Még Panamából is ömlik a pénz a kormányközeli médiába

Kedd este kiderült, mekkora monstrummá sikerült hizlalni a kormányközeli médiabirodalmat, nyilvánosságra hozta ugyanis 2019-es beszámolóját az újságok és internetes lapok tucatjait, illetve rádiókat és tévét is birtokló Mediaworks Zrt. A vállalatnak ez az első olyan éves jelentése, amely elvileg nagyjából már mindent mutat, és ennek megfelelően a médiapiaci viszonylatban egészen példátlan számokat produkált a csoport.

Összeállt a birodalom

A Mediaworks már elég régóta meghatározó szereplője a magyar médiapiacnak. Ez volt az a vállalat, amelyen keresztül a magyar cégek furcsa adásvételével milliárdokat kaszáló Heinrich Pecina egy nemzetközi sajtópiaci tranzakciót kihasználva megszerzett egy rakat magyarországi médiaterméket, majd miután néhány évig működtette ezeket, bezárta a csoporthoz tartozó Népszabadságot, és az egész pakkot eladta Mészáros Lőrincnek. A felcsúti milliárdosnál azonban nem pihent sokáig a médiabirodalom, mivel Mészáros 2018 végén sok más kormányközeli vállalkozóval egy időben felajánlotta médiapiaci érdekeltségeit az épp akkor gründolt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Bár a nemes gesztus első ránézésre is nagyon komoly versenyjogi aggályokat vetett fel, a kormány gyorsan átvágta a gordiuszi csomót azzal, hogy az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, így a fideszes médiaholding megszületésénél nem is kellett vizsgálódnia a versenyhivatalnak.

A KESMA eleinte teljes jogi és szervezeti káosz volt több tucat médiacéggel, ezért egy többlépéses folyamatban lényegében minden megszerzett vállalatot betereltek valamilyen formában a Mediaworks alá. A központi cégbe napra pontosan egy éve 11 másik társaság olvadt be, további 11 cég pedig uralmi szerződés alapján vált a csoport tagjává. Emellett az MW-nek még további jó néhány kapcsolt vállalkozásban van részesedése.

Panamai export

A lényeg, hogy tavaly őszre megszületett a fideszes médiamonstrum, amelynek most a méreteivel is tisztába kerülhettünk. Már a Mediaworks egyedi – tehát nem az összes kapcsolódó, csak a beolvasztott cégek eredményeit összesítő – beszámolója is olyan piaci koncentrációt mutat, ami a szektorban korábban elképzelhetetlen volt. A társaság árbevétele megközelítette a 35 milliárd forintot, adózott nyeresége pedig több mint 5 milliárd forintra rúgott. Összehasonlításképpen,

csak a profit nagyjából annyi, mint amennyiből a tavaly még a magyar internet nyitóoldalának számító Index az elmúlt négy évben működött.

A Mediaworks bevételeinek megoszlása már itt is érdekes a teljes piac szempontjából, de mivel a konszolidált számok valószínűleg még fontosabbak, ezért itt csak egy furcsaságot emelnénk ki. A vállalatnak viszonylag nagy, több mint 1,3 milliárdos bevétele volt külföldi országokból is. Ez önmagában még nem feltétlenül meglepő, hiszen lehetnek hirdetők a határon túlról is, és erre utal, hogy az exportbevétel nagy része Szlovákiából jött. A második helyen azonban ezen a listán már nem egy olyan ország áll, amire elsők között tippelnénk egy magyar médiavállalkozás esetében. A társasághoz ugyanis több mint 200 millió forint folyt be – az üzleti életben leginkább offshore-tevékenységről ismert – Panamából.

Döbbenetes számok

Már az egyedi beszámoló 35 milliárdos árbevétele is hatalmas, konszolidált szinten – tehát az összes érdekeltséget figyelembe véve – azonban ennek a duplájánál is nagyobb bevételt hozott össze az MW. A társaság forgalma 70,8 milliárd forint volt.

