Kiss Pál, a Thermowatt Kft. ügyvezetője és kisebbségi tulajdonosa nemrég azzal a kéréssel fordult a thaiföldi, vietnámi és malajziai külgazdasági attasékhoz, hogy hozzák össze őt a helyi nagyvárosok víziközmű cégeinek vezetőivel, mert azt szeretné ajánlani nekik, hogy ingyen pluszbevételhez juttatja őket.

A városi csatornacégek általában sehol a világon nem foglalkoznak energetikával, mert egyszerűen nem ez a profiljuk. A Thermowatt Kft. alapítói viszont 2007-ben pont abból az ötletből indultak ki, hogy a szennyvíz állandó hőtartalmát ki lehetne használni fűtésre és hűtésre is, azaz van ebben az infrastruktúrában egy kihasználatlan üzleti lehetőség. A szennyvízcsatornát egy adott ponton “megcsapolják”, majd az állandóan 15-17 fokon lévő szennyvizet tisztítás után elvezetik hőcserélőkbe, és ott fűtési melegvizet (nyáron pedig hűtésre hidegvizet) készítenek belőle.

Mivel a Thermowatt az üzleti modellje szerint az üzemeltetési díjakból egy meghatározott részt a víziközmű cégeknek juttat, ezért tud azzal az ajánlattal előállni, hogy tulajdonképpen a semmiből juttatja pluszbevételhez a közműtársaságokat. Miután pedig ezek elvi beleegyezését megszerezte, elkezdhet konkrét projekteken dolgozni – ez az említett délkelet-ázsiai országokban meg is történt.

Magyarországon már öt működő referenciát tud felmutatni a Thermowatt, a legnagyobb a Honvédkórház alapfűtését és hűtését szolgálja ki, és így csökkenti az intézmény költségeit. Itt azt az adottságot használják ki, hogy a Róbert Károly körúton megy az egyik fontos, nagy kapacitású budapesti szennyvízcsatorna. A villamossínek alatt futó csatornához a kórház oldaláról kiindulva felszíni bontás nélkül a föld alatt rácsatlakoztak. A szennyvizet megtisztítják, majd bevezetik a kórháznál kialakított hőcserélőbe, és miután a víz ott leadja (vagy nyáron felveszi) a hőt, visszaengedik a csatornába. (A tisztításnál keletkező szűrletet, vagyis a szennyvíziszapot azonnal visszaengedik, vagyis az szinte ki sem kerül a csatornából.)

A Honvédkórháznál lévő “szennyvíz-hőerőmű” teljesítménye 3,8 megawatt, és valószínűleg ez a legnagyobb ilyen rendszer Európában. A Thermowatt eddigi projektjeinek összteljesítménye már több mint 10 megawatt, de újabban olyan nagy budapesti rendszerekről kezdtek tárgyalni, amelyek egyenként is meghaladják a 10 megawattot.

A szennyvízhő hasznosítása Kiss Pál szerint lakossági méretekben nem éri meg, mert pusztán egy-egy háztartás vagy családi ház csatornára való csatlakoztatásának túl nagy az egyszeri beruházási költsége. Nagyobb lakóparkok, városrészek együttes kiszolgálása viszont már nagyon is életképes megoldás lehet.

Ebben a méretben egyébként a szennyvíz hatékonyabb megoldás, mint a ma divatosnak számító levegős hőszivattyú. Mindkét megoldás ugyanazon az elven működik, de a szennyvízhő rendszer az energetikai hatékonyságot jelző mutatóban (COP) jóval magasabb értéket képvisel.

Ahhoz, hogy egy lakóparkot vagy más nagyfelhasználót megérje rákötni egy ilyen rendszerre, azt kell elsősorban megvizsgálni, hogy milyen messze van a megfelelő csatornától. A Honvédkórház fekvése ideális, de egy szegedi projektnél például 700 méterre kellett elvinni a vezetéket. Kiss Pál azt mondja, megközelítőleg úgy lehet számolni, hogy 1 megawattnyi kapacitáshoz 3500 köbméteres szennyvízfolyam kell naponta, vagyis egy olyan csatorna, amely körülbelül 10 ezer lakos szennyvizét vezeti el. Ugyanilyen ökölszabály, hogy a beruházás költsége megawattonként körülbelül 1 millió euró, de ahogy a rendszerek mérete növekszik, a fajlagos költség csökken.

