A Telenor megvásárlásáról tárgyal a magyar kormány a cseh sajtó szerint
A Telenor Magyarország tulajdonosa 2018. július óta a cseh PPF-csoport, vagyis a leggazdagabb cseh üzletember, Petr Kellner legfőbb érdekeltsége. A cseh sajtó úgy tudja, hogy a PPF két év eltelte után most tovább szeretné adni a magyar és a szintén tulajdonában lévő, Telenor nevet használó egyéb balkáni vállalatait.
A PPF hivatalosan tagadta a szándékot, az E15 nevű cseh lap a Mergermarkethez köthető három forrás alapján azonban mégis határozottan állítja, hogy
a magyar Telenor értékesítéséről a PPF tárgyalásokat kezdett a magyar kormánnyal és a magyar kormányhoz közel álló cégekkel.
Tanácsadókat nem alkalmaznak, az egyeztetéseket házon belül rendezik.
Ennek a forgatókönyvnek most azért is lehet nagyobb esélye, mert Mészáros Lőrinc cégbirodalmát már 2018 elején, a PPF bevásárlásakor is az érdeklődő vevők között emlegették, de a magyarokat állítólag csak akkor érdekelte volna komolyan az üzlet, ha a Telenor Magyarországot külön meg tudják venni.
A norvégok viszont egy tranzakcióval akartak kivonulni a térségből, vagyis a magyar mellett a bolgár, a montenegrói és a szerb Telenort is egy füst alatt akarták eladni. Petr Kellner már akkor is nagyobb halnak számított a térségben, cégei megközelítőleg 35 milliárd eurós vagyont kezeltek, és regionális szinten is jóval erősebbek voltak, mint bármelyik magyar vállalatcsoport.
Kellner végül 2,8 milliárd euróért vette meg a Telenor cégeket, de ahogy akkor az Index megírta, Mészáros Lőrinc gyakorlatilag azonnal jelezte, hogy átvenné a magyar vállalatot, ha azt Kellner később hajlandó leválasztva eladni.
A „magyarosítás” 2019 októberében el is kezdődött, csak más testet öltött: a Telenor Magyarországba az állami tulajdonú műsorszóró, az Antenna Hungária vásárolta be magát 25 százalékig. Ha tehát van most újabb eladási szándék, akkor a magyar állam már házon belül van, és egészen más pozícióból indulhat az alku.
A cseh sajtó szerint egyébként Kellner azért szabadulna meg most a Telenor cégektől, mert az 5G hálózat kiépítése sokba fog kerülni, és a költségeket csak akkor tudná csökkenteni, ha a kínai Huawei lenne a fő beszállítója, ám ennek elfogadtatását problémásnak tartja. (A Huawei megítélése a fejlett világban technológiai szempontból jó, de gazdaságpolitikai értelemben továbbra is sok helyen ellentmondásos, a kínai pártvezetéshez közel állása miatt, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi háború következtében.)
Az üzlet másik mozgatórugója az lehet, hogy Kellner kiterjedt cégcsoportjának más tagjai nehéz helyzetbe kerültek, és azokat kellene megmenteni a Telenor eladásból befolyó pénzzel.
Cseh elemzők azonban akkor is nehezen tudják elképzelni, hogy Kellner tényleg eladná a Telenor cégeket, ha a puhatolózó tárgyalások elindultak. Egyrészt azért, mert állítólag Kellner komolyan gondolja, hogy hosszabb távon fontos szereplője akar maradni a regionális távközlésnek, másrészt pedig a 2,8 milliárd eurós bevásárlás után a mostani válságban nehéz lehet olyan árat kínálni neki, amellyel úgy érezheti, jó üzletet köt.
A Telenor iránti erős érdeklődés egyébként a NER részéről üzleti szempontból nehezen értelmezhető, erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
