Fizetésképtelen az egykor agyontámogatott német fapados reptér, Frankfurt-Hahn
A Flughafen Frankfurt-Hahn GmbH tegnap bejelentette a helyi cégbíróságnak, hogy nem tudja fizetni a számláit, azaz csődvédelembe menekült – írja a Wirtschaftswoche német gazdasági lap. Ennek a gyakorlatban az a következménye, hogy a repülőtér üzemeltetőjéhez csődbiztost neveznek ki, aki megpróbálja levezényelni a cég átalakítását, és erre az időre a fizetési kötelezettségek alól mentesül a társaság. Az egykor szebb napokat látott reptér mostantól a túlélésért küzd.
A bajba jutott cég 82,5 százalékos tulajdonosa 2017 augusztusa óta a HNA Airport Group GmbH, de Hessen tartomány is benne van még a társaságban 17,5 százalékkal. A repülőtér egy régi amerikai katonai bázisból lett az ezredforduló után fellendülő európai fapoados repülés egyik kedvelt célpontja, sokáig a Ryanair egyik legfőbb bázisának számított.
A magyar-német viszonylatban is jelentős reptéren 2008-ban még 3,9 millió utas fordult meg, összehasonlításul: ez akkor körülbelül a fele volt a Budapesti Liszt Ferenc repülőtér forgalmának. Még 2010-ben is a 11. legnagyobb német reptér volt (nem csak a fapadosokat számolva). Azóta azonban a frankfurt-hahni forgalom nagy ütemben csökkent, 2019-ben, a járvány előtti utolsó teljes évben már csak 1,4 milliós volt, az utóbbi években már a Ryanair is máshova koncentrálta az erőit.
Ez utóbbi annak fényében is fontos, hogy az ír fapados ottani terjeszkedését kezdetben nagyon erős, közvetett állami támogatásként is felfogható marketing kampányok segítették. A Lufthansa a reptér és a Ryanair közötti szerződéseket meg is támadta, azzal érvelve, hogy az adófizetők pénzéből közvetve eurómilliók áramlottak támogatásként a cégekhez, ami a szabad piaci versenyt sértette, ám sem a helyi, sem az európai bíróság nem adott neki igazat.
A repülőtér egyébként a járvány hatására növelni tudta az áruszállító forgalmát, a világszerte megnövekedett online vásárlások és a szárazföldi logisztikai nehézségek egyaránt növelték a cargoforgalom iránti igényt, a személyszállítás azonban lehúzta az eredményeket. A cégnek van egy üzleti terve, amely szerint leghamarabb 2024-ben lehetne nyereséges.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