Fotó: Thermowatt

A szennyvíz hője az uniós besorolások szerint megújuló energiának számít (a lakosság csatorna használatát úgy veszik figyelembe, mintha egy természeti jelenség lenne), ami azért fontos, mert így minden ehhez kötött támogatásra pályázni lehet. Ahogy Kiss Pál mondja, logikusan ez is a jellemző megoldás, Szegeden például az egyetem fejlesztését közel 100 százalékban uniós forrásból fedezték.

Újpesten az önkormányzat főépületét, az út másik oldalán lévő kormányablakot, és a polgármesteri hivatal mögött kialakított piacot egyetlen rendszerrel szolgálják ki, ennek a megoldásnak az az érdekessége, hogy tavasszal és ősszel a hivatalokat fűtik, az üvegburkolatú piaci csarnokot viszont hűteni kell, és ez az együttállás nagyon megnöveli a hatékonyságot. A hasonló rendszereknél ugyanis ideális eset, amikor egyszerre kell hűteni és fűteni, hiszen a hőszivattyú egyidőben mindkét irányba hasznosan dolgozhat.

A Thermowatt Kft.-nek kizárólagos megállapodása van a Fővárosi Csatornázási Művekkel arra, hogy a fővárosban ilyen rendszereket építsen a saját technológiájával. A hangsúly a saját eljáráson van, azt ugyanis szabadalom védi – Magyarországon 2013, Európában pedig 2018 óta. Emellett Ukrajnában és Oroszországban is levédették már a magyar eljárást, ez összesen a világ 37 országára jelent védelmet. A cég saját készítésű szűrőkkel és hőcserélőkkel, saját maga által kidolgozott módszer szerint dolgozik, a 2007-es alapítás utáni első éveket lényegében ennek kidolgozásával töltötte.

Aki ebben a 37 országban ilyet szeretne építeni, annak vagy jogdíjat kell fizetni a Thermowatt felé (ez teljesen valószerűtlen forgatókönyv), vagy végig kell mennie azon az eljárásfejlesztési folyamaton, amelyen a magyar cég is végigment, két év alatt. Hogy mennyire innovatív tevékenységről van szó, azt az is jelzi, hogy a saját szűrők és hőcserélők fejlesztéséhez az Európai Unió Horizon 2020-as programjából 500 ezer eurót is kaptak.

Az üzleti modell elsősorban az üzemeltetési díjbevételeken alapszik, a kiépített rendszereket távmonitorozni és karbantartani kell. Az eddig megvalósított projektek jelenleg körülbelül évi 120 millió forint állandó bevételt adnak, ez az az alap, amire az egyes kivitelezéseknél beérkező bevétel rakódhat. Mivel ennek következtében egy-egy nagyobb projekt alaposan megdobhatja a bevételi sort, az erős éves ingadozásoknak ez a legfőbb oka.

A koronavírus-járvány miatt tavaly minden projektet elhalasztottak a potenciális partnerek, ez veszteséges működéshez vezetett, Kiss Pál szerint azonban most már úgy tűnik, hogy vége a nehéz időszaknak, ígéretes tárgyalásokat folytatnak Budapesten és külföldön is újabb beruházásokról.

A külföldi projekteket helyi partnerek bevonásával tervezik elindítani.

Mindenhol kell keresnünk egy olyan céget, amely hasonló profilú és fővállalkozóként képes megnyerni egy helyi tendert, majd a kivitelezéshez mi adjuk a szaktudást, később pedig a távfelügyeletet és a karbantartást.

– mondja Kiss Pál.

Az egyedi berendezések fejlesztését és gyártását is Magyarországon tartják, Budapesten a Csatornázási Művekkel kötött említett kizárólagos szerződés, illetve a megújuló energiás rendszerek várható felfutása ad lehetőségeket. A fővárosban összesen 4 ezer kilométeres a csatornahálózat, és ez még akkor is óriási, ha üzletileg-technológiailag nem minden része alkalmas energiatermelésre.

A közeljövőben – esetleg a fővárossal együttműködve – szeretnének készíteni egy olyan budapesti hőtérképet, amelyről le lehet olvasni, hogy a csatornahálózat egyes részein mennyi használható hőmennyiség keletkezik, ezek alapján a városon belül olyan hőközpontok kialakítására tudnának javaslatot tenni, ahonnan a távfűtésre rá lehetne csatlakozni – csökkentve annak üzemeltetési költségét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat cégportré energetika Honvédkórház szennyvíz Thermowatt üzlet Olvasson tovább a kategóriában