Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. június 25. 06:40 Vállalat

A járvány miatt hatszorosára nőtt a bevételük, most eladnák a világszerte jegyzett vállalkozást

Komáromy Balázs 24 éves volt, amikor úgy döntött, hogy saját vállalkozást indít. Ekkoriban, a kilencvenes évek második felében még az első munkahelyén dolgozott, apja és nagybátyja orvostechnikai eszközöket forgalmazó cégénél. “Ahogy ismerkedtem az orvostechnikával, megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék valamit gyártatni” – emlékezett vissza.

A választása egy olyan termékre esett, amely nem túl szofisztikált, a családi cégük mégis külföldről hozatta be: az ultrahang készülékekhez szükséges gélre. “Hiába van valakinek egy 30 vagy 50 milliós készüléke, ha az a pár ezer forintos gél nélkül nem működik. Tömegtermék, de mégis rendkívül fontos, hasonlóan például a WC-papírhoz. Nagyon kellemetlen, ha épp nincs belőle” – szemléltette a gél jelentőségét Komáromy.

Az Ultragel Hungary Kft. azóta a világ egyik legjelentősebb ultrahang gél előállítójává vált. Több mint ötven országba exportál, a technológiája eljutott Egyiptomba és Kambodzsába is. Mostanra már nemcsak gélek gyártásával foglalkozik, az Ultragel rendezte be például a kiskunhalasi járványkórházat, az elmúlt hónapokban pedig őrületes mértékben rohanták meg a kézfertőtlenítők miatt.

Nem nagyon akarták megszólítani

Amikor Komáromy Balázs 1996-ban belevágott a vállalkozásba, emlékei szerint két magyar cég gyártott ultrahang gélt, de “nagyon kis tételben és nem is a legjobb minőségben”. Az indulást a nagyapjától kapott kezdőtőke tette lehetővé. Egy vegyésszel állt össze saját gél kifejlesztésére, a kísérletezést “egy évig tartó hercehurcaként” jellemezte. A gél ugyanis hiába nem bonyolult termék, számos sarkpontot kell figyelembe venni:

  • nem lehet túl folyós, mert akkor lefolyik a páciensről
  • nem lehet túl kemény, mert akkor nem tudja szétkenni az orvos
  • nem száradhat rá az ultrahang vizsgáló fejére
  • nem lehetnek benne oldószerek
  • buborékmentesnek kell lennie

Az ultrahang gél olyan szűk piaci szegmenst fed le, hogy Komáromy a kezdetektől nemzetközi terjeszkedésben gondolkozott. A családi cégen keresztül ugyan elkezdett szállítani magyar kórházaknak, de az első nagyobb partner az az olasz nagykereskedő volt, amelytől addig a családi cégük importálta a gélt. Amint az Ultragel elkezdte a magyarországi gyártást, megfordult az irány, és az olasz cég importált Magyarországról.

A vállalkozás emellett nemzetközi kiállításokon igyekezett partnereket találni. A kórházakkal ugyanis nem állnak közvetlen kapcsolatban, nagykereskedőkön keresztül érik el az egészségügyet. A piac kiépítése azonban “nagyon kemény dió volt”.

“A kiállításokon sok évig álltunk lényegében egyedül. Bizakodva vártuk a nagy nyugati vevőket, de nem nagyon akarták megszólítani minket, ácsorgó kis kelet-európaiakat. Előfordult, hogy megállt a standuknál egy francia érdeklődő, és elkezdett franciául beszélni. Én erre elkezdtem magyarul beszélni, felvettem a kesztyűt”

– mondta Komáromy, aki angolul és németül szokott tárgyalni.

Szöultól Sao Paulóig üzletelt

Pár évbe telt, míg a külföldi nagykereskedők elkezdtek jobban szóba állni velük. “Ha megszólítottak, elkezdtünk beszélgetni. Ha volt szimpátia, akkor jött az első ajánlatkérés, majd az első próbarendelés. Ez egy nagyon lassú folyamat” – mondta. A bizalomnak azért van kitüntetett szerepe, mert a vevők elsődleges preferenciája a biztos szolgáltatás, stabil minőségben.

