Beindul egy jelentős vállalati visszavásárlási hullám, amelynek révén hazai tulajdonba kerül vissza egy sor, korábban külföldi befektetők által lefedett terület.

Matolcsy György szerint a koronavírusjárványt követően ez a 2020-as évek egyik új lehetősége a magyar gazdaság számára. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a jegybank elnöke milyen területekre gondolt, a várakozásai rámutatnak a mostani krízis egy valóban fontos középtávú következményeire.

A hirtelen összeomlás miatt megroppanó cégek ugyanis világszerte, így itthon is leértékelődnek, és így felvásárlási célponttá válhatnak. A vevők olyan vállalatok lehetnek, amelyek ilyen helyzetben is tudnak készpénzt mozgósítani. Jelenleg Magyarországon ez leginkább azokra a cégekre jellemző, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett az állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert.

Eddig is cél volt a magyarosítás

A Matolcsy György által megfogalmazott gondolatmenet azért is figyelemreméltó, mert ilyen kormányzati törekvés már lassan tíz éve van, és az erőfeszítést átütő siker koronázta. Orbán Viktor maga jelentette be, hogy négy szektorban, az energetika, a média, és a kiskereskedelem területén illetve a bankszférában magyar tulajdoni többséget akar.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán kiadta, hogy magyarosítani kell a gazdaságot, így áll mostAz MKB és a TV2 sokat számított, de Baldauf László csúnyán betett a kormányzati akaratnak.

Ezek nagy részében lényegében minden mérőszám szerint meg is valósult a miniszterelnök elvárása. A médiában olyan központosítás történt, amivel messze átlépte a szektorban a kijelölt 50 százalékot a magyar arány, és főleg a kormányközeli vállalkozók terjeszkedésének eredményeként jelentős volt ebből a szempontból a növekedés az energia és a pénzügyi szektorban is. Az egyetlen kivétel a kiskereskedelem, ahol épp ellentétes trend volt a jellemző: a kormány nem tudott akkora hátszelet adni a magyar szereplőknek, hogy versenyképesek legyenek, ezért – főként a német diszkontláncok előretörésével – inkább a multik erősödtek.

Az elmúlt hetek fejleményeit látva elég egyértelmű, hogy a kiskereskedelemben a koronavírus okozta gazdasági válság sem hoz változást. Bár a kiskereskedelmet ellátási, és munkaszervezési szempontból elég érzékenyen érintik bizonyos intézkedések, illetve a megszokott kereslet felborulása, pénzügyileg valószínűleg nem kerülnek bajba, sőt összességében jól is kijöhetnek a dologból. Így itt nem igazán lesznek felvásárlási célpontok, nem nagyon lesz mód arra, hogy a magyar cégek külföldiek rovására terjeszkedjenek.

Feltéve, hogy nem tesz valamit a kormány, hogy ez a helyzet változzon. Ezért senkit nem érhet igazán meglepetésként, hogy a szombaton nyilvánosságra hozott megszorítások keretében 36 milliárd forintot kívánnak a beszedni a kormány szóhasználatában “multinacionális láncoktól”.

Persze elképzelhető, hogy az orbáni törekvést más szektorokra is kiterjesztik, de a mostani válság jellege miatt még olyan ágazatokban is nehezen képzelhető el, hogy külföldi érdekeltségeket vásároljanak fel magyar befektetők, ahol tényleg nagy a baj. A rövid, sokkszerű leállás ugyanis sokkal érzékenyebben érinti a kisebb helyi szereplőket, mint a nagyobb tőkeerős multikat, amiket ráadásul a korábbi tapasztalatok alapján a kormányok sem hagynak csak úgy bedőlni. Bár nem lehetetlen, hogy egy-egy nemzetközi szereplő helyi leány eladásával próbálja rendezni a sorait, a felvásárlási lehetőségeket valószínűleg nem ott kell majd keresni, ahol Matolcsy György várja.

Magyar cégek vehetnek magyarokat

Konszolidáció ugyanis szinte biztosan sok iparágban lesz Magyarországon és nemzetközi szinten is, legalábbis a gazdasági szakértők, és a vállalati szféra is erre számít. Itthon például két vállalkozásokat tömörítő csoportosulás, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is előállt egy-egy javaslatcsomaggal, és mind a kettőben erős utalások vannak arra, hogy a rövidtávú válságintézkedések ellenére is sok cég eltűnhet, és az erősebbek megvásárolhatják az aktuálisan gondokkal küzdő társaságokat. Nagy Elek a BKIK elnöke például a csomaggal kapcsolatban feltett kérdéseinkre azt írta:

Sajnos a kormányzat minden vállalkozást biztosan nem tud majd megmenteni, így javaslatunk szerint a nyereségesség visszaállítását célzó befektetések mellett állami kockázati tőkével kellene segíteni a válságálló vállalkozásainkat is, hogy az esetleg csődbe jutó társaikat felvásárolva az ott meglévő szervezeti tudás ne vesszen kárba.