Ez az azonos tevékenységi körű cégek közül a második legnagyobb Blikk árbevételének nagyjából a tizenkétszerese,

a szektorban harmadik helyen álló, Népszavát jegyző XXI. század Média Kft.-ének pedig a durván 35-szöröse. A már említett Index ezen a listán egyébként a negyedik volt 2019-ben, náluk már közel hatvanszoros a szorzó.

A Mediaworks előnye azonban még akkor is hatalmas, ha kicsit megengedőbbek vagyunk, és az általuk megadott alaptevékenység mellett más médiához köthető tevékenységet is figyelembe veszünk. A Central Mediacsoport Zrt.-nél például hatszor nagyobb az MW bevétele (de még akkor is nagyjából négy és félszer, ha a Central digitális kiadványait jegyző cégének forgalmát is figyelembe vesszük), a HVG-hez viszonyítva pedig majdnem hússzoros a különbség.

Letarolták a hirdetési piacot

A Mediaworks konszolidált bevételéből egyébként nagyjából 18 milliárd származott lapértékesítésből, valamivel több mint 32 milliárd pedig hirdetésekből (a többi például nyomdai, reklámügynökségi, filmgyártási tevékenységből, illetve tévés és rádiós műsorszolgáltatásból jött össze). A lapkiadási forgalomnál elég nehéz lenne megbecsülni, hogy ez pontosan mekkora részesedést jelent, itt ugyanis nincsenek teljes szektorra vonatkozó adatok, de egészen biztosan meghatározó részt hasít ki magának a piacból a kormányközeli médiaholding.

A hirdetési piacon ugyanakkor elég jól becsülhető az MW súlya. A 32,2 milliárdos árbevétel ugyanis a teljes piaci költés egészen pontosan 13,1 százaléka. Ez azonban még masszívan alulbecsüli a Mediaworks médiában betöltött szerepét, hiszen a teljes reklámtortában például a mozi és közterületi hirdetések is benne vannak, a Facebook és a Google reklámmilliárdjairól nem is beszélve. Ha ezeket kivesszük a képletből, akkor már közel 20 százaléknál tartunk.

Ám ez még mindig kicsit torz, mert a tévés piacon – mivel a TV2 nem került be a holdingba – nincs jelentős részesedése a Mediaworksnek. Így a számokat (a csoporthoz tartozó Hír TV bevételeitől megtisztítva) a hazai digitális, a sajtó- és a rádiós piac teljes bevételével érdemes összevetni. A MW-nek a Hír TV nélkül 30,7 milliárdos hirdetési bevétele volt, ami ezen a három piacon 31 százalékos részesedés.

Ez ebben a szektorban elképesztő mértékű piaci koncentrációt jelent, különösen, hogy a MW ezt csak médiatermékekkel hozza, miközben például a digitális szegmensben véletlenül sem csak médiahirdetések vannak. Ezért is volt szükség arra, hogy a kormány kivonja a forgalomból a versenyhivatalt a holding születésénél, ezt ugyanis nem lehetett volna jóváhagyni.

Frissítés: Más kérdés, hogy az MW konszolidált beszámolójában ilyen hatalmas piaci erő ellenére is milliárdos veszteséget mutatott ki adózott soron. A kiegészítő mellékletben erről azt írták, hogy az adózott eredmény tartalmazza a tőkekonszolidáció hatását is, ezért negatív. Mindenesetre az eredménykimutatás néhány nem részletezett eleme alapján úgy tűnik, hogy egyszeri tételekről lehet szó, és erre utal az is, hogy üzemi szinten még masszívan nyereséges volt a társaság, 7,2 milliárd volt a profit.

A kormányközeli sajtó dominanciája egyébként a tévés hirdetési piacon még nagyobb mértékű. Ebben a szegmensben a teljes hazai reklámköltés 65 milliárd forint volt, miközben a TV2 hirdetési és szponzorációs bevétele önmagában a 24 milliárd forintot közelítette. Ha ehhez még hozzáadjuk a Hír TV és állami média tévés reklámbevételeit, akkor a 42,5 százalékos részesedés adódik.