy ki lehet választani, mikor és hova szeretnénk utazni, és megadja a legolcsóbb jegyárakat – de ilyen oldalból már elég sok van. Amiben újat hozott, hogy mesterséges intelligencia alapú algoritmusok alapján előre jelzi a várható árváltozásokat, és emellett figyeli is a felhasználóknak az árakat, és jelzi, azok várhatóan meddig csökkennek, és a drágulás előtt szól az utazóknak – reklámjuk szerint 95 százalékos valószínűséggel eltalálják, mikor kezd csökkenésből emelkedésbe váltani az ár. A repülőjegy pedig gyorsan bővült a szállodai foglalással és egyéb szolgáltatásokkal – természetesen itt is a legkedvezőbb árakat kimazsolázva.
Mivel a régióban is kiemelten fontos szerepe van a turizmusnak, a startupok előtt is nagy lehetőség van ezen a területen. Ráadásul a turisztikai iparágban eddig nem volt túl magas a digitalizáció foka. Az okos, mesterséges intelligencia alapú árazás például a szállodáknak is még egy kiaknázatlan lehetőség.
Az OXO Holdingsnál keresik azokat a nemzetközi trendeket, amihez időben érdemes Magyarországon is csatlakozni, és úgy látják, hogy a turisztikai digitalizáció egy ilyen terület lehet. Ezért is tervezik egy turisztikai célú inkubációs program bevezetését.
A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding Nyrt. támogatta.
Támogatói tartalom
Fontos