Az utolsó pillanatban visszatáncolt a MÁV-Start egy 200 milliárdra tehető vonatbeszerzéstől
Múlt hétfőn visszavonta a MÁV-Start Zrt. azt a közbeszerzést, amelyet 50 új, kettős üzemű, tehát hagyományos felsővezetékes villamos és akkumulátoros hajtásra is képes motorvonat beszerzésére írtak ki. A még tavaly augusztusban meghirdetett tender az elmúlt évek legnagyobb értékű vonatbeszerzése lett volna, az állami vasúttársaságnál nagyjából 200 milliárdos költséggel számolhattak.
Hirtelen fordulat
Az eljárás első köre tavaly ősszel még lement, novemberre ki is választották azokat a vállalatokat, amelyektől a konkrét ajánlatokat várták. Ez alapján a nyertes végül a Skoda, a Bombardier, az Alstom és a Stadler négyese közül került volna ki. Sőt, a közbeszerzési dokumentáció szerint még ezután is hónapokig folytatódtak az egyeztetések, legalábbis az egyik induló még március közepén is vitarendezési kérelmet nyújtott be*Ilyet akkor szoktak, ha egy vállalat általa vitatott módon marad alul egy közbeszerzésen., amelyre a MÁV-Start pár nappal később válaszolt is.
Ennek fényében tényleg meglepő, hogy a tendert végül törölték, különösen, hogy mindezt olyan indokkal tették, amit márciusban már bőven látni lehetett. A magyarázat szerint ugyanis a közbeszerzést azért vonták vissza, mert annak
megindítása óta, a közbeszerzési eljárással tervezetten érintett több kiemelt, nagyobb forgalmú vasútvonalra a kormány a környezetbarát kötöttpályás közlekedés fejlesztése érdekében a vasútvonalak teljes villamosítása iránt köteleződött el és tett intézkedéseket, amely a folyamatban lévő járműbeszerzés felülvizsgálatát és újratervezését követeli meg.
A lépés persze így indokolt, hiszen teljesen villamosított vonalakra valóban nem túl logikus ilyen kifejezetten drága, hibrid motorvonatokat beszerezni. A kettős üzemű vonatok ugyanis nagyon nem olcsók. A németországi Schleswig-Holstein szövetségi tartomány közlekedési hatósága például egy hasonló méretű tenderen 600 millió euróért (jelenlegi árfolyamon 216 milliárd forintért) szerzett be 55 ilyen járművet a Stadlertől, ami 11 millió eurós (4 milliárd forintos) egységárat jelent. A MÁV-Start ráadásul nagyobb vonatokat rendelt volna mint a németek, míg ugyanis ott csak 124 ülőhely volt egy vonaton, addig magyar állami vasúttársaság 30 darab 150 ülőhelyes és 20 darab 200 ülőhelyes járművet tervezett vásárolni.
Ezek alapján a tender összértéke elég jó eséllyel meghaladta volna a 200 milliárd forintot is.
Márpedig ennyit tényleg nem érdemes elkölteni olyan járművekre, amelyeket olcsóbb, villamos motorvonatokkal is lehet helyettesíteni.
Lett volna helyük
A gond csak az, hogy rövidtávon mindenhol biztosan nem lehet őket helyettesíteni. Ahogy a Közlekedő Tömeg Egyesület is felhívta rá a figyelmet, a MÁV csoport új fenntarthatósági stratégiája szerint egyes vonalak esetén csak 2050 a villamosítás határideje, addig pedig bőven elfértek volna ezek a vonatok a vasúttársaság flottájában. Különösen, hogy a MÁV több mint tíz éve nem vásárolt új járműveket, és mivel az akkori beszerzés sem elégítette ki teljesen a villamosítatlan vonalak igényeit, a mai napig nagy számban közlekednek 40-50 éves vonatok.
Más kérdés, hogy az eredeti tervek szerint a most beszerezni kívánt motorvonatokat tényleg olyan szakaszokra szánták, ahol belátható időn belül tervben van a villamosítás. A Balaton északi részén már jó ideje zajlik a fejlesztés, a lajosmizsei elővárosi vonalon pedig tavaly ígérte meg ezt a kormány, igaz ott 2022-ig is csak a tervek készülnek majd el.
A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint azonban az új vonatokat így is lehetne hasznosítani, hiszen a teljes hazai vasúthálózat több mint 60 százaléka villamosítatlan, és biztosan nem is fogják teljes egészében még 2050-ig sem villamosítani. Így ha nem is az eredetileg tervezett szakaszokon, de máshol szükség lett volna a járművekre, a most közlekedő elavult vonatok helyére.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