A kapcsolatok kiépítése érdekében Komáromy hosszú éveken át járta a kiállításokat és kereste fel a partnereket személyesen szerte a világban. Városról városra járt, a dél-koreai Szöultól az emírségekbeli Dubajon keresztül a brazíliai Sao Paulóig, hogy építse kapcsolati hálóját.

“A mi szektorunknál a bizalom és az imázsépítés a legfontosabb. A személyes kapcsolat kialakításán van a hangsúly, a gélekről sokszor csak az elköszönéskor váltunk pár mondatot”

– mondta Komáromy. Ezekben az években alig volt Magyarországon, sokszor előfordult, hogy “csak a bőröndjét kicserélni és a gyerekeit megnézni járt haza”.

Az Ultragel egy hungexpós kiállításon. Fotó: Ultragel

Komáromy mindig arra törekedett, hogy több kisebb partnerrel álljon kapcsolatban, csökkentve ezzel a kockázatokat. A hasznot pedig folyamatosan visszaforgatta a gyártásba, újabb keverőket és töltőket vásárolt, hogy folyamatosan nőjön a kapacitás. A gyártást eleinte Budafokon végezték, majd átvitték Csepelre.

A cégvezető számára az az egyik legnagyobb kihívás, hogy mindenkivel megtalálja a hangot a csepeli gyári dolgozóktól a külföldi üzletkötőkig. “Huszonévesen nagyon nehéz volt mindenkivel a saját szintjén egyeztetni úgy, hogy megértse, mi a kérés és a feladat” – mondta.

“Voltak furcsaságok. Például egyik reggel bementem az üzembe, és a fröccsöntő gépnél feküdt a gépkezelő, aki az éjszakai delíriumából még nem tért magához. Amikor megkérdeztem, hogy ‘János, rám lehelne?’, csak annyit mondott: ‘puszit ne adjak?’ Irodai környezetben nem ez a szokásos, ugyanakkor persze János is megértette, hogy mi lett volna a kérdésem ” – említetett egy példát Komáromy.

Gyártás Kambodzsában

Szűk tíz évvel a cég indulása után a külföldi gyártásba is belevágtak egy hirtelen ötlettől vezérelve. Komáromyt egy barátja kereste meg azzal 2006-ban, hogy csinálhatnának egy üzemet Kambodzsában, mivel segítene benne egy ottani ismerőse. “Azt válaszoltam, hogy miért ne. Fiatal voltam és bohó, azt gondoltam, jó kaland lesz. Vettünk egy repülőjegyet, találkoztunk az ismerőssel, és elkezdtük a gyártást” – mondta.

A kambodzsai gyárban az ázsiai terjeszkedés miatt látott lehetőséget. Mivel a gél alacsony árfekvésű, viszont rendkívül nehéz, ezért nagyon magas a szállítási költsége. Az ázsiai export ezért drága, a helyi gyártás pedig jelentősen csökkentené a szállítási költségeket.

Komáromy szerint működött is az elképzelés, a helyi partnerük azonban négy év után, 2010 környékén kifúrta őket. “Azt gondolta, hogy nélkülünk is fog menni. Szóltam neki, hogy szerintem viszont nem. Ez így is lett, végül nagyon hamar felhagyott a gyártással. Van egy-két nüansznyi dolog, amire ha nem figyel, könnyen el lehet csúszni” – mondta Komáromy. Ilyen például az alapanyagok aránya vagy a gyártás végi finomítás. Amennyiben ezek nincsenek pontosan kezelve, hullámzó lesz a minőség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFertőtlenítőt és bioetanolt készítenek az eladhatatlan borkészletekből FranciaországbanAz éves francia bortermelés mintegy 4 százalékát kell etanollá vagy alkoholos fertőtlenítővé alakítani.