A kamara várakozásai szerint tehát ha lesz felvásárlási hullám, akkor a meggyengült magyar cégeket vehetik meg olyan magyar cégek, amelyek jobban ellen tudnak állni a mostani válságnak és/vagy van kellő pénzük ahhoz, hogy befektessenek.

Korábban írtunk róla, hogy a hazai vállalkozások 30-40 százalékának annyi tartaléka sincs, amiből alkalmazottainak a kéthavi bére kijönne. Van azonban egy másik véglet is: akad jó néhány olyan cég, amely az elmúlt években valamilyen okból kifolyólag (vagy mert a működésük ezt követeli meg, vagy mert rengeteg nyereséget termeltek) hatalmas pénzeszköz-állományt halmozott fel. Ebben a körben pedig kifejezetten felülreprezentáltak a kormányközeli vállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAutóipari és egészségügyi cégeknél fogyhat el leghamarabb a pénz, ha nem lép a kormányHa el akarja kerülni a tömeges munkanélküliséggel járó gazdasági károkat, az államnak be kéne segítenie a bérek kifizetésébe, mielőtt a vállalkozások bedőlnek.

Tízmilliárdok állnak halmokban az építőiparban

Megvizsgáltunk néhány szektort ebből a szempontból, és elég egyértelműnek látszik, hogy a NER-cégeknek mind értékben, mind árbevétel arányosan rendkívül sok elkölthető pénzük van. Nem meglepő módon ez leginkább az építőiparban szembetűnő.

A Mészáros és Mészáros Kft. 60 milliárdos tartalékáról már korábban is írtunk, de 10 milliárd feletti pénzeszköz állt 2018 végén a szintén Mészáros Lőrinchez köthető R-Kord Kft-nél, a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt-nél, és a kormány kedvenc autópálya-építőjénél, a Duna Aszfaltnál is. Emellett elég jól el volt látva pénzzel a szintén kormányközeli cégek közül a Puskás Stadiont jegyző két vállalat, a Záév, illetve a Magyar Építő, valamint a Penta, a Belfry és West Hungária Bau Kft. is.

A szektor más szereplőinél azonban ez nem volt ennyire általános. Az osztrák Swietelskynek ugyan két hazai cégében is halmokban állt a pénz, a nemzetközi csoportok itteni leányainak többségénél azonban nem ez volt a helyzet. Ahogy a kormányhoz nem, vagy csak kevésbé köthető vállalatok is sokkal kisebb pénzeszköz-állománnyal működtek.

A sokak által előrevetített konszolidáció azonban egész biztosan nem az építőipart fogja leginkább érinteni. Sokkal nagyobb esély van egy komolyabb átrendeződésre a vendéglátás, illetve a szálláshely-szolgáltatás területén, ahol lényegében egyik pillanatról a másikra omlott össze a cégek piaca.

Mivel itt sok esetben konkrétan lenullázódott a vállalatok bevétele, állami segítség nélkül elkerülhetetlennek tűnik a csődhullám.

Bár ezekben az ágazatokban nincs olyan meghatározó érdekeltsége a kormányközeli vállalkozóknak, mint mondjuk az építőiparban, de akiknek van, azok itt is jól el vannak látva pénzzel. A Hunguest Hotels pénzeszközállománya például elég szépen gyarapodott, amióta a lánc Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és 2018 végén már több mint 4 milliárd forintjuk volt a számlán. Ez persze nem jelenti azt, hogy őket ne érintené katasztrófaként a mostani helyzet, de minden bizonnyal azok között a piaci szereplők között vannak, akik a legtovább képesek kitartani egy ilyen időszakban. Azaz tipikusan az a Nagy Elek által említett kategória, amely „válságálló vállalkozásként képes lehet az esetleg csődbe jutó társait felvásárolni”. A lánc nemrégiben jelezte is, hogy felújításokra használják fel a működési kényszerszünetet.

Kimutatásaik alapján rajtuk kívül csak a francia Accor magyar érdekeltségének volt hasonló nagyságrendű tartaléka, és az árbevétel, illetve a költségek arányában még a legnagyobb hotelek és láncok többsége is jóval kisebb tartalékkal rendelkezett 2018 végén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NERTeljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.

