Megszűnik az Opel Astra gyártása Lengyelországban, de nem szomorkodnak emiatt
December elején, több mint 20 év után véget ér az Opel Astra gyártása a lengyelországi Gliwicében, ezt követően már csak a csoport haszongépjárművei készülnek majd az ottani üzemben.
Az Astra gyártásának megszüntetéséről még két éve született döntés, amikor az egyebek mellett a Peugeot-t és a Citroent tömörítő PSA csoport – miután korábban megvette az Opelt a General Motorstól – a termelés átszervezéséről döntött. Ebben nem hozott változást a PSA és a Fiat-Chrysler összeolvadása sem, pontosabban csak annyit, hogy a jövőben még több márkajelzést viselő kishaszonjármű készülhet majd Lengyelországban.
Ahogy több lengyel oldal is emlékeztet rá, az Opel Movano, Peugeot Boxer, Citroen Jumper és Fiat Ducato márkájú autókat gyártó részleget 280-300 millió euró beruházással bővítik ki. Az alkalmazottak száma nagyjából 500-zal nő majd, és összesen mintegy 2500 lesz, ha már három műszakban zakatol a termelés.
Ez még kicsit odébb van, a tervek szerint ősztől a tesztüzem indul el, a sorozatgyártás pedig jövő áprilistól. A tervek szerint jövőre 50 ezer, 2023-ban viszont már 100 ezer kishaszonjármű gördül majd le a szalagról Gliwicében. Ráadásul 2025-re a modellek 70 százaléka már elektromos lesz a tervek szerint, így az üzem sorsa hosszabb távon is biztosnak tűnik.
Mint emlékezetes, a 90-es években Szentgotthárdon is gyártottak Opel Astrát (összesen mintegy 80 ezret, továbbá pár ezer Vectrát), ez lényegében akkor szűnt meg, amikor Lengyelországban elkezdődött a típus előállítása. Azóta a magyar üzemben motorokat állítanak elő, és idén jelentették be, hogy 2023 első felében egy új benzinmotort kezdenek majd gyártani az üzemben, amit a PSA-FCA fúzióval létrejött Stellantis csoport hibrid autóiba is beépítenek majd.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