Különösebben nem bánta a kambodzsai gyártás megszűnését, mivel arra nem lett volna energiája, hogy Magyarországról menedzselje az üzemet. Kambodzsa mellett egy egyiptomi gélgyártó is az Ultragel technológiája alapján működik, és egy iráni gyártóval is megállapodás közelében vannak, csak a mostani járvány miatt nem jutottak el a folyamat végéig.

A kambodzsai gyártás befejezésekor, 2010 környékén az Ultragel a világ harmadik legnagyobb kapacitásával rendelkező ultrahanggél-gyártója volt. Ekkorban napi 15-18 tonna gélt gyártottak. A mostani világpiacról nincs olyan aktuális felmérés, amely alapján be lehetne lőni a részesedésüket. Az előállított mennyiség ugyan mostanra napi 12-15 tonnára csökkent, de így is a világ élmezőnyében lehetnek.

 

A visszaesés hátterében két tényező áll. Az egyik ok az, hogy nagyjából tíz évvel ezelőtt még a szolgáltatás minőségét helyezték előtérbe az árral szemben, ám ez megváltozott. Így ugyan kevesebb anyagot adnak el, de magasabb árréssel, és inkább a meglévő partnereikre fókuszálnak. Az utazásokat és az amúgy rengeteg költséggel járó külföldi kiállítások számát is szinte teljesen letekerték.

“Befejeztük a világjáró roadshow-kat. Már nem érdemes évi 28 kiállításon részt vennünk, elég, ha elmegyünk a két legfontosabbra, Düsseldorfba és Dubajba” – mondta Komáromy. Mintegy 150-200 partnerük van 52 országban, többek között a Maldív-szigetekről vagy a Dominikai Köztársaságból, de az elmúlt öt-tíz évben főleg Európára koncentrálnak. A partnerek számát sem növelnék, inkább a velük való viszonyt erősítenék.

A számtalan kiállítást azonban már csak azért sem sajnálja Komáromy, mert ezek egyikén ismerte meg Albarazi Allamot, egy Szaúd-Arábián ėlő gyógyszerész-üzletembert. Hosszú évek óta szoros üzleti és baráti kapcsolatban állnak, Komáromy szerint “élete egyik meghatározó személyisége”, akinek a barátsága “számára mindennél többet jelent”. Allam 2018 óta húsz százalékos tulajdonrésszel pénzügyi befektetőként van jelen a cégben.

A másik ok az ultrahang gélek csökkenő mennyisége mögött az, hogy elkezdték bővíteni a portfóliójukat. Egyrészt sportgéleket, fertőtlenítő géleket fejlesztettek, másrészt nagykereskedő-partnereikre építve elkezdtek orvostechnikai eszközökkel kereskedni. Több mint hatezer terméket forgalmaznak a sebészeti eszközöktől kezdve orvosi ruhákon át labor készülékekig. A tavalyi 830 millió forintos árbevételük kétharmadát már az orvostechnikai eszközök értékesítése adta.

Nagyon várja a visszautasíthatatlan ajánlatot

Az egyik új terméknek a kézfertőtlenítőt szánták, Komáromy Balázs már a 2009-es madárinfluenza idején (H1N1) kitalálta, hogy ezzel bővíti a termékpalettát. A terméket kifejlesztették, az engedélyeztetés azonban több mint két évig tartott (most ez egy hét lenne), és már rég vége volt a járványnak, amikor végül megkapták. Ettől Komáromy elkedvetlenedett, és ugyan elindult az értékesítés, de “nagyon szoftosan, túl sok energiát nem beletéve”.

Az akkor elmulasztott lehetőséget azonban a mostani koronajárvány idején sikerült kihasználni. Ugyan az Ultragel elsősorban nagykereskedőket és kórházakat szolgál ki, működik a honlapjukon egy webshop is, amelyen a járvány előtt nagyjából napi 15 rendelésük volt. Ez annyira alacsony szám, hogy a számlázó rendszerük nem is volt összekötve a webshoppal, minden rendelést manuálisan vittek fel a rendszerbe.