Elég hasonló a helyzet a vendéglátó szektorban is. Itt a legtöbb pénzeszközzel a hazai McDonald’s étteremeket üzemeltető, azóta Scheer Sándor tulajdonába kerülő Progress Étteremhálózat Kft. rendelkezett 2018 végén. A gyorséttermeknél azonban ez jó eséllyel részben az üzleti működésükből ered – valószínűleg nincs sok értelme összehasonlítani egy ilyen láncot egy ételkihordó céggel vagy egy hagyományos étteremmel.

Kívülről is jöhetnek vevők

Arról nem is beszélve, hogy felvásárlási szándék korántsem csak szektoron belülről jöhet, erre épp az építőiparból meggazdagodó Scheer Sándor és a McDonald’s esete a jó példa. Simán elképzelhető, hogy egy likvid eszközökkel jól ellátott cég vagy vállalkozó ezt az időszakot próbálja meg felhasználni arra, hogy új területre lépjen be. Mészáros Lőrinc tőzsdei cége például bármit vásárolhat, hiszen eddig is ezt tette és a stratégiában rögzített célja is ez. Saját honlapjukon a bemutatkozásnál azt írják, hogy az Opus Nyrt.

kiemelt figyelmet fordít olyan társaságok felvásárlására és integrálására, amelyek jelentős növekedési potenciállal és eredménytermelő képességgel rendelkeznek.

Márpedig a most bajba kerülő cégek között sok ilyen van, ezek problémája nem abból ered, hogy korábban rosszul működtek, hanem a likvid, tehát mozgósítható, elkölthető vagyonuk megcsappanásából. Egy ilyen helyzetbe jutott vállalat pedig rendkívül kiszolgáltatott, és a benne rejlő potenciálhoz képest rendkívül olcsón meg lehet vásárolni, vagy lehet benne részesedést szerezni. A jó időben juttatott friss forrással azonban könnyen egyenesbe jöhetnek, és ismét jól teljesíthetnek.

Éppen ezért volt az összes nyugat-európai országban, illetve már a régiónkban is a kormányok egyik első lépése, hogy ezt a likviditási gondot próbálták kezelni például bérek átvállalásával, kedvezményes hitelekkel, hitelgaranciákkal, és ezért szerepelnek hasonló intézkedések minden hazai javaslatban is. Az sem véletlen, hogy mindenki gyorsan lépett, hiszen a vállalatok annál nagyobb eséllyel kezdik elküldeni az embereiket, válnak fizetésképtelenné, és lesznek potenciális felvásárlási célpontok, minél később érkezik a segítség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választKevés a hitelmoratórium, a kormánynak valahogy pótolnia kell a cégek kieső bevételeit, és a munkaerőpiac szétesését is meg kell állítania. Összeszedtük az opciókat.

Emiatt tartják sokan teljesen érthetetlennek, miért nem hozott eddig semmilyen komolyabb intézkedést a magyar kormány – és amit hozott, azok között is találni megszorításokat a bankokra és kiskereskedelmi láncokra kirótt különadó formájában. Orbán Viktor a hét elejére ígérte a nagy gazdasági mentőcsomagját, ez azonban így is hetekkel később érkezik, mint sok más országban. Ennyi idő alatt pedig már számos cég olyan helyzetbe kerülhetett, ahonnan magától nincs visszaút: vagy bedől, vagy felvásárolják.

Állami felvásárlások

A konszolidáció nem csak a piaci cégeket érintheti azonban, az állam is megjelenhet vevőként, befektetőként a piacon. Az MKIK és a BKIK által javasolt intézkedéscsomagoknak egyaránt van olyan eleme, amely alapján

az állam tulajdonossá válhatna átmeneti, vagy bizonyos esetben akár tartós jelleggel is bajbajutott magáncégekben.

Egy ilyen lehetőségre ráadásul a nemzeti vagyonért felelős miniszter is utalt. Bártfai-Mager Andrea a Figyelőnek adott interjújában azt mondta:

a járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy egy előre nem látható sokkhelyzetben a nemzetek elsősorban magukra számíthatnak. Ezért az ellátásbiztonság érdekében fontos az ellátási láncok rövidítése, és megfontolandónak nevezte az ellátási lánc szempontjából kritikus, sérülékeny helyzetben lévő társaságok megvásárlását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat felvásárlások konszolidáció koronavírus Olvasson tovább a kategóriában