A korábbi években, illetve a más csapatoknál megszokottakhoz képest kifejezetten sokat fizetett az állami média az FTC nemzetközi futballmérkőzéseinek közvetítéséért. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap augusztus végén 855 ezer eurós, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 300 millió forintos megállapodást kötött a Fradi labdarúgócsapatát fenntartó FTC Labdarúgó Zrt-vel, annak érdekében, hogy ők tűzhessék műsorra ezeket a meccseket.
Ez nem csak azért szép összeg, mert hat-hét éve még szép számmal voltak élvonalbeli futballcsapatok, amelyek ennél kevesebb vagy alig több pénzből gazdálkodtak egész évben, de a közelmúlt hasonló kifizetéseihez képest is sok. Alig egy héttel később a Puskás Akadémiával 55 ezer, a Budapest Honvéddal 132 ezer euróban állapodtak meg a nemzetközi meccsek díjáról. Persze utóbbi két csapat a kevésbé nívós Európa Ligában (EL) indult, míg a Fradi a Bajnokok Ligájában, ráadásul a zöld-fehérek 11 év után első magyar csapatként a csoportkörbe is bejutottak, ez azonban nem indokol ekkora különbséget. Utóbbit ugyanis a szerződés megkötésekor még nem lehetett tudni*a BL-jogokat egyébként külön is megvette az MTVA., a BL-meccseket is magába foglaló közvetítésekért pedig egy évvel korábban még a Fradinak is alig negyedannyit fizetett az MTVA, mint most.
A magyarázat valószínűleg az, hogy míg a többi említett szerződés csak egy idényre szólt, az FTC Labdarúgó Zrt-vel ezúttal három szezonra állapodott meg az állami média. Méghozzá előre. Ez azért érdekes, mert így
az MTVA tulajdonképpen megelőlegezte a következő két idényre is a Fradinak a jó szereplést a magyar bajnokságban.
Az ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, hogy az FTC mind a két évben indulhat majd nemzetközi kupában, tavaly augusztusban pedig még kevésbé volt az. Ez még akkor is így van, ha időközben az európai szövetség alakított a kuparendszeren, és életre hívott egy teljesen új sorozatot, a Konferencia Ligát (KL).
Utóbbi célja elvileg pont az, hogy a gyengébb bajnokságok csapatainak is több szereplési lehetőség jusson nemzetközi színtéren. Csakhogy Magyarország esetében ez nem jelent több kvalifikációs helyet. A jövőben ugyanúgy négy csapat indulhat a különböző nemzetközi kupákban, mint eddig, a különbség mindössze annyi lesz, hogy a bajnokság második és harmadik helyezettje, illetve a kupagyőztes az EL helyett a KL-ben próbálkozhat. Ez több szereplési lehetőséget teremt, hiszen az új ligában gyengébb csapatok jöhetnek szembe, azaz a magyar együtteseknek is jobb esélye van tovább versenyben maradni.
A több szerepléshez azonban ki is kell harcolni a részvételt a magyar kupa megnyerésével, vagy a hazai bajnoki dobogóval, és ezt előlegezhette meg a korábbinál sokkal magasabb összeggel a Fradinak az MTVA. A bizalom pedig kicsit még akkor is fura, ha az idei bajnokság eddigi állása alapján elég valószínű, hogy az idén is indulhat nemzetközi kupában a Fradi.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