Február első felében érezték, hogy elkezdtek növekedni a rendelések a kézfertőtlenítő gélekre, de akkor ezt még tudták kezelni.

“Aztán a lakossági rendelés nagyon hirtelen berobbant, ami úgy ért minket, mint a cunami. Olyan volt, mintha az udvari homokozó körül egyik reggel megjelentek volna bányába járó dömperek, mert azt gondolják, hogy bányánk van”

– mondta Komáromy.

A napi 15 rendelés a csúcsidőszakban felment a négyszázszorosára, 6 ezerre.

A gyártással együtt addig mintegy harminc embert foglalkoztató céghez hiába vettek fel 6-7 diákot, csak a rendelések felvételével két hónapos elmaradásban voltak. “Igyekeztünk haladni az eseményekkel, de iszonyatosak voltak az igények” – mondta.

Az ultrahang gél gyártását leállították, minden kapacitást a kézfertőtlenítőre állítottak. Lényegében minden nap más alapanyag hiányával szembesültek. Hol flakonból volt hiány, hol pumpából vagy éppen etanolból, valami mindig hiányzott. “Mindenféle varázslatot kellett előadni. Volt, hogy ötféle különböző 100 milliliteres flakont használtunk, és volt, hogy a 300 milliliteres kiszerelést 400 milliliteres flakonba töltöttük” – mondta a tulajdonos. Árat egyszer emeltek, de az sem volt drasztikus, 600-ról 800 forintra nőtt, pedig az igények alapján jóval nagyobb is lehetett volna.

Elsősorban állami szerveket, kórházakat, szakrendelőket vagy a rendvédelmet szolgálták ki, lakossági igényekre csak korlátozottan maradt kapacitásuk. A leterheltségüket növelte, hogy alvállalkozóként részt vettek az 5,5 milliárd forintból felhúzott kiskunhalasi járványkórház építésében, lényegében az egész kórházat ők szerelték fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHadigazdaságra vált a világ a járvány elleni háború miattParfüm helyett kézfertőtlenítő, telefon helyett orvosi maszk, autó helyett lélegeztetőgép: egyre több vállalat kapcsolódik be a koronavírus elleni küzdelembe.

Márciusban a tavalyi hatszorosára, áprilisban pedig ötszörösére nőtt a forgalmuk. Mostanra azonban lecsengőben van a roham, mivel rengetegen elkezdtek kézfertőtlenítőt gyártani. A hazai igények csillapodásával azonban nem csökkent a forgalmuk, mivel külföldről változatlanul kapnak megrendeléseket. Főleg európai partnereik keresik őket, de tárgyalnak ausztrál, kanadai vagy éppen venezuelai céggel is.

Régóta tervezik a gyártási kapacitásuk bővítését a Nógrád megyei Rétságon, de korábban elakadt a projekt. A mostani felfutás miatt azonban ismét aktuálissá vált, és akár hónapokon belül elindulhat a gyártás az új telephelyen. “Most ki tudunk elégíteni minden megrendelést, de tudunk növekedni, az új fertőtlenítő-fajtákban jelentős potenciál van” – mondta Komáromy.

Bár a mostani járványhelyzet példátlan forgalmat és új lehetőségeket nyitott meg a közel 25 éves vállalkozás előtt, Komáromy Balázs legszívesebben már csak kívülről követné a cég jövőjét. “Túl vagyok egy egészségügyi megmérettetésen, és eljutottam arra a pontra, hogy szívesen hátradőljek” – mondta, arra utalva, hogy tavaly fél évet kihagyott egy “onkológiai kaland” miatt. “Eddig nem kaptam visszautasíthatatlan ajánlatot, de már nagyon várom. Akár még segítenék egy esetleges vevőnek” – mondta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat fertőtlenítőszer kézfertőtlenítő vegyipar Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.