Az egyik legnagyobb ázsiai olajipari vállalat, az indiai üzemanyagpiacon csaknem 50 százalékos részesedéssel rendelkező Indian Oil a Tata Motorsszal együttműködésben ötven hibrid, sűrített földgázzal és hidrogénnel hajtott buszt helyez üzembe hamarosan Új-Delhiben. A technológia új piacot jelenthet a 20 év után idén először veszteséges vállalatnak.
De nem csak az Indian Oil lát fantáziát a hidrogénben. Az S&P Global Platts Ázsiai és Csendes-óceáni Olajipari Konferenciáján a héten több olajipari cég és kereskedő amellett foglalt állást, hogy a hidrogén lehet a globális felmelegedés elleni harc kulcstechnológiája. Ami egyben kiutat is jelenthet a járvány alatt megcsappanó kereslet miatt masszív veszteségekkel szembenéző és a klímacélok teljesítésére irányuló nyomás alatt álló iparágnak.
Az Indian Oil mellett más energetikai cégek is komoly fejlesztéseken dolgoznak. A kínai Sinopec a pekingi töltőállomásait tervezeti hidrogénes töltési opcióval ellátni, és Kína egymillió üzemanyagcellás (azaz hidrogént tankoló) járművet szeretne az útjain látni az évtized végére. A norvég Equinor ASA egy nagy szénmegkötést- és tárolást végző üzemet épít, ami hidrogén nagy mennyiségű előállítására is alkalmas lehet. A működését mostanában éppen teljesen újragondoló BP szintén a hidrogénre alapozna a jövőben a zöld ammónia mellett.
A hidrogén nagy előnye klímavédelmi szempontból, hogy ha sikerül vízből kinyerni megújuló forrásból nyert áram felhasználásával, akkor egy zöld energiaforrás, amelynek felhasználásakor elektromos áram mellett csak víz és hő keletkezik. A hidrogén üzemanyagként emellett számos további előnnyel rendelkezik, például tárolás és töltés szempontjából. A hidrogénnel hajtott járművek árammal mennek, csak nem akkumulátorokat, hanem hidrogént visznek magukkal, és azt egy üzemanyagcellában, helyben alakítják árammá. Így folyamatos táplálással az áram előállítása is folyamatossá tehető, vagyis a lemerülő akkumulátorokkal szemben nincs szükség újratöltésre. Hidrogént tankolni pedig nem tart tovább, mint benzint vagy gázolajat.
A Vitol Group kutatási igazgatója a Bloombergnek azt mondta, most úgy tűnik, hogy a hidrogén lehet az az anyag, aminek a legnagyobb hatása lesz az energiaellátás átalakulására. Becsléseik szerint a következő 30 évben megtízszereződhet a felhasználása, és kiemelt szerepe lehet a hatalmas növekedés előtt álló ázsiai energiaigény kielégítésében.
Giovanni Serio szerint a hidrogén jó eséllyel előbb fogja felforgatni a földgázpiacot, mint az autóipart, azonban nem érdemes arra számítani, hogy minden problémát meg fog oldani, inkább csak a portfólió részeként érdemes rá tekinteni a közlekedés kibocsátásának csökkentése szempontjából. Mások szerint sem érdemes egyelőre túlságosan lelkesedni a hidrogén iránt. Ed Morse, a Citigroup nyersanyagokkal foglalkozó kutatási igazgatója szerint az árak még túl magasak, ezért ő inkább az évtized végére várja a hidrogén áttörését. Szerinte a szénmegkötés jóval előbb válik meghatározó technológiává az iparágban, mint a hidrogén.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
